Miután a magyar kormány árstopot vezetett be alapvető élelmiszerek esetében, a hazai balliberális oldal egyből a vállalatokért kezdett aggódni vagy éppen amellett érvelt, hogy az árstop mégsem jó, nem hatékony, fenntartható megoldás.
Pedig épp Gyurcsány Ferenc volt az, aki 2020-ban még hatósági árakat követelt a kormánytól.
„Azt javasoljuk, hogy a kormány vezessen be alapvető élelmiszerekre hatósági árellenőrzést és, ha kell, állapítson meg hatóságilag maximált árakat” – jelentette ki Gyurcsány egy Facebook-videóban 2020. március 19-én.
„Rendkívüli helyzetben rendkívüli eszközöket alkalmazzon a kormány! Most például hatósági árellenőrzést, ha kell, hatósági ármaximalizálást” – fogalmazott a pártelnök. Gyurcsánynál azonban sokkal komolyabb gazdasági szakértők is árstopot javasolnak, nagyon hasonló érveléssel.
Háborús helyzetben tényleg árstoppal kell megállítani a nyerészkedést
A koronajárványt ugyanis számos közgazdász leginkább egy háborúhoz tudja hasonlítani, hiszen egy láthatatlan ellenséggel, egy járvánnyal állt szemben a világ és bizony rendkívüli intézkedéseket kellett hozni, amelyek gyakran felülírták a piacgazdaságban megszokott normális menetet. A Makronóm részletes elemzésben hasonlította össze a jelenlegi időszakot a korábbi háborús időszakokkal, hogy megnézzük, mit is tanulhatunk, vagy remélhetünk a jövőre nézve.
És ha már háború: a második világháború után Amerika hatósági árakat vezetett be – kezdi elemzését Isabella Weber a Guardian hasábjain. Az Egyesült Államok vezető közgazdászai ebben az időben úgy vélték, árstopra lenne szükség az infláció megfékezése érdekében. Valószínűleg nem véletlenül jutottak erre a megoldásra és úgy gondolták, a rendkívüli gazdasági káoszban sok szereplő kezdene nyerészkedésbe vagy profitja emelésébe. Vannak, akik a jelenlegi inflációs helyzetet is ahhoz hasonlítják, amikor egy nagy tornádó vagy más környezeti katasztrófa után megjelennek az utcán azok az árusok, akik 20 dollárt kérnek egy kis palack vízért – a példa nem elméleti, az ilyen esetekből nagy felháborodás lett Amerika-szerte az elmúlt években.
A piaci erővel rendelkező nagyvállalatok akkor és most is kihasználták az ellátási problémákat: gyorsan minél nagyobbat igyekeztek emelni áraikon, hogy extra nyereséget szerezzenek.
Nem véletlen, hogy a 20. század legkiválóbb amerikai közgazdászai közül meglepetésre többen is a New York Timesban az árellenőrzés folytatására szólítottak fel a világháború után. Köztük volt Paul Samuelson, Irving Fisher, Frank Knight, Simon Kuznets, Paul Sweezy és Wesley Mitchell, valamint az Amerikai Gazdasági Egyesület 11 korábbi elnöke. Az általuk az árszabályozás mellett felhozott indokok a jelenlegi helyzetünkre is érvényesek, véli a szakértő.