Kína a globális szénfogyasztás feléért felel, mégsem ő az első helyezett.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Bár minden a zöldátállásnak, a nulla kibocsátásnak és a klímacélok megvalósításának lett alárendelve, a globális szén-dioxid-kibocsátás mennyisége több mint elkeserítő a nemes eszmék füstös árnyékában.
A fosszilis tüzelőanyagok a globális energiafelhasználás 80 százalékát teszik ki, a klímarombolásban pedig változatlanul központi szerepet játszik a világ legolcsóbb és legszennyezőbb energiahordozója, a szén.
A Visual Capitalist infografikája a fosszilis energiahordozóktól leginkább függő országokat mutatja be, a szénfogyasztási arányokat állítva a középpontba. Vagyis nem azt vizsgálja, hogy melyik ország fogyasztott több szenet, hanem azt, hogy a saját energiaellátásán belül mekkora szerepet kapott tavaly a szén.
Tízből tizen Kínát tippelnék a szénfüggőség első helyezettjeként, de Peking nem merült annyira el a fekete átokban, mint Dél-Afrika, amely energiaellátásának a 69 százalékát a szén égetéséből nyeri. Kína „mindössze” 55 százalékkal a második, ám ez a szám azt jelenti, hogy egymaga 4 milliárd tonna feletti szenet fogyasztott el 2022-ben, vagyis többet, mint a világ többi része együttvéve. India a harmadik, megközelítőleg akkora szénfüggéssel, mint Kína, őt Indonézia követi 45, majd Vietnam szintén 45 százalékkal.
Nem okoz meglepetést Lengyelország hatodik helyezése: barátaink legendás szénfüggősége komoly meglepetést és problémákat okozott, amikor tavaly Varsó ragaszkodott ahhoz a legjobban, hogy az orosz szénre is vessen ki szankciókat Brüsszel, majd a kritikus hiánnyal szembesülve a lakosságot kezdte el spórolásra biztatni.
A top 10-ben egyébként ez az egyetlen európai ország, a listát tovább böngészve azonban ráakadhatunk Németországra a tizennegyedik helyen. Európa legnagyobb gazdaságában a szén még mindig a teljes energiafogyasztás 18,9 százalékát teszi ki. Berlin az orosz energiától való függetlenedéssel párhuzamosan bezárta az atomerőműveit, majd e zseniális húzás után elkezdte csúcsra járatni a szénerőműveit – így lett tavaly a harcos zöldből az EU egyik legklímapusztítóbb országa. Némi vigasz: 2012-ben ez az arány még 24,9 százalék volt.
A szénfogyasztás egyébként 2022-ben rekordot döntött: először lépte át globálisan a 8 milliárd tonnát, ráadásul úgy, hogy egyes országok semmit nem tudtak kezdeni a csökkentési tervekkel. India például évi 6 százalékos szénfogyasztási növekedést produkált, ami azt jelenti, hogy 2007 óta megduplázta a szénégetését.
A fejlett országok szénzabálása ugyanakkor jól láthatóan csökkent. Az Egyesült Államok fogyasztása csaknem 50 százalékkal esett vissza a 2010-es évek elejéhez képest, most pedig további drasztikus zsugorodás várható, az inflációcsökkentő törvény (IRA) ugyanis 370 milliárd dolláros támogatást nyújt az amerikai vállalatoknak az elektromos és zöldátálláshoz.
Európában Franciaország csökkentett drasztikusan, ott az energiafogyasztás mindössze 2,5 százaléka szénalapú, amely már csak a fele az ezredfordulón mértnek. (Igaz, Németországgal ellentétben Párizs az atomenergia felhasználásának kiterjesztését szorgalmazza.)
A fejlett országok csökkentését azonban elnyomja a feltörekvő gazdaságok egyre növekvő szénéhsége. Ez pedig nem jó hír a klímacélok szempontjából. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a szén iránti kereslet a tavalyi, vagyis az eddigi legrosszabb szinten marad, egészen 2025-ig.
Fotó: 123RF
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
