Az okos gyártás és a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása már Magyarországon is terjed – mondja a Makronómnak Fekete Béla, a Skyline Computer Kft. ügyvezetője, akivel arról is beszéltünk, hogy minél több okoseszközzel turbózunk fel egy üzemet vagy raktárt, annál több energiára lesz szüksége az épületnek, így az Európát fenyegető energiaínség a technológiai evolúciót is megroppanthatja.
Okos gyártásban utaznak. Mit takar ez?
A tapasztalat azt mutatja, hogy bár a gyártó cégeknek egyre nagyobb mennyiségű adat áll rendelkezésükre, ezeket nem használják ki teljes mértékben. Ezen tovább ronthat az adatkörnyezet összetettsége – a szoftver- és hardverszállítók gyakran nem úgy fejlesztenek, hogy az onnan származó adatok könnyen hasznos információkká alakíthatók legyenek. Az ehhez szükséges technológia azonban rendelkezésre áll, így a potenciál még egy régebbi termelési környezet esetében is jelentősen növelhető.
Ha sikerül jó minőségű, hasznos és valós idejű adatokhoz jutni, akkor
amelyek rendszerint generális folyamatokon és hozzájuk kapcsolódó adatokon alapulnak, a tényleges valós adatok helyett.
Nem tűnik egy olcsó beruházásnak, elvégre ehhez egy régóta működő üzemben a komplett gyártósort le kell cserélni…
A legtöbb gépet, gyártósort nem arra tervezték évekkel ezelőtt, hogy kommunikáljanak egymással, és főleg nem arra, hogy adatokat szolgáltassanak. Szerencsére van köztes megoldás. Ezeket a gépeket külső érzékelőkkel, kamerákkal, IoT eszközökkel lehetőségünk van képessé tenni azon adatok gyűjtésére vagy azon folyamatok figyelésére, amelyek elengedhetetlenek az adatvezérelt gyártási stratégiához. Ha már vannak adatforrásaink, akkor jön a következő kihívás, hogy különböző rendszerek között az adatokat összesíteni kell. A növekvő adatmennyiséghez tehát szükséges egy adatgyűjtő, adatfeldolgozó hely, itt jön a képbe a mi szolgáltatásunk, egy adattárház amilyen a DimHOB. A DimHOB az adatokra összpontosít, pontosabban az adatminőség biztosítására és az adatok információvá alakítására, amikre felhatalmazzuk/kiképezzük, hogy az információk függvényében cselekedjen.
Ipari területeken ennek a rendszernek óriási jelentősége van. Például nemrég volt egy olyan munkánk, amely során egy késztermékeket csomagoló gyártósorban kellett hibás csomagolóanyagot azonosítanunk, és hiba esetén a gépsort megállítanunk. A hiba persze nem csak abból adódhat, hogy hibás a csomagoló anyag. Miután az adatgyűjtő rendszer (DimHOB) a termelésirányítási rendszerrel integráltan működik, pontosan tudja, hogy mely gyártásnak mely csomagoló anyagba kell kerülnie, így figyelmeztet akkor is, ha nem a termelési terv szerinti csomagolásba kerül a késztermék. Mindez csak egy kiragadott szelet az egészből, hogy gondolatokat ébresszünk. A fejlesztések jelentős része egy problémafelvetéssel indul egy helyszíni bejárásnál, amit aztán részünkről egy megoldási javaslat követ, ami akár több iteráción keresztülfolyva projektindításba torkollik.
Államigazgatási területen is jelen vannak, ami szintén izgalmasnak hangzik, mit takar ez?
Egy belügyi szervezetről beszélünk, és emiatt sokkal többet nem is mondhatok, a szerződésünk is tiltja. Egyébként adatgyűjtésről szól a nekik végzett munka is. Ezen kívül több mint 10 éve üzemeltetünk egészségügyi rendszereket a járóbeteg, a szak- és fekvőbeteg ellátás és a diagnosztika területén is.
Ipari fejlesztéseink során szerzett tapasztalatainkat az egészségügyi területeken is alkalmazzuk, így megoldásokat szállítunk a vision technológia, a folyamatirányítás és az azonosító rendszerek integrálásával is.
Akkor térjünk vissza a céges világba. Hogyan tudják egy gyártósor kapacitását növelni?
Dolgozunk különféle vision rendszerekkel, ezek a gyártás közben történő detektálást tudják elvégezni. Azaz a kamerarendszerünk a megfelelő szoftveres háttérrel el tudja dönteni a futószalagon érkező termékről, hogy az jó vagy hibás, mondjuk méret, szín, szög, forma vagy alakzat alapján. Szó szerint röptében képes ezeket ellenőrizni, ugyanis a futószalagról potyognak a kész termékek, milliszekundumok alatt kell ezeket megvizsgálni. Ez már mérhetetlenül gyorsabb, mint amit egy ember tudna végezni. A hibás termékekről készült felvételeket archiváljuk is, ez azért fontos, mert ahol három műszakban dolgoznak, ott nem elmondás alapján kell a hibát felderíteni, elég, ha reggel bejön az illetékes vezető, visszanézi a felvételeket, és kideríti a hiba okát.
Magyarországon mennyire elterjedtek az Önök által kínált megoldások?
Van jó pár próbálkozás, főleg nagyvállalatoknál. A belépő szint az, hogy legalább az adatgyűjtés el tudjon indulni, hagyományos algoritmusokkal hozzanak döntéseket. Majd, ha elég idő eltelt, sikerült elérni az ideális adatmennyiséget, onnantól kezdve lehet komolyabb algoritmusokat alkalmazni. Persze itt még mindig van egy döntési pont, hiába van hihetetlenül nagy adatmennyiség, ha az adatok értéke nem akkora, hogy érdemes lenne belevágni egy ekkora projektbe. Nem véletlen, hogy a legnagyobb cégek kezdenek bele ilyen jellegű fejlesztésekbe.
Miért, annyira drága?
Nagyjából 30 millió forint környékén kezdődnek azok a projektek, amelyek már látható eredményt hoznak, de nem is ez a beruházás a drága, hanem az odáig vezető út: a vállalatoknál szükséges, hogy algoritmusokkal legyenek elemezhetők az adatok. Egyelőre ott tartunk, hogy ezt az utat tapossuk ki a megrendelőinknél.
jó példa erre a Netflix ajánlórendszere. Adott ugyanis egy hatalmas előfizetői bázis milliárd adatelemmel, az algoritmus megfigyeli, milyen filmeket választ például egy korcsoport és rengeteg szempont alapján mér és szűr, így amikor megjelenik egy új regisztráló, egyből olyan filmeket rak elé, amelyekről a begyűjtött adatok alapján úgy gondolja, hogy szívesen választaná. Egy webshopnak is az a rengeteg adat adja meg az igazi értékét, amit a regisztrálók készséggel megadnak magukról, de az is értékes információ lehet, hogy ki melyik évszakban, melyik napszakban, hétvégén vagy hétköznap vásárol, mit vesz meg és mennyit szán rá.
és sokszorosára duzzasztani ezeket az adatokat, de ahhoz, hogy egy cégnek valaha is megtérüljön a befektetés, jelentős volumenre van szükség.
Ha már említettük az ipari automatizációt, milyen mértékben lehet ma egy gyárat vagy ipari létesítményt automatizálni, és hol van még szükség emberi beavatkozásra?
Ez nagyban függ attól, hogy mikor épült a gyár. Egy zöldmezős beruházás esetében gyakorlatilag 10 százalék emberi munkára van szükség, szinte csak a megfigyeléshez. De ezen a területen is igen magas automatizációt lehet elérni. Persze itt is fel kell tenni a kérdést, hogy van-e értelme egy adott termék gyártását horribilis befektetéssel automatizálni, mikorra fog ez megtérülni, de ebben a tekintetben éppen mostanában nagyot fordul a világ,
Mi éppen a napokban fejeztük be a munkát egy kereskedelmi cég raktárában, a vezeték nélküli hálózatot kellett kialakítanunk. Azt tapasztaltuk, hogy a raktár már teljesen robotizálva van, pont azért volt szükségük az erős hálózatra, hogy a polcok között dolgozó gépek tudjanak mihez csatlakozni.
Egy okos, automatizált üzemnek nyilván a kitettsége is óriási…
Igen, nem véletlenül slágertéma manapság a kibervédelem, de én egy, a közbeszédben kevésbé emlegetett kitettségre is felhívnám a figyelmet. Minél több okoseszközzel turbózunk fel egy üzemet vagy raktárt, annál több energiára lesz az épületnek szüksége.
Mostanáig a technológiai evolúció kis túlzással exponenciális ugrásokkal haladt előre, ami az energiaigényt is rántotta magával. De Európában most nem úgy tűnik, hogy ezt a növekedést lehetne tartani, az is kérdéses, hogy lesz-e annyi energia, ami a jelenlegi szinten szükséges.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Szándékosan szervezte a templomi menet útjába megmozdulását Magyar Péter, aki szidalmazta az Európai Borlovagrend menetét.
A Tett és Védelem Alapítvány feljelentés tesz az ügyben.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
Donald Tusk szövetségesei nem hagyják, hogy összezavarják narratívájukat a tények.
A lengyel ellenzék vezetője is reagált a kormányfő vádjaira.
„Nem engedjük, hogy az emberek a Facebookon durva erőszakot ábrázoló tartalmakat osszanak meg” – áll a közösségi oldal figyelmeztetésében.
Helikopter-balesetben elhunyt az iráni elnök – ez váratlanul átalakíthatja a perzsa állam politikáját.
