Magyar vár születik újjá az ukrán panel mögött

2018. június 24. 08:38

Van egy Munkács melletti falu, Beregszentmiklós, ahol egy roskatag panelház mögött évek aprólékos munkájával születik újjá egy hat évszázados magyar vár. Bartos József festőművésszel, a vár mai kapitányával beszélgettünk a hanyatlást követő újászületés kalandos történetéről. Riportunk Kárpátaljáról.

2018. június 24. 08:38
Szalma György

Két hónapja jártam először Beregszentmiklóson, a Munkács melletti faluban, ahol az emberi szem elől elrejtve 

egy roskatag panelház mögött áll egy hat évszázados magyar vár.

Magas, kopott, zord és szürke falak: küllemre nem olyasféle, amibe azonnal beleszeret az ember. A vár történetének megismerése kellett ahhoz, hogy megértsem, a sokat tapasztalt kövek miért mutatják a lehető legbarátságtalanabb arcukat az emberek felé.

Egy sportos, jó karban levő, hosszú hajú őszes ember fogad, miután bejelentkeztem, hogy megtekinteném az új életre kelt beregszentmiklósi várat. Bartos József festőművész, egyben a beregszentmiklósi vár kapitánya.

Szenvedélyes szeretettel beszél uradalmáról, évszázadokat előre- majd hátraugorva meséli el saját és a vár történetét. 2001-ben 49 évre szóló szerződéssel vették bérbe feleségével a várat az ukrán államtól azzal a szándékkal, hogy megmentsék a pusztulástól és nemzetközi művészeti központot létesítenek benne. Bartos úr visszaemlékezése szerint 2001-ben még benzineshordók álltak a vár mindkét emeletén, rettenetes állapotban volt az egész épület.

Az utolsó pillanatban vezette ide a gondviselés: az enyészet mellett

annak a veszélye fenyegette a várat, hogy a környékbeliek kövenként elhordják a gazdátlan erődöt.

A Kankó-várat már szétszedték, a szerednyei várat napjainkban hordja szét a falu népe, senki nem akadályozza meg a pusztítást. Valószínűleg a beregszentmiklósi várnak is ez a sors jutott volna osztályrészül.  

Bartos József szerint egy orosz alezredes újító szándékú ötletét is megúszta a vár, tudniillik a hetvenes években kiadta az utasítást, hogy bontsák le a várat, mivel sokkal jobb ötlete támadt a terület hasznosítására. Tervei szerint a dolgozó nép, illetve az itt állomásozó szovjet csapatok érdekeit az szolgálta volna jobban,

ha egy kézilabdapálya létesül a hasznavehetetlen vár helyén.

A korszakalkotó ötlet megvalósulását végül elszabotálta a gondviselés: a munkálatokkal megbízott helyi szakember visszautasította az ajánlatot, az alezredest pedig elvezényelték máshova.

A mai várkapitány Munkácsról származik, ma ő a falu egyetlen magyarja. Elmondása szerint Beregszentmiklós régen magyar település volt: a 18. században, illetve Rákóczi idejében cserélődött ki a népesség, amikor dögvész pusztított a lakosok között. Akkor a földesurak Galíciából hozattak munkásokat, földműveseket. Magyarok is költöztek vissza, azonban újra tisztán magyarokkal benépesíteni már nem sikerült. A magyarok mellé ruszinok jöttek a környékről, illetve zsidók is érkeztek szép számmal, régebben zsinagóga is volt a faluban. A magyarok számára a vég 1947-ben jött el, akkor az oroszok elhurcolták innen őket és Szibériából hoztak embereket helyettük.

Bartos Józsefet korábban többször megfenyegették: „Nem tetszett nekik, hogy a magyar kultúra tüzét jöttem meggyújtani az ősi ukrán földön”.  Mára sokat szelídült a helyzet:

némi fekete humorral azt mondhatjuk, hogy a falu népe lassan megszokta a várat.

Hibáztatni persze nem lehet őket: ahonnan ők származnak, ott nem épültek ilyen zavaró körülmények.

A kérdésre, hogyan lesz egy munkácsi festőművészből várkapitány, Bartos úr elmondja: Magyarországon, Felvidéken, Németországban és Erdélyben is sok művésztelepen megfordult. „Rágta a lelkemet, hogy ami máshol lehet, az nálunk Kárpátalján is lehetséges; és akkor úgy döntöttem, hogy találok helyet erre itthon is.”

A barátaival összefogva szerveztek egy művésztelepet 1999-ben, és egy ajánlásra meghívott egy szentmiklósi festőművésznőt is. Az illető hölgy ezután meghívta Bartos urat Beregszentmiklósra vendégségbe, ahol amolyan helyi látványosságként mutatta meg a várat. A hölgy édesapja, Vologya bácsi éjjeliőr volt a telepen, ahol a vár áll, így ezzel a hátszéllel sikerült szemügyre venni alaposabban is. „Első pillanattól éreztem, hogy ezt az épületet meg kell menteni, hogy ez lehetne a helyszíne a következő alkotótelepeknek.”

Persze nem volt egyszerű a megvalósítás: „Írtam egy kérvényt a faluházára, ott azt mondták bolond vagyok, de aláírták, nem akadékoskodtak; továbbmentem a megyéhez, ott már több volt a kérdés, a bürokrácia, de ott is aláírták; azután két évig állt a kijevi főnökség asztalán a kérvény, ott kellett igazán sokat magyarázkodni, de a végén ott is aláírták, persze nevettek rajtam” – meséli Bartos József.

„Ma már senki nem nevet” – teszi hozzá.

Bartos József szerint a magyarországi Káldi Gyula volt az egyetlen, aki hitt az ügyben. Barabás Józseffel együtt Kárpátaljára utaztak, hogy leellenőrizzék a papírokat, megbizonyosodjanak róla, hogy lehetséges megmenteni a várat. A látogatás után a Teleki László Alapítványon keresztül kaptak egymillió forintot arra, hogy tető kerüljön a várra. A kapott összeg nem bizonyult elegendőnek a munkálatok befejezéséhez.

Azonban a gondviselés ismét az ügy mellé állt: Bartos úr és felesége jelentős megrendelést kapott, egy ungvári szállodának kellett képeket festeniük. Egy évig tartott a projekt, az abból származó összegekből sikerült befejezni a tetőt. A tető helyrehozatala után lehetett vendégeket fogadni, kiállítani képeket, majd egyre több képet adtak el, abból haladtak lépésről lépésre.

Bartos József

Bartos a feleségével tíz éven át lakott a vár egyetlen felújított szobájában. „Nagyon szép és nagyon nehéz évek voltak, egy szobában volt az iroda, a festőműhely, a konyha, a háló és még sok minden. A hőmérséklet a szobában sosem emelkedett magasabbra télen 11 foknál. Ép kémény nem volt, így egy villamoskályhát használtunk, de az sem tudta felfűteni. Ennek ellenére állítom, hogy minden belefektetett munka megérte, ez az őseink hagyatéka, ezt kellett tenni.”

Feleségével több éven át komolyan foglalkoztak testedzéssel, ez nagyban segítette őket abban, hogy helyt álljanak a nehéz időkben:

„Kibírunk mindent”

– mondja sommásan a várkapitány.

Szentmiklós falu nevét egy 1403-ból származó okmányban említik először. Erre az időre tehető, hogy Zsigmond királyunk megengedte a Perényi családnak, hogy egy erődítményt építsenek, megvédve magukat a gyakori rablótámadásoktól. A vár tágas padlásán magtár vol: ha a falut megtámadták, akkor ide lehetett menekíteni a legfontosabbat, az élelmet, a gabonát, innen aztán lehetett újra búzát venni a vetéshez.

Az erőd építését a Perényiék kezdték, majd a Telegdi család bővítette, később a 15-16 században a Telegdi-időben érte el a hathektáros méretet, akkor vált igazán komoly erőddé, lövészárkok, palánkok, bástyák, tartoztak hozzá. A vár régen csillag alakot formázott, ez felülről ma is kivehető: régészeti ásatások feladata lesz, hogy a vár eredeti alakját és kiterjedését meghatározzák.

Amellett, hogy a vár védett a rablások ellen, egyben jelzőhely is volt, komolyabb támadás esetén tudtak jelezni a munkácsi várnak. „Néhány éve kipróbáltuk, hogy a lányi hegyen, itt a várban és a munkácsi várban gyújtottunk tüzet, tökéletesen működött a jelzőrendszer” – meséli Bartos úr.

A várat a Rákóczi család építette újjá, miután II. Rákóczi György sikertelen lengyel hadjárata után a lengyel sereg teljesen lerombolta. A Schönborn család kapta meg a várat 1726-ban, miután a Rákócziaktól elkobozták. A Schönbornok megfosztották a hadi szerelvényeitől, az árkokat beásatták, falainak egy részét lebontatták, ebben az időben kapta a mostani formáját.

A várhoz kötődik Gróf Thököly Imre és Zrínyi Ilona első találkozása, II. Rákóczi Ferenc pedig itt töltötte utolsó éjszakáját a száműzetése előtt. Feltételezések szerint Petrőczy Kata Szidónia a vár körül van eltemetve, illetve Telegdi Mihály sírja is a közeli templom alatt levő kriptában található. Bartos úr abban reménykedik, hogy idén sikerül megtalálni azt a helyet, ahol a maradványaik fellelhetőek.

Az egykori katolikus templom, ahova a vár urai is temetkeztek, ma az orosz ortodox egyházé. Az egykori Szent Antal templomban

nagyon sok magyar katolikus papnak volt sírköve, most egyet sem lehet találni, mindet eltüntettéek.

Örvendetes azonban, hogy az ortodox egyház és a helyi pap vita nélkül megengedték azt, hogy szakemberek ásatásokat végezhessenek a templom körül. Bár erre nem kifejezetten az ő engedélyük szükséges, hanem Kijev fejbiccentése a döntő, azonban megnyugtató, hogy nem gördítenek akadályokat a kutatás elé.

Telegdi Mihály és Várdai Kata gyermekükkel együtt a templom alatt van eltemetve. Vannak, akik emlékeznek még arra is, amikor a kripta nyitva volt, latin feliratos kövekről beszélnek. Sajnos a kripta bejáratát később szeméttel hányta tele a falu népe és bebetonozták azt. Kijevből érkezett szakemberek mérésekkel megerősítették, hogy az oltár alatt két méterrel két kőszarkofág van: remélhetőleg már idén sikerül a két szarkofágot felhozni.

A pince feltárása is zajlik: eddig egyetlen részét találták meg, de azt remélik, hogy sok érdekes dolog kerül a felszínre a kutatás eredményeként. Bartos József pályázatokkal szeretne pénzhez jutni az alaposabb ásatások megvalósításához.

A várhoz tartozó titkos folyosók feltárása várat magára:

számtalan rejtett járat vezetett ki a várból különböző irányokba.

A Latorcán át a Beszterce nevű faluba is vezetett titkos járat a várból, ott is találtak kijáratot; és egy másik, észak felé tartó alagút is részint megvan, Gerebenre vezetnek, ahol már az Árpád vonal kezdődik. A titkos járatok több külső szakaszát nemrég falazták be, mivel ezek az utóbbi időkig is bűnözők kedvelt rejtekhelyeiként szolgáltak, a kijáratok azonban megvannak. A járatok meglétét tehát a szakemberek is megerősítették azonban kérdéses, hogy ezeket lehetséges-e rekonstruálni.

A váron belül is rengeteg titkos járat van: Zrínyi Ilona őrsége itt közeledett, nagy gondot fordítottak a védelmére, mivel sokáig életveszélyben volt. Az emeleten mai is tudunk titkos járaton át közlekedni, ezeket a rejtett folyosókat sikerült feltárni. A feltárásokat nehezíti, hogy a szovjet időben egy nagy csövet akartak elhelyezni a folyosókban, hogy egy wc-nek legyen elvezetése, de ezzel sokat rongáltak.

Bartos József elmondta:

az ukrán állam abban segít, hogy nem zavar, nem szólnak bele semmibe.

A vár legfontosabb bevétele a látogatók adományából származik. Május 22-én, Tavaszi Szent Miklós napján tartják a vár napját, ez a várkápolna felszentelésének az ünnepe is egyben. Ez amolyan lovagfesztivál, a Perényi-időszakot rekonstruálják. A rendezvényre valódi lovagok jönnek el, 15 századbeli zene, étkezés, táncok szerepelnek a programban. Grezsa István kormánybiztos kétmillió forint összegű segítséget adott a fesztivál megvalósítására, ez egy nagy segítség a munkához.

A várkapitány elmondása szerint a volt beregszászi magyar főkonzul, Szalipszki Endre, illetve az ungvári magyar főkonzul, Buhajla József is rendszeres látogatói a várnak: segítenek, amiben tudnak, próbálnak rendezvényeket hozni a várba. Hosszú idő után most jó kilátásai vannak Bartos Józsefnek az álma megvalósulására: „Az a célunk, hogy a Perényi-, Telegdi-, Rákóczi-korabeli kultúrát, a vár virágzásának időszakát minél jobban felelevenítsük, hogy kicsit újra tudjuk élni az őseink életét.”

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2018. június 24. 18:42
"Magyar vár születik újjá az ukrán panel mögött " Fordítva nehezebben menne. Az a sok szép ukrán vár Magyarországon!
Gyéressy Károly
2018. június 24. 17:46
Kb. 10 éve jártam ott. Pontosan így nézett ki akkor is.
3M..
2018. június 24. 15:10
Kádárnak és Antallnak fölajánlották Kárpátalját. Nem éltek sajnos a lehetőséggel. Orbánnak föl sem ajánlják, mert súlytalan és nem nézik semmibe. De biztosan neki sem kellene, Magyarország bejárata. Szebb Jövőt!
dave
2018. június 24. 12:15
Igaz, magyar emberek, magyar hittel, lélekkel. Sokan vehetnénk példát róluk és összefoghatnánk, mint a régi időkben. Akkor semmi és senki nem tudna minket összezavarni, becsapni, bántani.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!