Lengyelország azok közé az EU-s tagállamok közé tartozik, amelyek a leghangosabban követelték az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, de a legkevésbé voltak felkészülve arra, mi történik a saját energiaellátásukkal azok hiányában.
A szénerőművekre támaszkodó ország az egyetlen a régióban, amely nem rendelkezik atomerőművel, érthető hát, hogy a kormány hosszú távon az atom- és a szélenergiában látja a megoldás kulcsát. Az átállásra egyébként évtizedek óta készülnek, az orosz-ukrán háború azonban most lépéskényszerbe hozta a lengyel kabinetet, hogy villámgyorsan megtalálja a szén kiváltására alkalmas alternatív energiaforrásokat.
Mateusz Morawiecki szeptemberben jelentette be a nukleáris erőművek projektjére vonatkozó elképzeléseket. Többek között azt, hogy
2043-ig hat reaktort építenek, továbbá azt is, hogy az USA a legesélyesebb a lehetséges kivitelezők közül.
Ám mivel Lengyelország nukleáris kapacitási igénye az eredetileg tervezett 9 gigawattot immár jócskán meghaladja, nem tartja kizártnak, hogy többféle technológiát fognak vásárolni. Ezért az összes ország, amellyel jelenleg tárgyalnak, befektetési partner lehet az erőmű-projektben.
Az „összes ország” akkor az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Franciaországot jelentette, és úgy tűnik, a kormányfő nem a levegőbe beszélt. Lengyelország néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy az első atomerőművet az amerikai Westinghouse fogja felépíteni. Rövid időre rá újabb bejelentés érkezett, ezúttal a második erőmű építése kapcsán.
A nyertes ezúttal Dél-Korea és a Korea Hydro & Nuclear Power lett,
amely a Varsótól 230 kilométerre lévő Patnowban kezd bele az építkezésbe.
Amennyiben Morawiecki ennyire tartja magát az általa vázolt forgatókönyvhöz, a harmadik erőmű kapcsán francia érdekeltségek várhatóak: az Électricité de France ajánlata mindenesetre ott hever a kabinet asztalán.
Fotó: 123rf