A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A pekingi kormány döntött: megakadályozza, hogy a kínai önkormányzatok még több adósságot halmozzanak fel, mert az immár pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatot jelent, miközben a koronavírus-járvány előtti szárnyalással összevetve az eredményeket az ottani gazdaság hanyatlik. Évek óta az egyik legnagyobb felülről lefelé irányuló erőfeszítést láthatjuk arra, hogy a helyi önkormányzatok által felhalmozott adósságokat kezeljék, és ne hagyják nyakló nélkül növekedni. Ez annak is a jele, hogy a hatóságok egyre idegesebbek a felhalmozott kölcsönök láttán – írta meg a Financial Times brit gazdasági napilap.
Kínai állami biztosok felügyelik a tartományok költségvetését
Az államtanács, az ország kabinetje tisztviselőkből álló csoportokat küld a pénzügyileg leggyengébb tartományok közül tízbe, hogy átvizsgálják a könyvelésüket – beleértve az átláthatatlan mérlegen kívüli szervezetek kötelezettségeit is – és megtalálják az adósságcsökkentés módját. Ezekben a tartományokban a központi bank, a pénzügyminisztérium és az értékpapír-felügyelet munkacsoportjai részt vesznek az adósságrendezési erőfeszítésekben, és közvetlenül Li Csiang miniszterelnöknek fognak jelenteni.
A tartományok által felhalmozott hatalmas adósságok komoly problémát jelentenek a politikai döntéshozók számára. Az illetékes felügyelők megpróbálják felszámolni ezt a hatalmas adósságot, amely azért keletkezhetett, mert az ország hosszú ideje az eladósodásra épülő infrastrukturális fellendülés modelljét követi. A Goldman Sachs becslése szerint a helyi önkormányzatok teljes adósságállománya 94 ezer milliárd jüan (13 ezer milliárd dollár), beleértve a mérlegen kívüli, helyi önkormányzati finanszírozási eszközökként ismert szervezetek kötelezettségeit. A kínai önkormányzatok drasztikus eladósodását jelzi, hogy
míg 2019-ben még csak a gazdasági kibocsátás 62,2 százalékát tette ki az adósság, addig 2022-ben már elérte a 76 százalékot
– állt az amerikai Bloomberg jelentésében.
Ha ezt sikerülne rendezni, az jelentősen átformálná a helyi befektetési és finanszírozási környezetet. Ám ezek az intézkedések a helyi szinten kibocsátott kötvények átárazását is kiváltanák, ezáltal hatással lehetnek a helyi pénzügyi eszközöknek nagy összegű hitelt nyújtó regionális bankok részvényeire. A tervek még változhatnak, de az egyik legfontosabb feladat a rejtett adósságok – a helyi önkormányzatok mérlegében nem szereplő, gyakran tőzsdén kívül vagy más, nem nyilvános csatornákon keresztül kifizetett pénzek – felülvizsgálata és számbavétele lenne.