Pár éven belül nagy nyertesei lehetünk a digitális turizmusnak – interjú Rasztovits Dáviddal

Exkluzív interjúban válaszolt nekünk Rasztovits Dávid, aki a vezérigazgatói pozíciója mellett számos nemzetközi turisztikai szervezet tagja és partnere. 

Az MI az élet minden színterét megváltoztatja, de hogyan reagál erre a turizmus?    

A mesterséges intelligencia elterjedése a turizmusban nem új keletű dolog. Olyan rejtett folyamatokban alkalmazzák már évek óta, amikbe a fogyasztó nem lát bele, csak az eredményét érzékeli. Több kiemelt terület van, a példa kedvéért kiemelek párat: személyre szabott utazási ajánlatok, chatbotok és virtuális asszisztensek, prediktív elemzés, útvonal- és időtervezés, kép- és hangfelismerés vagy éppen a biztonsági és kockázatkezelési folyamatok. Ha a piaci szereplők működését segítő példát kéne hozni, akkor az MI-alapú prediktív elemzés segíthet a turisztikai vállalkozásoknak előre jelezni a keresletet, az árváltozásokat és a piaci trendeket. Lehetővé teszi a hatékonyabb készletgazdálkodást, az árazási stratégiák kialakítását és a marketingkampányok optimalizálását. Tehát a fentiek tükrében kijelenthető, hogy  

A személyre szabott szolgáltatások, az ügyfélszolgálat javítása, a hatékonyabb marketing és az operatív hatékonyság növelése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az iparág még vonzóbb és hozzáférhetőbb legyen a turisták számára. 

A hazai turizmusban mekkora az igény a kevert és a virtuális valóság szolgáltatásaira? 

Ez egy kényes téma, amelyre többféle megközelítést is alkalmazhatunk, de mindenekelőtt a generációs fogyasztói szokásokat és kultúrát kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy releváns válaszokkal tudjunk szolgálni. A nemzedékek különválasztása előtt viszont érdemes definiálni a technológiai területek legrelevánsabb felhasználását: A virtuálisvalóság (VR)- és a kiterjesztettvalóság (AR)-technológiák révén az utazók többek között előre felfedezhetik az úti célokat, virtuális túrákon vehetnek részt és interaktív információkat kaphatnak a helyszínekről. Sok szempontból támogatja a foglalás tényleges lezárását, tehát vásárlásra ösztönöz, vagy éppen megkíméli egy „drága csalódástól” a fogyasztót, akinek a saját elképzelése szerint más kép alakult ki a tervezett desztinációról, de miután a virtuális térben megtapasztalta, már megszűnt a vágya és motivációja. A kiterjesztett valóság sok esetben a múzeumokban és élményközpontokban edukációs jelleggel is megjelenik, így nemcsak látványos, hanem hasznos kiegészítő értéket jelent a látogatók és a helyi közösség számára. 

Észlelhető-e turisztikai igény változása úgy a belföldi, mint a külföldi vendégek kapcsán a digitalizáció terén?  

Természetesen a világ változásaira folyamatos válaszok érkeznek mind szolgáltatói, mind ügyféloldalról. Nagyon fontos kérdés viszont, hogy hogyan is értelmezzük ezeket. Lehetőség, kötelesség vagy egyszerű kapitalista érdek fűz-e a fejlesztések elvégzéséhez. Valószínűleg a legjobb esetben ezeknek a faktoroknak az egyvelegéről beszélhetünk, amiben az értékteremtés áll a középpontban. Fenntarthatóság, költségcsökkentés, automatizált humánerőforrás-mentes megoldások vagy éppen közhigiéniás szempontokat előtérbe helyező technológiai megoldások – ezek mind hosszú távú fundamentumai a jövő turizmusának. Főleg a fiatalabb generációknál érezhető, hogy más elvek szerint utaznak, másképpen tájékozódnak és gyűjtenek információt. Ha nem tudnak csatlakozni a közösségi hálóhoz, az frusztrációval tölti el őket, olyan érzést vált ki bennük, mintha korlátozva lennének. Pedig az utazás a szabadságról és a vágyakról szól, márpedig ehhez a fogyasztói kultúrához igazított infrastruktúrára van szükség. És igen,  

Van személyes kedvence a digitális turizmus világában?  

Több területen is. Minden alkalommal igyekszem hangsúlyozni, hogy a digitalizáció eszköz, a digitális megoldásokkal kiegészítjük a turizmushoz köthető szolgáltatói és beruházói szektorok hagyományos és klasszikus működési ökoszisztémáját.  

A pandémia hatására megjelenő technológiai aranyháromszögek elvére épülő megoldások tartoznak a kedvenceim közé. Kontaktus-, készpénz-, érintésmentes. Ez az egyik oldal. A másikon pedig a kényelmünket szolgáló szórakoztató megoldások állnak. Rendkívül izgalmasnak tartom, amikor például egy trópusi szigeten úgy tudunk tanulni és tájékozódni a helyi növényzetről és álltavilágról, hogy csak oda kell tartanunk a telefonunk vagy okoseszközünk kameráját, a mesterséges intelligencia pedig felismeri és bemutatja, amit éppen látunk a kamerán keresztül. A modern kori virtuális idegenvezető ehhez hasonló elven elmeséli a sziget történetét és legfontosabb jellemzőit. Pihenés közben játékosan tanulni nem csak a gyerekek számára jelent kikapcsolódást – ez nagy kedvencem. 

Hogy állunk digitális turizmus terén nemzetközi viszonylatban? 

Nagyon jól és közben rosszul is. Én úgy közelítem meg ezt a kérdést, hogy hol tartottunk 6-8 évvel ezelőtt, hol állunk most és milyen kilátásaink vannak még ebben az évtizedben. Készült egy felmérés 2018-ban, amely a hazai vállalkozások digitális érettségét vizsgálta, szektorokra és alszektorokra bontva a kutatásban részt vevő piaci szereplőket. Akkor az összes vizsgált terület közül a turizmusban működő vállalkozások végeztek a sor végén, közülük mindössze kettő számított digitálisan fejlettnek egy százas mintán. Ezt közel sem tekinthetjük jó aránynak, sőt. Ami viszont ennél sokkal fontosabb, hogy mit történt az előző években, milyen dinamika jellemzi a digitális átállást. Kijelenthetjük, hogy az idén a legfontosabb lépés megtörtént, adatvezérelt ágazatirányítás jellemzi a turizmusszektort, működik és folyamatosan új funkciókkal bővül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK), valamint a piaci szereplők számára elérhető evangelizációs és edukációs csatornák is évek óta jelen vannak. A jól irányzott, jó ütemben végrehajtott kormányzati beruházások és a piaci szereplők bevonása a transzparens adatszolgáltatásba már most Európa élmezőnyébe repít minket, a következő években pedig sokkal gyorsabb fejlődésnek leszünk szemtanúi, mint amire a legtöbben számítanak. Ennek az egyik alapfeltétele a személyes és vállalkozói szintű digitális kompetenciakészletek fejlesztése a mikro- kis- és középvállalkozásoknál. Ha itt jelentősen tudunk fejlődni a következő években, akkor  

Öt éven belül milyen jövőt jósol a digitális turizmusnak? Magyarország az élen járhat ebben? Van erre esélyünk? 

 A digitális turizmus jövője az innovációk és a technológiai fejlődés köré épül. Mégis van egy elhanyagolhatatlan faktor, amit sokszor kihagynak a digitalizációs szinteket mérő kutatások, ez pedig maga az ember. Hét éve alapítottam a céget, de még a mai napig sokan megkérdezik, hogy mit jelent a digitális turizmus, vagy éppen nem értik, hogyan is kapcsolódik a digitalizáció ehhez a területhez. Sokféle választ lehet adni, én mégis egy irányt szoktam képviselni, és ehhez tartom is magam. A digitalizáció a turizmus gazdasági szövetének az alapját képezi, és egy négypilléres ökoszisztémáról beszélünk. Informatikai, infokommunikációs, digitális pénzügyi és adatvezérelt marketing-ökoszisztéma, amelynek a középpontjában az emberi szokások és természet áll.  

 Az elkövetkező öt évben a turisztikai iparág várhatóan még inkább digitalizálódik, és olyan új megoldásokkal bővül, amelyek javítják az utazási élményt, növelik a hatékonyságot és támogatják a fenntarthatóságot. Az utazási szokások és igények változására való gyors reagálás kulcsfontosságú lesz a versenyképesség megőrzésében. Kijelenthetjük, hogy 

Az, hogy a digitalizáció és a ráépülő mesterséges intelligencia mennyire lehet hasznos és mellette romboló, több aspektusból megközelíthető, viszont ezt döntse el maga az olvasó, hogy melyik narratívával ért egyet. 

***

Borítókép:Rasztovits Dávid/

Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgató/Digital Tourism Agency alapító és vezérigazgató 

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.