Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
***
Méltatlanul ért véget Varga Dénes pályafutása a nemzeti együttesben. A 37 esztendős kiválóság utolsó fellépésén vereséget szenvedett a csapat a 3. helyért kiírt mérkőzésen, és a 4. helyen zárta a párizsi olimpiát. „Dumi” ráadásul két ötméterest is kihagyott, persze a meccsen azért kétszer beköszönt megvillantva zsenialitását. Köztudomású volt, évek óta nem titkolta, ennek az olimpiai ciklusnak a végéig tervezett a válogatottal, amelyet 2004-től, 17 éves korától erősített, s amellyel 5 olimpián is képviselte Magyarországot. Lapunk megkérdezte, megkönnyebbült-e a végén.
„Jó ideje vártam a végét! Én már azért vízilabdáztam, mert szerettem volna nyerni. A Fradiban is egész évben úgy voltam vele: olimpiai bajnokká csak úgy tudok válni, ha végigcsinálom ezt a szezont. Szerencsére a Ferencvárossal mindent megnyertünk, és ez egy nagyon jól lezárt történet volt. Bíztam benne, hogy itt, az olimpián is megtudjuk csinálni, de sajnos pénteken elúszott az elődöntőben. Ennek ellenére próbáltuk erősíteni magunkban, sokkal jobb bronzzal hazamenni. Néhányan a csapatból (8 játékos ott volt 2021-ben is – a szerk.) a tokiói olimpia óta tudják, hogy ez tényleg így van.
Próbáltuk összegereblyézni magunkat, de a magyar vízilabda öröksége az, hogy minden csalódás, ami nem aranyérem. Lehet, nagyobb belső motiváció volt az amerikaiakban, hogy megszerezzék a harmadik helyet.
Ez nem jelenti azt, hogy nem hajtottunk. Többet ebbe nem tudtam volna beletenni, hiányérzetem nincs!”
A vereség mellett belerondít a képbe, hogy az elődöntővel együtt 6 büntetőt is kihagytak a magyar pólósok. Varga Dénes az amerikaiak ellen kettőt a lécre lőtt, egyet a meccsen, egyet a szétlövésben.
„Az első ötméteresnél is még 150 volt a pulzusom, mert az utolsó akció után nem tudott visszaállni. Nem azért, mert izgultam. Azért sem, mivel erre készültem két hónapja: lehet, hogy a karrierem utolsó lövése az egy ötméteres lesz, és én azt szeretném jól kivitelezni, belőni. Tulajdonképpen nem feltétlenül ezen múlt, de nem találtam el a kaput egyikkel sem (hivatalosan a kapufa nem kaput eltaláló lövés – a szerk.). Kicsit sajnálom, van egy kis hiányérzetem, a sport ennél jóval nagyobb leckéket adott nekem.”