Hiába trükköztek a görögök, Kellner Gyula lett a maratoni futás bronzérmese

Sal Endre írása a Mandiner Sporton.

Ő az egyetlen magyar, aki maratoni futásban olimpiai dobogóra állhatott, mégis alig tudunk róla valamint. Kellner Gyula, a német akcentussal beszélő, szemüveges, jó humorú sportman.

1896-ban, az athéni olimpián százezer néző előtt a negyedik helyen ért célba, de hamar kiderült, a harmadikként záró görög Belokasz a táv egy részét lesötétített lovas kocsin tett meg. Mindez a magyar küldöttségnek is feltűnt, hiszen főhősünk kétszer is megelőzte futás közben a trükkös görögöt, mégis előbb ért az athéni olimpiai stadionhoz.

Tüzet nyitottak rá a határon

1871-ben született Budapesten, egy tehetős nyomdász família gyermekeként. Mivel megengedhette magának, mindenféle sportágat kipróbált. Úszott, birkózott, kerékpározott és tornázott is, no és súlyt emelt, de végül a hosszútávfutásnál kötött ki 20 évesen. A legjobb lett itthon, így nem volt kérdés, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban is ott lesz az akkor 25 éves sportember.

Március 22-én indult a küldöttség a görög fővárosba, két nap fárasztó vonatút után értek Szaloniki kikötőjébe, innen pedig 36 órás hajóút várt rájuk, majd megpillantották a pireuszi kikötőt. Nem sok hiányzott, hogy Kellner sose jusson el Athénba. Történt, hogy a vonatút során hosszabb ideig időztek a szerb-török határon. Itt a magyar futó edzeni indult, de

Mikor négy török határőr megpillantotta, azonnal tüzet nyitottak rá, csak a szerencsének köszönheti, hogy életben maradt.

Lesötétített lovas kocsin előzte le a mezőnyt

Az olimpián aztán az egyik leginkább várt szám volt a maratoni futás, amelyet a hagyományoknak megfelelően Marathonból indítottak, a cél pedig Athén volt. Kellner végig az élmezőnyben futott és kaotikus jeleneteket tapasztalt. Minden futót egy lovas kísért, de szekerek és lovas kocsik is mentek a mezőnnyel. Kellner tudta, hogy a harmadik helyen áll, éppen ezért érte váratlanul, hogy a cél előtt nem sokkal ismét feltűnt előtte a görög Belokasz, akit korábban már leelőzött. Az olimpiai stadionban százezer görög ünnepelt, hiszen az első három helyen hazai futó ért célbe (elsőként a földműves Louisz Spirosz), aki az uralkodó III. György hercegtől vehette át a babérkoszorút. Később a rendezőknek is feltűnt, hogy

egy lesötétített lovas kocsin előzte le a mezőnyt, és így kerülhetett Kellner elé is. Végül Kellner lett az olimpiai harmadik és egy arany órát kapott III. Györgytől.

A kiváló magyar futó a következő évben eljegyezte Drosdatius Adélt, majd meg is házasodott. Még évekig sportolt és mindenki nagy tisztelettel tekintett rá. Később átvette az édesapja budapesti nyomdáját a Kellner és Mohhrüder kő és könyvnyomdai műintézetét a Csáky utcában. Plakátokat is készített, 1913-ban például a Ferencváros futballistáinak. Két gyermeke született, Kornél és Erna. A fiú később Késmárky Kornél néven az ország legjobb magasugrója lett, Erna pedig teniszezőként ért el sikereket. Kellner Gyula később Szolnokra költözött és végül 69 éves korában, 1940. július 28-án vitte el a szíve a legendás maratoni futót.

Jó szívű, kiváló humorú ember volt

Hajós Alfréd, az athéni játékok kétszeres olimpiai bajnok úszója Kellner halála után elmondta, egy jó szívű, kiváló humorú embert ismert meg benne, aki mindig önzetlen volt. Hajós azt is elmesélte, hogy amikor Athénban 1200 méteren bajnok lett, a maratoni futó volt az egyik, aki a célba érkezés után kihúzta a kilenc fokos tengerből. Hajósra még emlékszünk, Kellner Gyulát viszont elfelejtettük az idők során. Pedig ismernie kellene mindenkinek.

Nyitókép: Magyar sportolók Athénban, az álló sor bal szélén van Kellner Gyula, Arcanum, Képes Sport