Albánok dönthetik el az észak-macedónok sorsát

2019. május 03. 18:30

Két nap múlva kiderül, ki lesz a névváltoztatás utáni első köztársasági elnök.

2019. május 03. 18:30

Az elnökválasztás második fordulóját tartják vasárnap Észak-Macedóniában, a két jelölt a felmérések szerint fej fej mellett áll, a mérleg nyelve így az albán kisebbség lehet. Az elnökválasztás első fordulóját április 21-én tartották. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltje, Sztevo Pendarovszki, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova jutott tovább a második fordulóba. A két jelölt szinte ugyanannyi szavazatot kapott, mindketten a voksok körülbelül 41 százalékát szerezték meg, Pendarovszki csak egy hajszálnyival előzte meg Sziljanovszka-Davkovát.

A harmadik indulót, Blerim Rekát az ellenzéki albán pártok delegálták az elnökségért folyó választási versenybe, ő a voksok 10,6 százalékát kapta. Éppen az ő szavazói dönthetik el, hogy ki lesz az észak-macedón államfő a következő öt évben. Reka azonban elutasította, hogy bármelyik jelölt támogatására biztassa hetvenezresre becsült szavazóbázisát. A 2,1 milliós Észak-Macedónia lakosságának körülbelül egynegyedét teszi ki az albán kisebbség.

A fő kérdés az, hogy a kormánykoalíció és az új államfő mennyire tud majd együtt dolgozni, egy ellenzéki köztársasági elnök ugyanis jelentősen megnehezítheti az új törvények életbe lépését, mint ahogyan az utóbbi időszakban a leköszönő Gjorge Ivanov is több jogszabályt visszautalt a parlamentnek, más törvényeket pedig kétszeres parlamenti elfogadás után sem volt hajlandó aláírni. Elemzők szerint viszont ennél is fontosabb kérdés, hogy érvényes lesz-e a voksolás, ugyanis amennyiben az 1,8 millió választópolgár kevesebb mint 40 százaléka járul az urnák elé, akkor az egész voksolást meg kell ismételni. Két héttel ezelőtt 41,8 százalékos volt a részvétel.

Az elnökválasztás fő témája az ország névváltoztatása és euroatlanti jövője volt. A Zoran Zaev vezette kormánykoalíció januárban szavazta meg az alkotmánymódosítást, amelynek alapján a korábban a nemzetközi közösségben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő államot a jövőben Észak-Macedóniának hívják. Ez volt a feltétele annak, hogy minden akadály elháruljon a nyugat-balkáni ország európai és NATO-integrációja elől. A lépéssel viszont a jobboldali ellenzék nem értett egyet. Gordana Sziljanovszka-Davkova jogászprofesszor párton kívüliként is hangosan ellenezte a névváltoztatást, ezért is indította őt az elnökségért folyó versenyben a VMRO-DPMNE.

Gordana Sziljanovszka-Davkova lenne az első női elnöke a nyugat-balkáni országnak, és bejelentette: ha győz, mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaállítsa az ország korábbi nevét. Zoran Zaev kormányfő ezt hallva pedig közölte, amennyiben a jobboldali jelölt nyeri az elnökválasztást, előrehozott parlamenti választást fog kezdeményezni, hogy kiderüljön, az állampolgárok milyen irányultságú vezetést kívánnak az ország élére.

(MTI)

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kétes
2019. május 03. 19:38
Az észak-macedónok egy része ma már kelet-albán. 20 év múlva pedig nagy-albán lesz belőlük. De hol lesznek majd Nagy Sándor leszármazottjai? Ja? Hogy már most is csak a hírük él?
Akitlosz
2019. május 03. 18:45
Megtévesztő címadás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!