Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Kína a globális szénfogyasztás feléért felel, mégsem ő az első helyezett.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Bár minden a zöldátállásnak, a nulla kibocsátásnak és a klímacélok megvalósításának lett alárendelve, a globális szén-dioxid-kibocsátás mennyisége több mint elkeserítő a nemes eszmék füstös árnyékában.
A fosszilis tüzelőanyagok a globális energiafelhasználás 80 százalékát teszik ki, a klímarombolásban pedig változatlanul központi szerepet játszik a világ legolcsóbb és legszennyezőbb energiahordozója, a szén.
A Visual Capitalist infografikája a fosszilis energiahordozóktól leginkább függő országokat mutatja be, a szénfogyasztási arányokat állítva a középpontba. Vagyis nem azt vizsgálja, hogy melyik ország fogyasztott több szenet, hanem azt, hogy a saját energiaellátásán belül mekkora szerepet kapott tavaly a szén.
Tízből tizen Kínát tippelnék a szénfüggőség első helyezettjeként, de Peking nem merült annyira el a fekete átokban, mint Dél-Afrika, amely energiaellátásának a 69 százalékát a szén égetéséből nyeri. Kína „mindössze” 55 százalékkal a második, ám ez a szám azt jelenti, hogy egymaga 4 milliárd tonna feletti szenet fogyasztott el 2022-ben, vagyis többet, mint a világ többi része együttvéve. India a harmadik, megközelítőleg akkora szénfüggéssel, mint Kína, őt Indonézia követi 45, majd Vietnam szintén 45 százalékkal.
Nem okoz meglepetést Lengyelország hatodik helyezése: barátaink legendás szénfüggősége komoly meglepetést és problémákat okozott, amikor tavaly Varsó ragaszkodott ahhoz a legjobban, hogy az orosz szénre is vessen ki szankciókat Brüsszel, majd a kritikus hiánnyal szembesülve a lakosságot kezdte el spórolásra biztatni.
A top 10-ben egyébként ez az egyetlen európai ország, a listát tovább böngészve azonban ráakadhatunk Németországra a tizennegyedik helyen. Európa legnagyobb gazdaságában a szén még mindig a teljes energiafogyasztás 18,9 százalékát teszi ki. Berlin az orosz energiától való függetlenedéssel párhuzamosan bezárta az atomerőműveit, majd e zseniális húzás után elkezdte csúcsra járatni a szénerőműveit – így lett tavaly a harcos zöldből az EU egyik legklímapusztítóbb országa. Némi vigasz: 2012-ben ez az arány még 24,9 százalék volt.
A szénfogyasztás egyébként 2022-ben rekordot döntött: először lépte át globálisan a 8 milliárd tonnát, ráadásul úgy, hogy egyes országok semmit nem tudtak kezdeni a csökkentési tervekkel. India például évi 6 százalékos szénfogyasztási növekedést produkált, ami azt jelenti, hogy 2007 óta megduplázta a szénégetését.
A fejlett országok szénzabálása ugyanakkor jól láthatóan csökkent. Az Egyesült Államok fogyasztása csaknem 50 százalékkal esett vissza a 2010-es évek elejéhez képest, most pedig további drasztikus zsugorodás várható, az inflációcsökkentő törvény (IRA) ugyanis 370 milliárd dolláros támogatást nyújt az amerikai vállalatoknak az elektromos és zöldátálláshoz.
Európában Franciaország csökkentett drasztikusan, ott az energiafogyasztás mindössze 2,5 százaléka szénalapú, amely már csak a fele az ezredfordulón mértnek. (Igaz, Németországgal ellentétben Párizs az atomenergia felhasználásának kiterjesztését szorgalmazza.)
A fejlett országok csökkentését azonban elnyomja a feltörekvő gazdaságok egyre növekvő szénéhsége. Ez pedig nem jó hír a klímacélok szempontjából. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a szén iránti kereslet a tavalyi, vagyis az eddigi legrosszabb szinten marad, egészen 2025-ig.
Fotó: 123RF