Első atomerőműveit építi Lengyelország – Amerikával és Dél-Koreával

2022. november 03. 06:51

Jön az amerikai–koreai–lengyel atom: első atomerőművei építésébe fog bele Lengyelország – rögtön háromba. Amíg az EU a helyreállítási pénzekkel gyakorol nyomást Varsóra, a lengyelek a tengerentúlról és Koreából veszik a drága technikát Nyugat-Európa helyett.

2022. november 03. 06:51
null
Greczula Levente László

Tizennégy hónap telt el aközött, hogy a lengyel kormány hozott egy olyan médiatörvényt, amely megtiltotta az amerikai tévéadóknak, hogy Lengyelországban sugározzanak (ez tavaly nyár végén volt) és aközött, hogy Varsó bejelentette, hogy az amerikai Westinghouse-zal építtet egy 6,7 gigawatt összteljesítményű atomerőművet mintegy 31 milliárd dollár értékben.

Meglepő fordulatnak tűnik? Az is, de alighanem minden benne van, amit az európai kontinens életéről el lehet mondani a 2022-es évben, az orosz–ukrán háború árnyékában.

Az egyszeri szemlélő persze zavarba ejtő hasonlóságokat fedezhet fel a villanypásztornak rohant kecskegida és a lengyel kormány utóbbi hónapokban tanúsított magatartása között:

Kaczyńskiék látványosan ejtették a szuverenitást hangsúlyozó, az EU-val, sőt, Washingtonnal is ütközni hajlandó retorikájukat,

amióta kitört a háború – olyannyira, hogy ez a kurzusváltás az addig igen harmonikus lengyel–magyar kapcsolatokban is tapintható feszültségeket okozott.

Érthető persze, hogy Varsóban gyorsan megváltozott a széljárás, amint az oroszok megtámadták az ukránokat, hiszen a lengyel közbeszédet hagyományosan nem az oroszbarát hangok dominálják, az Ukrajna elleni támadás pedig azt a rémisztő képet vetítette előre, hogy következőként esetleg Lengyelország is sorra kerülhet. (A felszínen a legmesszemenőbbekig szívélyesnek tűnő lengyel–ukrán kapcsolatoknak egyébként a szorgosan hangoztatott szolidaritáson kívül más rétegei is vannak.) Ez természetszerűleg felértékelte az amerikai szövetséget, amely Lengyelország mérete, népessége, gazdasági-katonai súlya és földrajzi elhelyezkedése miatt eleve szorosabb és jelentősebb, mint más, régióbeli országok hasonló nexusai.

Lengyelország belép az atomkorszakba (?)

A lengyelek persze nem csak a háború miatt építenek végül amerikai atomerőművet. Az egykori szovjet szatellitállamok többségében még a kontinens kettéosztottsága alatt létesült legalább egy atomerőmű, de

a népes Lengyelország több okból sem lépett be akkoriban az atomkorszakba.

Az egyik ok az, hogy számos szatellitállammal ellentétben Lengyelországban nagy mennyiségben állt rendelkezésre a fűtésre és áramtermelésre is alkalmas szén. A második az, hogy a szénnel ellentétben az atomerőmű-építéshez szükséges anyagi javak akkoriban (is) hiányoztak Lengyelországból. A kérdés persze azóta is rendszeresen felmerül, előrelépés viszont nem történt – eddig nem volt sürgős.

Csakhogy az Európai Unió klímavédelmi intézkedései miatt a széntüzelésű erőművek működtetése már jelenleg is jóval drágább, mint akár tíz évvel ezelőtt volt, a jövőben pedig még többe fog kerülni, hiszen az ilyen erőművek működésük során öntik magukból azokat a káros anyagokat, amik gyorsítják a Föld felmelegedését. A háborús agresszió miatt kivetett szankciók nyomán Lengyelország ráadásul nem is importálhat földgázt és olajat Oroszországból, vagyis

az ország energiamixének közel kilencven százalékát adó energiaforrásoktól Lengyelország vagy már elesett részben, vagy el fog

a nem túl távoli jövőben – a váltás tehát több mint időszerű. A lengyel kormány az akkori információk ismeretében a fentieknek megfelelően az atomenergiába történő befektetések zöldberuházássá nyilvánítása mellett lobbizott az EU-s taxonómiai vitában, egyébként hazánkhoz és Franciaországhoz hasonlóan.

 

 

A francia állami energiaóriásnál, az EDF-nél Électricité de France-nál (EDF) erre többen dörzsölni kezdhették a tenyerüket, elvégre Varsó manőverezéséből arra lehetett következtetni, hogy Lengyelországban hamarosan atomerőműveket fognak majd építeni. Az EDF az elmúlt években több európai országban is nyert atomerőmű-építési megbízásokat, s a cégnél természetesen reménykedtek abban, hogy esetleg a lengyel tenderből is csurranhat-cseppenhet valami. De nem így történt.

Nyerésben Amerika és Korea

A lengyel kormány október végén rögtön két atomerőmű-építési megállapodást is kötött – és a partnerek között egyetlen európai sem volt. Varsó már október utolsó hetében bejelentette, hogy

az ország első atomerőművét az amerikai Westinghouse-zal fogják megépíttetni.

Az amerikai cég az AP1000-es típusú, nyomottvizes reaktorokból álló erőművet építheti majd meg Lengyelországban (ennek a működési elve nagyon hasonló a paksi reaktorokéhoz).

Csakhogy, írja a Politico, egyébként nem ez volt a legkedvezőbb ajánlat: a tenderen megmérette magát a dél-koreai KHNP is, amely négy és fél milliárd dollárral olcsóbban épített volna egy nagyobb teljesítményű atomerőművet. S a lengyel kormány végül erre a változatra is azt mondta, hogy megépülhet: a tervek szerint az amerikai erőművet állami megrendelés keretében építik majd meg, a koreai pedig a gyár, az ötven százalékban állami tulajdonú ZE PAK energiaszolgáltató és a szintén többségében állami PGE energiakonszern közös beruházásban valósul majd meg – ha minden igaz. S Morawiecki miniszterelnök legfrissebb bejelentése szerint egy harmadik atomerőmű is épül majd a jövőben.

Csak szegény francia atomerőmű maradt ki a jóból,

legalább is egyelőre úgy tűnik. A lap szerint az EDF ajánlata anyagiak tekintetében mindenképpen túlszárnyalta volna az előző kettőt – a francia konszern becslése szerint az erőművük akár másfélszer drágább is lehetett volna, mint az amerikaiké –, lengyel kormánykörökből ráadásul arra is felhívták a figyelmet, hogy a franciák nem csak a viccekben és előítéletektől átitatott történetekben szeretnek dühítően sokat késni, hanem az atomerőmű-építés terén is.

Varsó a jelenlegi helyzetben értelemszerűen nem szeretné az EDF késlekedésére bízni az ország energiaellátását, s ezért a jelek szerint még a gyakorlatban még nem túl sokszor bizonyított AP1000-es atomerőmű-technikát is szívesebben vásárolja meg.

A lengyelek nem akarnak európait venni

A kontextus kedvéért viszont érdemes azt is megjegyezni, hogy – hogy, hogy nem – éppen az Egyesült Államok és Dél-Korea az a két ország, amely különösen sokat profitál abból, hogy a lengyel kormány az utóbbi hónapokban különösen nagy értékben vásárol külföldi technikát, főleg, ami a katonai beszerzéseket illeti. A lengyel kormány a nyáron jelentette be, hogy

több mint 5,8 milliárd dollár értékben vásárol haditechnikát Dél-Koreából,

többek között harckocsikat, tarackokat és rakétavetőket is.

Az Egyesült Államokkal még nagyobb volumenben folytat fegyverüzleteket Lengyelország: szeptemberben hozták nyilvánosságra, hogy Varsó hétmilliárd dollár értékben vásárolna Apache helikoptereket az USA-ból, ahol egyébként M1A2 harckocsikra, F-35-ös vadászrepülőgépekre és az ukrajnai háborúban hírnevet szerzett HIMARS rakétavetőkre is van megrendelése a lengyel hadseregnek.

A fentebb vázoltak is azt körvonalazzák, hogy – annak ellenére, hogy a nyílt színi csatározások zaja jóval kisebb, mint a háború előtt – Varsó és Brüsszel között továbbra nincs béke, a lengyel kormány pedig

azzal igyekszik nyomást gyakorolni az EU legbefolyásosabb államaira, hogy látványosan negligálja vállalataikat

az olyan nagyberuházásoknál, mint az atomerőmű-építés vagy a harckocsi-beszerzés.

S nem is biztos, hogy Varsó olyan rosszul jár ezzel: emlékezetes, hogy a lengyel–német kapcsolatok a nyáron egyszer már zátonyra futottak, miután a német hadiipar nem volt képes teljesíteni azt a – valljuk be, nem realisztikus – lengyel igényt, hogy amennyiben a német külügy javaslatára a lengyel hadsereg leadja a szovjet harckocsijait az ukránoknak, akkor Németország cserébe juttasson korszerű tankokat Lengyelországba, mert közel sem volt ehhez elegendő kapacitása. A koreai gyártó ehhez képest 2025-re ígéri az első vadonatúj tankokat, a legújabb rakétavetők első példányai pedig már jövőre megérkeznek Kelet-Lengyelországba.

És bár természetesen a világon még csak kevés helyen működő Westinghouse-reaktorok megépíttetésének és a koreai tankok beszerzésének is lehetnek – minden bizonnyal: lesznek is – buktatói, a lengyeleknek tulajdonképpen nem rosszak az esélyei arra, hogy győztesen, működő reaktorokkal, bevethető tankokkal és legfeljebb némi német–francia morgással kerüljenek ki ebből a helyzetből. És ki tudja, egyszer talán a helyreállítási pénzeket is megkapják majd.

 

A nyitóképen: széntüzelésű erőmű füstölög a lengyelországi Turów határában. Fotó: FLORIAN GAERTNER / PHOTOTHEK / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 99 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Robert69
2022. november 04. 15:26
......és honnan lesz a fűtőanyag? Talán az USA ad az Oroszoktól vásároltból?
Wezuv
2022. november 03. 14:32
És orosz uránt vesznek hozzá. Képmutató balfaszok.
brekker
2022. november 03. 13:54
Aki nyugati atomerőművet akar építeni annak szeme előtt lebegjen a finn példa. Amire a zöldek nagyon szeretnek hivatkozni. https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/finn-atomeromu-halasztas-energia.697804.html
smarton84
2022. november 03. 11:21
Amerika egy kontinens, kedves Greczula Levente László. Ilyen nevű ország nincsen. Szívesen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!