A gyanú. A bizalmatlanság. A kilátástalanság. A szűk levegőjűség. A higanypára. Nyomokban sajnos még tartalmazzuk. Egyszer majd kiürül.
A Mandiner szerzőinekcikksorozataKádár János halálának 30. évfordulóján
***
„Lenin bácsi jó ember volt, mert elvette a gazdagoktól a kabátjukat és odaadta a szegényeknek” – valamikor a nyolcvanas évek vége felé mondta nekem ezt az óvónéni, miközben a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban nézelődtünk, amikor valamelyikünk óvatlanul rákérdezett Leninre. Óvodásként nem találtam túl meggyőzőnek a kiállítást, a kitömött csirkéket és más finomságokat. Lenin bácsi nem érdekelt.
Augusztus 20-a volt. Még nem tudtam, mit ünneplünk, Szent István kizárva, maradt az államalapítás vagy az új kenyér ünnepe. A katonai parádét néztük a várból. Pici voltam és nyűgös. Este kimentünk a tűzijátékra, valakik a kocsik tetején randalíroztak.
A suliban elsős koromban megkérdezték a szüleimet, hogy leszek-e úttörő. „A gyerek nem úttörő lesz, hanem cserkész” – válaszolták a szüleim. Mindenből jobb az eredeti. Később egyébként nem lettem cserkész, csak majdnem.
Aztán 1990-ben izgatottan nézte mindenki a tévét, nyáron a Balatonon, azon kívül otthon. Szüleimmel szavazni indultunk. Én megkérdeztem, hogy ilyen eddig miért nem volt.
Nekünk Kádár nem volt reálpolitikus. Sem jótevő. Elviselendő, szemét kommunista volt, aki keresztbe tett a családnak. Persze azóta
Nekem a Kádár-rendszer az egykori szürke Budapest, ami hála az égnek eltűnőben van. A Csernobil-sorozatban is felbukkanó belsőépítészet. A dohos, levegőtlen, diszkrét dohányszagot árasztó műbőrfotelek, lambériák és a sajátosan nyomasztó szocreál belsőterek. Mint a Keleti-posta. Egykor a Kongresszusi Központ.
Az, hogy minden lepukkant, semmi sem tiszta, minden törött, s hogy ez a dolgok természetes állapota, csilivili, természetes tisztaság, defekt-nélküli környezetcsak az elérhetetlenül jól élőknek meg a Nyugatnak jár. A belső-Nyolcker. Az óvoda, ahol az udvaron bármikor belenyúlhatsz egy ott száradó, meglapulva orrfacsaró bűzt árasztó kutyaszarba.
A Kádár-rendszer a fehér ruhás, klattyogó papucsos hárpia, aki nő létére olyan rekedtre cigizte a torkát, hogy a Cannibal Corpse zenészei is elmenekülnének előle. Aki, ha bemész a boltba, követ, hogy lássa, nem lopsz-e. A vevő ugyanis ellenség, nem barát. Meg a közmondásos hivatali packázások. És az ügyeskedések.
Ha valahol megcsap ez a poros-dohos, nehéz szag, nehéz hangulat, amiből kicsi is elég, mint a nehézfémekből, mint a higanypárából,kimenekülök.Ez a Kádár-rendszer, amiben életem első hét évét éltem.
Nyomokban sajnos még tartalmazzuk. Egyszer majd kiürül. Sajnos nem tudjuk, mennyi a felezési ideje.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
Most megint minket figyel a világ, és kénytelen valamiképpen viszonyulni a helyzethez. Orbán vagy hős, vagy ellenség – de mindenképpen egy pólus, egy alternatíva.
A diktatúra új szimbóluma Brüsszel kerületi polgármestere, a belga Emir Kir lesz, a koreai diktátor meg elbújhat mögötte szégyenében.
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
Az aktivisták és a gyűlölethullámon lovagló demokrata politikusok mindeközben a rendőrséget vádolják. Nehéz szavakat találni.
Ezt sose felejtsük el.
