Ugyan a homok hatalmas kiterjedésű tengerpartokat és sivatagokat borít szerte az egész világon, mégis homokhiánnyal küzdenek az építőiparban. Hogyan lehetséges ez?
A homokot, mint nyersanyagot, óriási mennyiségben alkalmazzák az építőiparban. Mivel a beton körülbelül 25 százaléka homokból áll, így évente 40-50 milliárd tonna homokot használnak fel az építkezések során. Azonban hiába van rengeteg homok a világon, a tengerparti homokban túl sok a só, a sivatagi homok pedig túl sima, így egyik sem alkalmas arra, hogy nyersanyagként hasznosítsák.
Környezeti károk
Hagyományos módon a homokot folyókból kotorják ki, mellyel akkora környezeti károkat okoztak, hogy számos országban betiltották ezt a kitermelést – köztük Indiában, Kambodzsában és Vietnámban is. Azonban azok az országok, amelyeknek az egyik gazdasági húzóereje az építőipar, most nyersanyaghiánnyal küzdenek.
Homokmaffiák
Az általános homokhiány továbbra is jelentősen növeli az illegális homokbányászatot, amelyeket különböző bűnszervezetek, úgynevezett homokmaffiák irányítanak. Ezek működése ráadásul több tucat gyilkossághoz is vezet, melyek közé tartozik például Jagendra Singh oknyomozó újságíró 2015-ös meggyilkolása is.
Készletcsökkenés
A homokkészletek drasztikus csökkenése mögött a legfőbb ok az, hogy az egész világban soha nem látott ütemű építkezés folyik, és a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Emellett viszont számos más területen is használják a homokot, mint például az okostelefonokban, tévé képernyőkben, napelemekben, vagy egyéb elektromos cikkekben.
Fenntartható megoldások
A kérdéskörre megoldást keresve egyre több kutató fordul alternatív technológiákhoz és innovációkhoz, amivel megpróbálják helyettesíteni a homokot. A Cambridge Egyetem oktatója, Dr. John Orr megoldása a műanyaghulladékot veszi alapul. Az „alapanyagot” szétválogatva, majd megtisztítva és összeaprítva hasonló szerkezetű eredményt kapnak, mint a homok, így ez jó alternatíva lehet.
Vizsgálatai szerint a betonban lévő homok legfeljebb 10 százalékát ki lehetne cserélni műanyaggal, és az eredmény ugyanolyan szilárdságú és hosszú élettartamú lesz, ráadásul olcsóbb és a bolygónknak is jót tesznek vele. Dr. Orr szerint ezen metódus bevezetésével akár évi 820 millió tonna homokot takaríthatnak meg csupán Indiában, és rengeteg hulladékot fel tudnának használni.
Ezenkívül más kutatások is folynak a homok helyettesítésére vonatkozóan, például régi, aprított autógumikkal vagy őrölt üvegekkel. A legtöbb szakértő szerint ezek jó megoldások lehetnek, azonban érdemesebb inkább strukturálisan újragondolni az építészeti terveket. Számos esetben értelmetlenül sok betont használnak az építkezések során, szakvélemények szerint akár 30-50 százalék betont is meg lehetne takarítani, mellyel ugyanolyan tartós és hosszú élettartamú lenne az adott épület.
Közös fellépés szükséges
Továbbá a magánszemélyek, a szervezetek és a kormányok támogatására is szükség lesz a homokválság leküzdéséhez. Például az autók számának 10 százalékos csökkentése óriási hatással lenne erre a problémakörre, ugyanis akkor kevesebb házat kéne építeni garázzsal, kocsibeállóval, parkoló résszel, mely házanként akár több száz tonna homok megtakarítást is jelenthet.
Fontos látni azt is, hogy a homokválság tulajdonképpen csak egy nagyobb probléma tünete. Nem csak az a baj, hogy túl sok homokot használunk, hanem általánosságban olyan ütemben használjuk ki a természeti erőforrásokat, ami nem fenntartható. Az általános túlfogyasztást kell szabályozni, ahelyett, hogy specifikusan csak a homokra koncentrálnánk.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
