Lengyelország forgatókönyv szerint halad: USA, Dél-Korea. Jöhet Franciaország.
Lengyelország azok közé az EU-s tagállamok közé tartozik, amelyek a leghangosabban követelték az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, de a legkevésbé voltak felkészülve arra, mi történik a saját energiaellátásukkal azok hiányában.
A szénerőművekre támaszkodó ország az egyetlen a régióban, amely nem rendelkezik atomerőművel, érthető hát, hogy a kormány hosszú távon az atom- és a szélenergiában látja a megoldás kulcsát. Az átállásra egyébként évtizedek óta készülnek, az orosz-ukrán háború azonban most lépéskényszerbe hozta a lengyel kabinetet, hogy villámgyorsan megtalálja a szén kiváltására alkalmas alternatív energiaforrásokat.
Mateusz Morawiecki szeptemberben jelentette be a nukleáris erőművek projektjére vonatkozó elképzeléseket. Többek között azt, hogy
Ám mivel Lengyelország nukleáris kapacitási igénye az eredetileg tervezett 9 gigawattot immár jócskán meghaladja, nem tartja kizártnak, hogy többféle technológiát fognak vásárolni. Ezért az összes ország, amellyel jelenleg tárgyalnak, befektetési partner lehet az erőmű-projektben.
Az „összes ország” akkor az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Franciaországot jelentette, és úgy tűnik, a kormányfő nem a levegőbe beszélt. Lengyelország néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy az első atomerőművet az amerikai Westinghouse fogja felépíteni. Rövid időre rá újabb bejelentés érkezett, ezúttal a második erőmű építése kapcsán.
amely a Varsótól 230 kilométerre lévő Patnowban kezd bele az építkezésbe.
Amennyiben Morawiecki ennyire tartja magát az általa vázolt forgatókönyvhöz, a harmadik erőmű kapcsán francia érdekeltségek várhatóak: az Électricité de France ajánlata mindenesetre ott hever a kabinet asztalán.
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Az Európai Néppárt elnöke nagyon örül a magyar kormányváltásnak.
Vádat emeltek a férfi ellen, aki megölte édesanyját, majd elásta és lebetonozta a holttestet.
