Magyarország a keleti nyitás stratégiájával mélyítette a Kínával való gazdasági kapcsolatokat az elmúlt években, amik mostanra értek be: ezek a jelentős beruházások főként az elektromosjármű-iparra és zöldenergia-tároló rendszerekre fókuszáltak, segítve Magyarországot az európai elektromobilitás központjává válni.
Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
A 2010 óta folytatott magyar külpolitika egyik, ha nem a legfontosabb alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. Így van ez Kínával is, és ennek 2024-ben kiemelt jelentősége van: egyrészt Hszi Csin-ping kínai elnök jelenlegi budapesti látogatása miatt, másrészt az idei évben ünnepelhetjük a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75 évfordulóját.
Magyarország a 2010-es évektől kezdett óriási nyitásba az ázsiai piacok, különösen Kína felé, vagyis egy teljesen új kereskedelmi és befektetési politikára tette meg tétjeit. A keleti nyitás politikája pedig hivatalosan 2012-ben kezdődött. Tíz évvel később, minden befolyásolási, zsarolási és fenyegetési kísérlet ellenére, tisztán látszik, hogy az Orbán-kormánynak igaza volt, amikor a kínai fellendülésre és az ázsiai beruházások megtérülésére fogadtak.
A Magyarországra települő zöldenergia-tároló rendszer- és elektromosjármű-ipari alkatrészgyártók olyan gazdasági és kereskedelmi előnyt biztosítanak a zöldátállás korában, amellyel nagyon kevés ország büszkélkedhet majd Európában.
Ami a Kínával kapcsolatos viszonyrendszert illeti, a kormány határozottan ellenzi a leválás, a kockázatmentesítés és az egyéb hangzatos kifejezések gyakorlatba ültetését.
Ha újra kialakulna egy hidegháborús tömbösödés, az óriási veszélyt jelentene a magyar gazdaságra, amely pragmatikusan középen és átpolitizálástól mentesen kíván működni. A hazai gazdasági-kereskedelmi modell világos és működőképes volt: egyszerre épül a német és a kínai kereskedelemre, miközben nem érzelmi, hanem szigorúan gazdasági alapon hangoztatta az orosz energiahordozók importjának szükségességét is. Vagyis országunknak nem áll érdekében egy globális blokkosodás, és semmi esetre sem akar sem Kína, sem az USA oldalára állni egy kereskedelmi, hidegháborús állapotot idéző konfliktusban. Egyszerűen a saját érdekeit tartja szem előtt, ehhez pedig a középutat keresi. Miután ezt a politikáját a jövőben is következetesen képviselni akarja, annak sikere óriási irányjelzőként villoghat a hezitáló, egyelőre kivárásra játszó országok előtt.
Ez különösen fontos, tekintettel arra, hogy a globális gazdaság súlya egyre inkább Ázsiába helyeződik át, Magyarországon pedig az ázsiai országok közvetlen befektetéseinek az aránya 2014-hez képest 19-ről 34 százalékra emelkedett, és ezzel párhuzamosan Kína ötszörösére emelte a közvetlen beruházásait. Az ázsiai nagyhatalom hazánk egyik legfontosabb gazdasági kapcsolata: a 9. legnagyobb kereskedelmi partnere és a 10. legnagyobb tőkebefektetője. Nem véletlen, hogy Magyarországon épít gyárat többek közt a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD. Nem mellékes a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) sem, mivel az mind a két oldalról a legmagasabb szintű támogatást élvezi. Hazánknak öt olyan új kezdeményezése van, amit ennek keretében szeretne megvalósítani kínai társfinanszírozással. Ez az öt projekt a logisztika, az infrastruktúra- és az elektromos töltőhálózat-fejlesztés területén megvalósuló beruházásokat tartalmazza. Az infrastrukturális invesztíciók mellett a kooperáció kiemelkedő területe a pénzügyi, a telekommunikációs és a digitalizációs együttműködés, sőt a legnagyobb kínai bankok Magyarországot választották a térség központjául, ahonnan a regionális jelenlétüket biztosítani tudják: a Bank of China, a China Construction Bank és a China Development Bank is megtalálható hazánkban, a kormány pedig együttműködik a távol-keleti hatóságokkal, hogy az ICBC-t is idecsábítsák. A kormányzati törekvések között kiemelt szerepet kap az is, hogy a Waberer’s és a Cosco Shipping, továbbá a 4iG és a Huawei között együttműködés jöjjön létre, ezzel is segítve a logisztikai és telekommunikációs kapcsolatok fejlődését.
Magyarország konnektivitási stratégiáját igazolja vissza, hogy
a kínai elnök az Európai Unió tagországai közül Franciaország mellett Magyarországon folytat tárgyalásokat,
és a látogatásnak abból a szempontból is komoly jelentősége van, hogy hazánk a régióban kulcsállammá váljon. Húsz évvel ezelőtt járt utoljára kínai elnök Magyarországon, az azóta eltelt időszakban a távol-keleti állam szuperhatalommá, gazdasági értelemben az egyik legerősebb országgá vált, és számos technológiai iparágban vezető pozíciót tölt be.
Hazánknak az a célja, hogy ez a fejlett, magas hozzáadott értékű technológia – a többi között az IT, a telekommunikáció, az elektromobilitás, az elektromosautó-gyártás, a gyorsvasutak kiépítése – megjelenjen a magyar gazdaságban. A cél az, hogy a keleti és a nyugati technológia itt találkozzon, mert ebből lesznek munkahelyek, valamint gazdasági növekedés. A magyar mint exportorientált gazdaságnak a célja az is, hogy az ázsiai ország piaca egyre szélesebb körben befogadja az itthoni termékeket.
Mindeddig a jelek abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország a kínai befektetések által az európai elektromosautó-gyártás központja lesz.
A két ország közti viszony elmélyítésének következő szintje Hszi Csin-ping elnök látogatását követően az lehet, hogy Magyarország összeköti Kínát és a Nyugatot, felruházva magát egyfajta találkozási pont szereppel.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
„Tagadják, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjakat. De mindenki tudja” – véli a kommunikációs igazgató.
Budapestre látogat Eli Sharabi, az izraeli túszdráma egyik legismertebb túlélője, akit a Hamász 2023. október 7-én rabolt el, és 491 napnyi fogság után szabadult Gázából.
