Dézsából ömlenek a milliárdok: mutatjuk, milyen az olimpia gazdasági hatása rövid és hosszú távon

Másról szólnak a hírek az olimpia gazdasági hatása helyett  

Az olimpia gazdasági hatása fontos, mégis inkább arról szól a világsajtó, hogy miközben zajlik a párizsi olimpia, addig botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna úgy tűnik, továbbra is csak igen korlátozottan alkalmas az úszásra. 

Hogyan számszerűsíthető a francia olimpia gazdasági hatása? 

Az olimpia gazdasági hatása mindeközben megkérdőjelezhető: 

 Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra? Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy miként alakultak az 1988 óta megrendezett téli és nyári olimpiák tervezett és végleges költségei: 

A látogatószám és az olimpia gazdasági hatásai 

A sportesemény idejére több mint 15 millió látogatót várnak Franciaországba, bár a játékoknak lehet egy úgynevezett kiszorító hatása is, azaz egyes turisták elhalasztják az odautazásukat az országban tapasztalható rendkívüli tömeg miatt. Az igazi kérdés az, hogy az olimpia által generált üzleti haszon képes lesz-e ellensúlyozni a felmerülő összegeket. Az ODDO-BHF jelentése szerint a játékok hatása középtávon valószínűleg nagyon korlátozott, és egyáltalán nem biztos, hogy lesz gazdasági haszna. Ez azt feltételezi, hogy jelentős makrogazdasági eredmény nem várható, de mikrogazdasági és ágazati hatások lesznek, például a média, a szállodaipar, a szabadidő, a vendéglátás, az italok, a fogyasztási cikkek, az ingatlan és a közlekedés területén. 

Hamburg és az olimpia története 

A neves német magazin, a Zeit.de minapi cikkében emlékeztet: az ötkarikás játékok ellenzői kilenc évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy nem feltétlenül éri meg egy városnak vagy régiónak az olimpia megrendezése. Az egyik nevező, 

(Még 2015. november 29-én a település lakosai népszavazás során utasították el az olimpiai pályázatot, 51,6 százalékuk voksolt a pályázat ellen – a szerk.) 

Az akkori támogatók ma is így érvelnek: a turizmus virágzott volna, a sportcsarnokokat felújították volna, a Kleinen Grasbrook területén pedig az olimpiai falu épült volna. Az utóbbi az esemény után nyolcezer lakásos új városrésszé szépült volna, az olimpiai csarnok pedig egy hajóterminállá alakult volna át. Így a város végre megvalósíthatta volna az „ugrás az Elbán” szlogennel illetett nagyszabású tervét. 

Ám ha a város – még jóval Olaf Scholz hivatalba lépése előtt – valóban javítani akarta volna az Elbától délre fekvő, hosszú ideje elhanyagolt városrészek összeköttetését Hamburg többi részével, akkor már korábban törekedett volna a jobb infrastruktúra kialakítására a több százezer ott élő számára. Az egyetlen délre vezető vasútvonalon azonban csak évek után, a népszavazást követően helyeztek üzembe további S-Bahn-szerelvényeket, az U-Bahn esetleges meghosszabbításáról pedig jelenleg is csak egy megvalósíthatósági tanulmány készül – most, lassan tíz évvel az olimpiakampány után.  

Akkoriban a közlekedési hatóság csupán annyit mondott, hogy nincs szükség további vonatokra. A városnak tehát nemcsak az olimpiapénz hiányzott a vasútvonalra, hanem egyszerűen az érdeklődés sem volt megfelelő. Amúgy is kérdéses volt, hogy ki fizeti az ötkarikás játékokat, mivel a szövetségi kormány megtagadta, hogy a költségek nagy részét viselje, amelyeket körülbelül hétmilliárd euróra becsültek. 

Veszteséges lehet az olimpia  

Ma már csak spekulálni lehet, hogy a játékok Hamburgban az embereknek vagy a befektetőknek kedvezett volna. Párizsban eddig nem mindenki számára ünnep az esemény: a városközpontban a hajléktalanokat elűzték az alvóhelyeikről, és az egész országban alternatív szállásokra osztották szét őket. Kétezer diákot kellett kiköltöztetni állami kollégiumi szobáikból, mert az ágyakra az olimpia segítőinek volt szükség. A játékok előtti hónapokban jelentősen emelkedtek a bérleti díjak, jelenleg egy egyszerű szoba bérlése Párizsban heti 500 euró körül mozog. A Saint-Denis külvárosában található 2800 sportolói szállást a játékok után lakásokká alakítják, bár ezeknek csak egyharmada lesz szociális ingatlan. Cserébe e városrész egy új uszodát kapott. 
„Ne értsenek félre – írja az Zeit újságírója – 

Kilenc évvel ezelőtt ezt a kérdést elbagatellizálták, és plakátokkal elkenték, ami megbosszulta magát a népszavazáson. Időnként félelmetes lokálpatrióta hangulat alakult ki – mintha mindenkinek, aki Hamburgot támogatja, az olimpiát is támogatnia kellene. Az ott élők felismerték ennek a paradoxonát, és helyesen döntöttek” – von konklúziót a neves Zeit portál újságírója. 

Fenntartható és olcsó olimpia – létezik ilyen?  

Egy fenntartható játékok megrendezése érdekében Párizs és korábban a nevezése során Hamburg is küzdött, de az olcsó olimpia koncepciója továbbra is kérdéses. A párizsi példa jól mutatja, hogy milyen nehéz egyszerre fenntartani az alacsony költségeket és biztosítani a hosszú távú gazdasági hasznot. Hamburg számára ez a kihívás még nagyobb lett volna, hiszen a helyi infrastruktúra fejlesztése és a szociális lakások biztosítása is jelentős befektetést igényelt volna. Olaf Scholz tervei bár ambiciózusak voltak, végül nem tudták meggyőzni a szövetségi kormányt a szükséges pénzügyi támogatásról, így az olcsó olimpia csak német álom maradt, ha szűken is, de a szerény többség anno leszavazta a hamburgi álmokat. 

(Forrás: Die Zeit)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.