Világrendszerváltás jön, és a siker kulcsa a semlegesség – kínai politológus a Mandinernek
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
A Toshiba, japán elektronikai óriáscég szeptember végén megszüntette termékeinek gyártását a daliani létesítményében. A felszámolási folyamat október végéig be is fejeződik, mellyel véget vetnek a kínai kikötővárosban 30 éve fennálló gazdasági erőnek.
Az elektronikai eszközökre és fogyasztói termékekre szakosodott japán multinacionális vállalat 1991-ben hozta létre Dalianban, a kínai Liaoning tartomány második legnagyobb városában a gyártóbázisát. A létesítmény mintegy 650 embert foglalkoztatott, mely a megszűnésével komoly gazdasági hatást fog gyakorolni a városra.
A fogyasztói trendek változása vezetett a bázis felszámolásához
A Toshiba vezetősége azért döntött az üzem felszámolása mellett, mert a vállalat üzleti struktúrája megváltozott és megszüntetik a motorok és ipari kellékek gyártását, ezentúl inkább a fogyasztói termékekre, otthoni elektronikai eszközökre és orvosi berendezésekre fognak koncentrálni. A japán cég azonban hivatalos közleményt adott ki arról, hogy
A közösségi médiát hamar elárasztották a létesítmény alkalmazottainak megjegyzései, posztjai, sokan búcsúztak a vállalattól, amelynél egyesek akár 30 évig is dolgoztak.
A Toshiba kivonulását Dalianból egy közgazdász professzor, Liu Zhibiao úgy kommentálta hogy: folyamatosan nőnek a kínai termelés költségei, miközben sikeres kínai riválisok emelkedtek fel, így már komoly helyi elektronikai márkák versenyeznek a külföldi cégekkel. A közgazdász szerint számos ország, az USA-tól Japánig azon dolgozik, hogy csökkentse a Kínától való gazdasági függését. Ezt a folyamatot nevezik egyébként az ellátási láncok diverzifikálásának, tette hozzá.
Japán fejlesztési támogatásokkal ösztönzi a cégeit Kína elhagyására
Tavaly a japán kormány egyébként elindított egy 2 milliárd dolláros kezdeményezést, amelynek célja a japán beruházások előmozdítása volt az ellátási láncok megerősítése érdekében. Tavaly 233 projekt kapott ilyen jellegű támogatást a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint, idén júliusban pedig további 151 projektet hagytak jóvá.
Szakértők szerint
A támogatás abban segíti a cégeket, hogy meglépjék ezt a nagy változtatást és elhagyják Kínát, illetve új hazai gyárakat építsenek, miközben több kritikus fontosságú terméket és alapanyagot állítsanak elő Japán számára, hiszen a koronajárvány utáni világban felértékelődik a stabilitás, a biztonság és az önellátás.
Egy helyi üzletember azt nyilatkozta az SCMP lapnak, hogy az elmúlt évben számos japán cég kivonult Kínából és áthelyezte működését más kelet-ázsiai országba. Elmondása szerint
A kínai professzor, Liu Zhibiao szerint a cégek kivonulásának leginkább pszichológiai hatása lehet és akár eltántoríthat újabb potenciális befektetőket. Azt viszont aláhúzta, hogy
Tegyük hozzá, épp ez lehetett a kínai iparpolitika elmúlt évtizedeinek célja: hogy a nyugati technológiákat minden eszközzel lemásolva felépítsék hazai óriáscégeiket. Úgy tűnik, ez mára sikerült is nekik.
A japán minisztérium honlapján megtalálhatók azok a cégek, amelyek már támogatást nyertek el ahhoz, hogy hazavigyék a termelésüket.
(Borítókép: Unsplash/Wen Xiao)