Itt az idő ellenséget váltani

„Áll a szocialisták ifjú miniszterelnök jelöltje a jeges napfényben és azt mondja: „A Fidesszel együttműködő Jobbik.” Hagyjuk figyelmen kívül egy pillanatra, hogy az elmúlt hetekben a kampány egyetlen kampányszerű eleme a Fidesz Jobbikkal szembeni offenzívája és a Jobbik Fidesz mocskolása volt, vessük inkább össze, hogy miképp beszélnek a Jobbik szónokai és miként a leendő kormánypárt szónokai az ünnepen.

„Szabadságot Budaházy Györgynek, Szabadságot a politikai foglyoknak.(…) Igaz szeretettel gondolok Budaházy Györgyre és a többi még bebörtönzött politikai fogolyra, s családjukra, szeretteikre.” Mondja a Jobbik államfőjelöltje, Morvai Krisztina, ünnepségükön felszólalhat a hírhedt antiszemita Hegedűs Lóránt, aki szerint: „Ha Szent Pál megtérését nem isteni beavatkozásnak tekintjük, akkor csak a zsidó világösszeesküvést szolgálta ő is.” No, és beszél a betiltott gárda kapitánya, és az a Pörzse Sándor, aki a Jobbik lapjának ’44 őszét idéző címlapot fabrikált.

Ugyanezekben a percekben a Duna túloldalán a Fidesz frakcióvezetője így beszél: "…erős szabad független ország legyünk, ahol mindenki megtalálja a számítását és gyarapodni tud. Legyen szó akár magyarról, akár cigányról, együvé tartozunk, közös a hazánk.” Orbán pedig arról szól, hogy aki megosztja a szavazatát, az ellenfeleket segíti. A Jobbik politikája: erőszak, rasszizmus, jogtiprás. Mindezek ellen a Fidesz nyilvánvalóan minden erővel fel fog lépni.

Tökéletesen érthetetlen, hogy a szocialista miniszterelnök jelölt erre a különbségtételre miért nem képes, holott az efféle összemosás nem csupán méltatlan, hanem árt is a szocialistáknak. Hiszen egyfelől - ha el is fogadjuk, hogy a Jobbikot sokáig előretolt helyőrségként tűrte/használta a Fidesz – nyilvánvaló, hogy a két párt ég és föld. A külön kezelésük hitelességi okokból is helyesebb volna, és azért is, mert az újnyilasok felszámolásához, (egyébkent pedig az MSZP erősödéséhez is) együttműködést kéne ajánlaniuk a Fidesznek, nem összetartozónak láttatni őket.”