„Az a szerencsénk, hogy…” – az olimpia megrendezéséről beszélt a MOB elnöke
Gyulay Zsolt összehasonlította a magyar, a német és a lengyel elképzeléseket.
Botrányos volt Párizsban az ellátás, a sportolók férgeket is találtak a halban, a probléma még Brüsszelbe is eljutott.
Nyitókép: David Goldman - Pool/Getty Images
Bár a terrorveszélyt sikerült elhárítaniuk a franciáknak a párizsi olimpián, de botrányokból azért így sem volt hiány a 2024-es nyári játékokon. Már a világesemény előtt panaszkodtak a szállásra a sportolók, a szobákban a környezettudatosságra hivatkozva nem volt légkondicionáló (persze mobilklímát bérelhettek a csapatok), az ágyak kartonpapírból voltak, közben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetői a francia főváros luxusszállodáinak kényelmét élvezték.
A világ a botrányos nyitóünnepségen láthatta először, hogy nincs minden rendben ezen az olimpián. Aztán jött a sportolásra alkalmatlan zavaros Szajna ügye, amelyben a triatlonosoknak és a nyíltvízi úszóknak kellett versenyezniük. Sokan rosszul is lettek a folyó vizétől.
De az ellátással sem volt minden rendben az olimpia faluban. Az ételkínálat olyan vitát váltott ki, amely ezen a héten Brüsszelig is eljutott. A német válogatott katasztrófának nevezte az olimpiai faluban felszolgált ételeket, míg a brit sportolók egy újabb szakácsot reptettek Párizsba, hogy áthidalják az ellátás hiányát. Andy Anson, az Egyesült Királyság Olimpiai Szövetségének igazgatója nehezményezte, hogy a falu étlapjáról hiányzik a fehérje – különösen a csirke és a tojás –, és aggodalmát fejezte ki a nyersen felszolgált hús miatt is.
Hallatta a hangját a britek háromszoros olimpiai bajnok úszója, Adam Peaty is.
„Az étkeztetés nem elég jó ahhoz a színvonalhoz, amelyet a sportolóktól elvárnak. Tokióban és Rióban az étel hihetetlen volt, de ezúttal… Nem volt elég fehérjelehetőség,
hosszú sorok álltak mindig, fél órát kellett várakozni, hogy enni kapjunk. Szeretem a halat, de itt az emberek férgeket találtak bennük
– árulta el a sportoló a Swimswam.com-nak. – A fenntarthatóság narratíváját rákényszerítették a sportolókra. Én húst akarok, húsra van szükségem a megfelelő teljesítményhez, és ezt eszem otthon is. Akkor miért változtassak?”
A sportolók a játékok alatt többször is nyilatkozták, hogy az olimpiai falu ételei is befolyásolták őket a sikerek elérésében. Az ellátást intéző Paris 2024 Food Vision kiadott egy dokumentumot, amelyben az olvasható, hogy a játékok alatt 13 millió ételt szolgálnak, szolgáltak fel a sportolóknak helyi eredetű, szezonális, csökkentett állati fehérjét tartalmazó élelmiszerekből, hogy csökkentsék a játékok alatt a karbonlábnyomot a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpiához képest. De érezhették a franciák is, hogy nincs minden rendben. A panaszok nyomán Étienne Thobois, a 2024-es párizsi játékok vezérigazgatója kiigazításokat jelentett be, beleértve az állati fehérjék növelését.
„Az állati fehérjék 700 kiló tojással és egy tonna hússal történő megerősítése kielégíti a sportolók igényeit”
– idézte az Euronews Thobois-t az e heti sajtótájékoztatón.
A Sodexo Live, az étkeztetésért felelős francia cég átmenetileg elállt kezdeti környezetbarát vállalásaitól, és kijelentette, hogy „bizonyos termékek, például a tojás és a grillhúsok különösen népszerűek a sportolók körében, ezért mennyiségüket azonnal megnövelték”.
Az olimpiai kaja-ügy még az Európai Unió központjába, Brüsszelbe is eljutott. A játékok élelmiszer-problémái némi visszhangot váltottak ki az EU-nál. Christiane Lambert, a Copa Cogeca uniós gazdálkodói lobbi elnöke bírálta az állati fehérjéktől való elmozdulást az X közösségi médiaplatformon az európai állattenyésztési ágazat védelmében, és hozzátette: fáj látni, hogy ez a helyzet a gasztronómia földjén történik.
„Az étrendet összeállítók alábecsülték az állati fehérjék által kínált, magas fehérjetartalmú élelmiszerek iránti igényt és vágyat. Ahhoz, hogy a sportolók helyreállítsák az izmokat és regenerálódjanak a versenyek és az edzések között, a szénhidrátokra is szükség van” – mondta Lambert, aki arra is figyelmeztetett, hogy az EU hasonlóképpen alábecsüli az életkoron, nemen, fizikai aktivitáson, éghajlaton, hagyományokon és kultúrán alapuló étkezési szükségletek sokféleségét.
Kapcsolódó cikkek a Olimpia 2024 aktában.
Nincs leállás: az elmúlt hétvégén három aranyérem volt a termés.
Kiss Péter Pál mostantól már kétszeres paralimpiai bajnok, emellett négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok.
A pécsi sportoló a 200 méteres vegyesúszás SM9 kategóriájának döntőjében elsőként csapott a célba a párizsi paralimpián.