Rájár a rúd az idén Pekingre: csődök Kínában

A pekingi kormány döntött: megakadályozza, hogy a kínai önkormányzatok még több adósságot halmozzanak fel, mert az immár pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatot jelent, miközben a koronavírus-járvány előtti szárnyalással összevetve az eredményeket az ottani gazdaság hanyatlik. Évek óta az egyik legnagyobb felülről lefelé irányuló erőfeszítést láthatjuk arra, hogy a helyi önkormányzatok által felhalmozott adósságokat kezeljék, és ne hagyják nyakló nélkül növekedni. Ez annak is a jele, hogy a hatóságok egyre idegesebbek a felhalmozott kölcsönök láttán – írta meg a Financial Times brit gazdasági napilap.

Kínai állami biztosok felügyelik a tartományok költségvetését

Az államtanács, az ország kabinetje tisztviselőkből álló csoportokat küld a pénzügyileg leggyengébb tartományok közül tízbe, hogy átvizsgálják a könyvelésüket – beleértve az átláthatatlan mérlegen kívüli szervezetek kötelezettségeit is – és megtalálják az adósságcsökkentés módját. Ezekben a tartományokban a központi bank, a pénzügyminisztérium és az értékpapír-felügyelet munkacsoportjai részt vesznek az adósságrendezési erőfeszítésekben, és közvetlenül Li Csiang miniszterelnöknek fognak jelenteni.

A tartományok által felhalmozott hatalmas adósságok komoly problémát jelentenek a politikai döntéshozók számára. Az illetékes felügyelők megpróbálják felszámolni ezt a hatalmas adósságot, amely azért keletkezhetett, mert az ország hosszú ideje az eladósodásra épülő infrastrukturális fellendülés modelljét követi. A Goldman Sachs becslése szerint a helyi önkormányzatok teljes adósságállománya 94 ezer milliárd jüan (13 ezer milliárd dollár), beleértve a mérlegen kívüli, helyi önkormányzati finanszírozási eszközökként ismert szervezetek kötelezettségeit. A kínai önkormányzatok drasztikus eladósodását jelzi, hogy 

– állt az amerikai Bloomberg jelentésében. 

Ha ezt sikerülne rendezni, az jelentősen átformálná a helyi befektetési és finanszírozási környezetet. Ám ezek az intézkedések a helyi szinten kibocsátott kötvények átárazását is kiváltanák, ezáltal hatással lehetnek a helyi pénzügyi eszközöknek nagy összegű hitelt nyújtó regionális bankok részvényeire. A tervek még változhatnak, de az egyik legfontosabb feladat a rejtett adósságok – a helyi önkormányzatok mérlegében nem szereplő, gyakran tőzsdén kívül vagy más, nem nyilvános csatornákon keresztül kifizetett pénzek – felülvizsgálata és számbavétele lenne.

A helyi bankokra is nyomást helyeznek

A kezdeményezés értelmében ezen adósságok egy részét a hivatalos önkormányzati tartozások közé lehetne átváltani, míg a többit átstrukturálnák. Egy a pénzügyminisztériumhoz közel álló forrás szerint még egy lehetőség van a rendezésre: a helyi önkormányzatok számára lehetővé tennék, hogy néhány alacsony kamatozású speciális célú és egyéb kötvényt használjanak a viszonylag magas kamatozású LGFV, azaz helyi önkormányzati finanszírozási eszközökből származó adósság törlesztésére. Ennek segítésére az állam ezer milliárd jüan (140 milliárd dollár) értékben ad ki önkormányzati kötvényeket – számolt be a Reuters.

A „felügyelők” nyomást gyakorolhatnak a politikai és kereskedelmi bankokra, hogy az LGFV-knek nyújtott hitelek futamidejét hosszabbítsák meg és csökkentsék a kamatlábakat. 

Peking azt akarja, hogy a tartományok adjanak el eszközöket, így segítsenek az adósság visszafizetésében. A helyi tisztviselők ellenben arra hivatkoznak, hogy sok eszköz nem likvid, és a központi kormánynak többet kell tennie a mentőakció érdekében.

A terveket az ország vezető döntéshozó szerve, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága dolgozta ki, amelynek a vezetője Hszi Csin-ping elnök. Ez a testület már júliusban megfogalmazta az irányelvet, így gyakorlatilag vitának nincs helye.

Többször is próbálkoztak adósságrendezéssel

Kína 2015 óta többször is kísérletet tett a helyi önkormányzatok eladósodásának visszaszorítására, amely az infrastrukturális és ingatlankiadásoknak köszönhetően a gazdasági növekedés fellendülésével egyre nagyobb méreteket öltött, de számos meggondolatlan projektet eredményezett. A mostani erőfeszítés az egyik legösszehangoltabb a probléma megoldására.

A helyi önkormányzatok kiadási modellje egyre inkább fenntarthatatlanná vált, miután a koronavírus-járvány drasztikusan megnövelte a költségeiket. A földeladások összeomlása, amelyre sokan alapozták a bevételeiket, az egyes régiók pénzügyi helyzetének romlását idézte elő.

Az ország idei, 5 százalékos növekedési célja évtizedek óta a legalacsonyabb. A világ második legnagyobb gazdasága deflációs kockázatokkal néz szembe: júliusban 2021 eleje óta először csökkentek az éves fogyasztói árak. A központi bank közelmúltbeli adatai a hitelezés erőteljes visszaesését mutatják: az új kölcsönök a júniusi 3 ezer milliárdról júliusban 345,9 milliárd jüanra zuhantak, ami 2009 vége óta a legalacsonyabb szint.

A tyúk vagy a tojás? 

„Az adósságcsere-programok nem oldják meg gyökeresen a problémát, mivel a nagymértékben tőkeáttételes helyi önkormányzatoknak továbbra is nehézséget okozhat a kölcsöneik visszafizetése” – mondta el a Financial Timesnak a pénzügyminisztérium egyik vezetője. A jövőbeni sokkal lassabb gazdasági növekedés pedig aláássa a költségvetési bevételeket, amelyek az adósságtörlesztés egyik fő forrását jelentik. 

„Ez egy tipikus tyúk-tojás probléma – jelentette ki a Moody’s Investors Services egyik helyi  illetékese. – 

Címlapfotó: shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.