Rájár a rúd az idén Pekingre: a visszafogott várakozásoknál is kevésbé nő a nemzeti jövedelem, elérkezett az ottani építőipari óriások csődjének korszaka, ráadásul az önkormányzatok pénzügyeivel sincs minden rendben. A tartományok olyan sok adósságot halmoztak fel, hogy annak bármikor az egész országra kiható következményei lehetnek.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A pekingi kormány döntött: megakadályozza, hogy a kínai önkormányzatok még több adósságot halmozzanak fel, mert az immár pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatot jelent, miközben a koronavírus-járvány előtti szárnyalással összevetve az eredményeket az ottani gazdaság hanyatlik. Évek óta az egyik legnagyobb felülről lefelé irányuló erőfeszítést láthatjuk arra, hogy a helyi önkormányzatok által felhalmozott adósságokat kezeljék, és ne hagyják nyakló nélkül növekedni. Ez annak is a jele, hogy a hatóságok egyre idegesebbek a felhalmozott kölcsönök láttán – írta meg a Financial Times brit gazdasági napilap.
Az államtanács, az ország kabinetje tisztviselőkből álló csoportokat küld a pénzügyileg leggyengébb tartományok közül tízbe, hogy átvizsgálják a könyvelésüket – beleértve az átláthatatlan mérlegen kívüli szervezetek kötelezettségeit is – és megtalálják az adósságcsökkentés módját. Ezekben a tartományokban a központi bank, a pénzügyminisztérium és az értékpapír-felügyelet munkacsoportjai részt vesznek az adósságrendezési erőfeszítésekben, és közvetlenül Li Csiang miniszterelnöknek fognak jelenteni.
A tartományok által felhalmozott hatalmas adósságok komoly problémát jelentenek a politikai döntéshozók számára. Az illetékes felügyelők megpróbálják felszámolni ezt a hatalmas adósságot, amely azért keletkezhetett, mert az ország hosszú ideje az eladósodásra épülő infrastrukturális fellendülés modelljét követi. A Goldman Sachs becslése szerint a helyi önkormányzatok teljes adósságállománya 94 ezer milliárd jüan (13 ezer milliárd dollár), beleértve a mérlegen kívüli, helyi önkormányzati finanszírozási eszközökként ismert szervezetek kötelezettségeit. A kínai önkormányzatok drasztikus eladósodását jelzi, hogy
míg 2019-ben még csak a gazdasági kibocsátás 62,2 százalékát tette ki az adósság, addig 2022-ben már elérte a 76 százalékot
– állt az amerikai Bloomberg jelentésében.
Ha ezt sikerülne rendezni, az jelentősen átformálná a helyi befektetési és finanszírozási környezetet. Ám ezek az intézkedések a helyi szinten kibocsátott kötvények átárazását is kiváltanák, ezáltal hatással lehetnek a helyi pénzügyi eszközöknek nagy összegű hitelt nyújtó regionális bankok részvényeire. A tervek még változhatnak, de az egyik legfontosabb feladat a rejtett adósságok – a helyi önkormányzatok mérlegében nem szereplő, gyakran tőzsdén kívül vagy más, nem nyilvános csatornákon keresztül kifizetett pénzek – felülvizsgálata és számbavétele lenne.
A kezdeményezés értelmében ezen adósságok egy részét a hivatalos önkormányzati tartozások közé lehetne átváltani, míg a többit átstrukturálnák. Egy a pénzügyminisztériumhoz közel álló forrás szerint még egy lehetőség van a rendezésre: a helyi önkormányzatok számára lehetővé tennék, hogy néhány alacsony kamatozású speciális célú és egyéb kötvényt használjanak a viszonylag magas kamatozású LGFV, azaz helyi önkormányzati finanszírozási eszközökből származó adósság törlesztésére. Ennek segítésére az állam ezer milliárd jüan (140 milliárd dollár) értékben ad ki önkormányzati kötvényeket – számolt be a Reuters.
A „felügyelők” nyomást gyakorolhatnak a politikai és kereskedelmi bankokra, hogy az LGFV-knek nyújtott hitelek futamidejét hosszabbítsák meg és csökkentsék a kamatlábakat.
A központi, valamint a helyi kormányok közötti egyik legnagyobb vita tárgya volt az, hogy ki fizesse a kölcsönök megtisztítását.
Peking azt akarja, hogy a tartományok adjanak el eszközöket, így segítsenek az adósság visszafizetésében. A helyi tisztviselők ellenben arra hivatkoznak, hogy sok eszköz nem likvid, és a központi kormánynak többet kell tennie a mentőakció érdekében.
A terveket az ország vezető döntéshozó szerve, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága dolgozta ki, amelynek a vezetője Hszi Csin-ping elnök. Ez a testület már júliusban megfogalmazta az irányelvet, így gyakorlatilag vitának nincs helye.
Kína 2015 óta többször is kísérletet tett a helyi önkormányzatok eladósodásának visszaszorítására, amely az infrastrukturális és ingatlankiadásoknak köszönhetően a gazdasági növekedés fellendülésével egyre nagyobb méreteket öltött, de számos meggondolatlan projektet eredményezett. A mostani erőfeszítés az egyik legösszehangoltabb a probléma megoldására.
A helyi önkormányzatok kiadási modellje egyre inkább fenntarthatatlanná vált, miután a koronavírus-járvány drasztikusan megnövelte a költségeiket. A földeladások összeomlása, amelyre sokan alapozták a bevételeiket, az egyes régiók pénzügyi helyzetének romlását idézte elő.
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy miként lehet megoldani ezt a dollármilliárdos adósságproblémát egy olyan időszakban, amikor Kína gazdasági növekedése lelassult.
Az ország idei, 5 százalékos növekedési célja évtizedek óta a legalacsonyabb. A világ második legnagyobb gazdasága deflációs kockázatokkal néz szembe: júliusban 2021 eleje óta először csökkentek az éves fogyasztói árak. A központi bank közelmúltbeli adatai a hitelezés erőteljes visszaesését mutatják: az új kölcsönök a júniusi 3 ezer milliárdról júliusban 345,9 milliárd jüanra zuhantak, ami 2009 vége óta a legalacsonyabb szint.
„Az adósságcsere-programok nem oldják meg gyökeresen a problémát, mivel a nagymértékben tőkeáttételes helyi önkormányzatoknak továbbra is nehézséget okozhat a kölcsöneik visszafizetése” – mondta el a Financial Timesnak a pénzügyminisztérium egyik vezetője. A jövőbeni sokkal lassabb gazdasági növekedés pedig aláássa a költségvetési bevételeket, amelyek az adósságtörlesztés egyik fő forrását jelentik.
„Ez egy tipikus tyúk-tojás probléma – jelentette ki a Moody’s Investors Services egyik helyi illetékese. –
Növekedés nélkül hogyan lehet több forrást előteremteni az adósság visszafizetéséhez?”
Címlapfotó: shutterstock
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Bár tagadják, de több pénzintézet ideológiai okokból tagadta meg az együttműködést a jobboldali párttal.
Olyan pénzcsomagok bukkantak fel, amelyeket az ukrán szabályok szerint ki sem adhattak volna.
Kisebb politikai botrányhoz vezetett az egyik kereskedelmi bank előrejelzése, amely alapján a befektetők a Tisza Párt választási győzelmét várják, s e szerint árazza be Magyarországot a piac.
Nem enged a 48-ból a miniszterelnök.
A szabályozásoknak köszönhetően pár éven belül több mint 6 ezer bankautomatából juthatunk majd készpénzhez országszerte.
A pontos feladatát vagy a beosztását egyelőre nem tudni.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
