Még nagyobb a gáz: a földgáz mellett a neongáz eltűnése is megroppanthatja a nyugati gazdaságokat

A múlt héten az olaj 12-18 százalékkal, a színesfémek többéves csúcsot megdöntve  10-15 százalékkal, míg, a búza 17 százalékkal drágult, és visszatért a tizennégy évvel ezelőtti értékére. Bár az orosz exporttal szemben nincsenek közvetlen szankciók, a bevezetett korlátozások az ellátási láncok, a pénzügyi kapcsolatok megszakadása, a rakománybiztosítási problémák miatt az orosz áruk részleges és önkéntes elutasításához vezettek világszerte.

Sötétebb az ipar jövője neongáz nélkül 

A világ próbál  a félvezetők elmúlt hónapokbeli válságából kikecmeregni. A globális ipari szereplők azon vannak, hogy helyreállítsák kapacitásaikat, de a chipek hiánya visszafogta az ipari termelést.

Az olyan kevéssé ismert cég, mint az ukrán Cryoin például neongázt állít elő, amelyet olyan lézerek táplálására használnak, amelyek mintázatokat készítenek a chipeken. Ukrajna neongázzal látja el az Egyesült Államokat, Európát, Japánt, Koreát, Kínát és Tajvant. Az Ogyessza környéki gyárban a termelést az invázió kezdetén rögtön leállították, bár elegendő készletük van március végéig. 

Az acéltermelésnél van lehetőség a gáz leválasztására, amit aztán az olyan cégek, mint a Cryoin letisztítanak, azaz a neongáz többnyire egy ipari melléktermékként jön létre.

 Meglódult a színesfém piac a múlt héten

A színesfémek árai 10-15 százalékkal nőttek a hét eleje óta, ami hosszú távú történelmi csúcsok megdöntését jelenti. Így az LME-n (London Metal Exchange index (a tőzsdén forgalmazott fémek piaci árát követő index) a nikkel szállítására vonatkozó határidős szerződések költsége több mint 15 százalékkal, tonnánként csaknem 28 000 dollárra emelkedett, ami 2011 márciusa óta a legmagasabb ár. Az alumínium jegyzései 10 százalékkal, tonnánként 3,7 ezer dollárra emelkedtek: ezszintén minden idők új csúcsát jelenti. A nemesfémek közül a palládium drágult a legnagyobb mértékben, 17  százalékkal, troy unciánként 2766 dollárra, ami tavaly év közepe óta számít rekordnak.

Jellemző, hogy a nyersanyagok árai, amelyekben az Orosz Föderáció nem foglal el jelentős termelési pozíciót, stabilabbnak tűntek. A réz ára csak 6 százalékkal drágult a héten, az arany 2,3 százalékkal, míg a platina 2,2 százalékkal.

Oroszország és az Európai Unió egymás fontos gazdasági partnerei – A Makronóm Intézet összeállítása

Oroszország exportjának 37,9 százaléka irányult az EU-ba, importjának 36,5 százaléka érkezett az EU-ból. Az EU egyben a legnagyobb befektető Oroszországban. Fontos azt is kiemelni, hogy 2019-ben az EU külföldi működőtőke (FDI) állománya Oroszországban 311,4 milliárd eurót tett ki, Oroszország EU-ba irányuló FDI állománya pedig 136 milliárd euró körül alakult.

Az orosz-ukrán konfliktus hatására jelentősen növekedtek az ipari ágazatok legfontosabb alapanyagainak az árai

Oroszország jelentős nyersanyag-beszállítója az Európai Uniónak. Február 22-e, azaz az orosz csapatok megindulása utáni szankciók bejelentésére a London Metal Exchange index (a tőzsdén forgalmazott fémek piaci árát követő index, LME) szinte azonnal historikus csúcsra emelkedett, mutatva, hogy a piacot mennyire érzékenyen érinti az Oroszországgal szembeni szankciók puszta ígérete is.

Néhány kulcsfontosságú nyersanyag, amelynél nagy az EU kitettsége Oroszországgal szemben:  

o   · Palládium (autó katalizátorokhoz kulcsfontosságú);

o   · Vanádium (nagy szilárdságú, gyengén ötvözött acélhoz fontos);

o   · Foszfát és kálisó (műtrágya gyártásához elengedhetetlen, ennek másik fontos eleme a gáz);

o   · Alumínium (járműgyártáshoz, csomagoláshoz elengedhetetlen elem);

o   · Nikkel (gépgyártáshoz, akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen);

o   · Germánium (optikai szálakhoz elengedhetetlen);

o   · Molibdén (rozsdamentes acél gyártása);

o   · Koksz (acélgyártás).

 Energiafüggőségben a Nyugat 

 Általános jelenség, hogy Európa országai energiafelhasználás szempontjából nem függetlenek. Az eurózóna 19 országának energiaszükségletének több mint felét más országok segítségével biztosítja Oroszország szállítja Európa földgáz-szükségletének 40 százalékát, olajszükségletének 26 százalékát. A koronavírus utáni helyreállítás okozta megnövekedett kereslet, geopolitikai és diplomáciai problémák miatt már decemberben jelentősen megugrott a gáz ára. Döntően az energiaárak emelkedésének köszönhetően 2021 decemberében, 13 éves csúcsot elérve, közel 10 milliárd euróra nőtt az eurózóna kereskedelmi deficitje.