Ahogy a korábban Recskről készült dokumentumfilmben megszólaltatott őrök, Biszku sem volt hajlandó bármiféle bűnt magáénak vallani.
„A Bűn és Büntetlenség c. filmben van egy jelenet, amely talán kulcsa a most már 89 éves aggastyán gondolkodásmódjának. A két alkotó-riporter, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina, Biszku budai lakásába érkezvén őszinte beismerő vallomást tesznek: elmondják, hogy a film elkészülte érdekében becsapták a veteránt, falubélieknek tüntették fel magukat. Ők hozták össze a „Béla bácsit” ünneplő találkozót szülőfalujában, Márokpapin. Minden színjáték volt. A néző kíváncsian várja, mindezt hogy fogadja a felültetett. Dührohamot kap? Látványosan kidobja a két füllentőt? Hát, nem ez történt. Biszku csendesen és nyugodtan megjegyzi, „hát ez hiba volt”. Nem jön indulatba, sőt hajlandó a további párbeszédre, mintha mi sem történt volna. Elvei vezérlik.
Más kérdés, hogy semmi meglepőt nem tudnak kihúzni Biszkuból a riporterek, akik egyre kétségbeesettebben vallatják. Mindenképpen valami bocsánatkérést, beismerő vallomást akannak kisajtolni az öregből, hiába. Pedig mindent megtesz Novák és Skrabski, provokálják, igyekeznek sarokba szorítani, emlékeztetik az 1957-61 között belügyminiszterként ténykedő férfit az áldozatokra, a tönkretett életekre. Biszku hol visszatámad, hol kitérő választ ad, hol másra válaszol, de mindig megtalálja a menekülési útvonalat, zárt világképét nem engedi feltörni. Mintha egy vallásos embert akarnának arról meggyőzni, hogy nincs Isten. Nagy Imre bűnös volt, ellenforradalom volt, 3000 kommunistát kivégeztek, most itt a kapitalizmus – amit ő sohasem hitt volna – és az emberek szenvednek.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
