Az a Lengyelország, amelyik Európa egyik legnagyobb szénfelhasználója, és amelyik a legjobban szorgalmazta, hogy az orosz szén is szerepeljen a szankciós listán.
A lengyel kormány ragaszkodott hozzá a legjobban, hogy az orosz szén importtilalma is szerepeljen az április elején bejelentett szankciós csomagban. Lengyelország Európa legnagyobb szénfogyasztója (nyolcadik a világon), ennek megfelelően egyébként a légszennyezettsége is az élmezőnybe tartozik. Bár igyekeznek a klímacéloknak megfelelően csökkenteni a szénerőművek számát és kapacitását, a megújuló energiák piacán pedig határozott lépéseket tesznek,
Ahogy közeleg a tél, az összes tagállam a szankciók miatt kiesett orosz energiahordozók pótlását próbálja megoldani, többnyire sikertelenül. A legnagyobb gond változatlanul Németországban van, ahol Olaf Sholz kormánya érezhetően tehetetlen, és a földgázmennyiség csökkenése miatt inkább a lakosságot készíti fel spórolási fortélyokra.
Lengyelországban a földgáz mellett a szén okoz hasonlóan súlyos problémát. Talán nincsen ékesebb példája annak, amikor egy állam lábon lövi saját magát a szankciós politikájával, mint az, hogy
Lengyelország évente nagyjából 10 millió tonna szenet importált Oroszországból, ennek a mennyiségnek jelenleg csak a felével rendelkezik. Bár fokozták a lengyelországi szénbányák kapacitását, az a mennyiség a hiányt egyáltalán nem pótolja.
Morawiecki a válságmegoldás részeként utasított két állami tulajdonban lévő vállalatot, a Weglokokst, a PGE Paliwát, hogy teremtsenek elő valahonnan 4,5 millió tonna szenet. Hogy ezt honnan fogják tudni beszerezni az utolsó utáni pillanatban, az egyelőre még kérdés.
Németország például – mint szintén óriásfogyasztó – éppen most izzítja be a már bezárt erőműveit, így a szén iránti kereslet is az egekbe szökött. A lehetséges országok közül Ausztrália, Dél-Afrika és Kolumbia jöhet számításba elsősorban, de egyáltalán nincs rá garancia, hogy sikerül a fűtési idény kezdetére feltölteni a készleteket abban az országban, ahol a villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát a szénerőműveken keresztül állítja elő.
Morawiecki a szankció megszavazásakor nem győzte hangsúlyozni, hogy nincs és nem is lesz veszélyben Lengyelország szénellátása. Már akkor több lengyel parlamenti képviselő is rámutatott az indulatból fakadó, minden racionális gondolkodást nélkülöző szankció-cunami veszélyességére és lehetséges kontraproduktív hatásaira. Pawel Poncyljusz képviselő, gazdasági szakpolitikus minapi interjújában a tengeri szénszállítás megoldhatatlanságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, eddig 1 millió tonna szenet szállítottak ilyen módon Lengyelországba, ha most Ausztráliából, Dél-Afrikából és Kolumbiából próbálja meg a kormány a hiányzó mennyiséget beszerezni,
„Higgadtabban kellett volna gondolkodni. Nem ártott volna számolni a populista hangoskodás helyett” – utalt a kormány oroszellenes gazdasági politikájára a politikus, aki úgy véli, Lengyelország tragikus tél elé néz: vagy megfagynak a polgárok, vagy mindenük rámegy a fűtési költségekre.
Fotó: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
Milliárdok mennek el a segélyezésükre, közben Ukrajna kiürül.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A Politico nem sokat bízott a fantáziára: Szlovákia és Magyarország romlott a legjobban Európában, míg világszinten Oroszország.
