Thomas Piketty kevesli, hogy a G7-ek csak 15 százalékos társaságiadó-minimumban állapodtak meg. A francia közgazdász arról is beszélt, hogy csak a demokratikus szocializmusra való átállással vehető fel Kínával a verseny.
Június első hétvégéjén immár 16. alkalommal rendezték meg a trentói közgazdasági fesztivált Észak-Olaszországban. A program idén igazán nemzetközi jelleget öltött, hiszen a világ legnevesebb közgazdászainak színe-java képviseltette magát – köztük nem mellesleg 5 közgazdasági Nobel-díjas tudós is. Mint az esemény leírásában írják, a COVID-19 radikális kihívás elé állította azt a gazdasági, szociális, politikai és kulturális keretrendszert, amiben mindannyian élünk. Ebben az új környezetben az államok által bevezetett szabályok és korlátozó intézkedések mindenki életére kihatással voltak, hiszen a legapróbb részletekig szabályozták azt. Éppen ezért lett a fesztivál témája: „Az állam visszatér. Vállalatok, közösségek és intézmények.” A legizgalmasabb előadásokról és a sztárközgazdászok véleményéről a Makronómon is beszámolunk: kövesse velünk az úttörő gondolatokat a következő napokban!
Thomas Piketty, a párizsi École des hautes études en sciences sociales közgazdász professzora éles kritikákat fogalmazott meg a nemzetközi közgazdászkonferencián tartott előadásán az észak-olasz Trento városában.
A neves tudós szerint két fő okból kifolyólag a nyugati világnak feltétlenül változtatnia kell a hozzállásán. „A globális felmelegedés valós, és meg kell változtatnunk az uralkodó ideológiát. A kínai államszocializmus szintén változásra késztet: az egy elnyomó rendszer, és a kapitalista országoknak komolyan kell venni, mert megvannak a maga erősségei.
A válasz pedig a demokratikus szocializmus, különösen a világ déli részén.”
– fejtetette ki a közgazdász.
A demokratikus, részvételen alapuló szocializmus sajátosságait boncolgatva a tudós két sajátosságot is kiemelt. Egyfelől utalt rá, hogy be kellene vezetni a progresszív adózást, mivel ma „a középosztály jelentős része azt érzi, hogy a gazdagok kibújnak az adózás alól”.
A közgazdász szerint a történelmi tapasztalatok is a progresszív adózás mellett szólnak, mivel amikor a Reagan adminisztráció 21 százalékra mérsékelte a leggazdagabbak jövedelemadóját, az nemhogy beindította volna a gazdasági növekedést, hanem épp ellenkezőleg: a nemzeti jövedelem növekedési üteme csökkeni kezdett. Ebből kiindulva Piketty úgy véli, hogy „a gazdagokra kivetett adók csökkentése nem indítja be a növekedést, így másféle jövedelemújraelosztás felé kell elmozdulnunk”. Ennek kapcsán felhozta, hogy
Másfelől a részvételen alapuló szocializmus másik sajátosságaként említette a kisebb vállalatokban a hatalom megosztását a munkások és a tulajdonosok között. Ennek eléréséhez szerinte egy olyan plafont kéne bevezetni, mely limitálja az egy részvényes által leadható szavazatok számát.
Zárásképp kitért a G7-országok pénzügyminisztereinek csúcstalálkozóján elfogadott globális minimumadó tervére is. Mindezt úgy kommentálta, hogy
„a 15 százalékos minimumérték botrányosan alacsony;
ha mi mind csupán 15 százaléknyi adót fizetnénk, nem lehetne finanszírozni az iskolákat vagy a kórházakat”. Piketty szerint „ez teljes őrültség”, s épp az az elképzelés válik most hivatalossá, hogy „a legnagyobb hatalommal bíróknak kevesebbet kelljen fizetni, mint a hétköznapi embereknek”.
Thomas Piketty napjaink egyik legmeghatározóbb francia közgazdászprofesszora. Fő kutatási területe a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség és ehhez kapcsolódóan a társadalmi újraelosztás aktuális kérdései. Számos tanulmány és könyv szerzője, többek közt ő írta A tőke a 21. században című sikerkönyvet is.
Címlap: Festival dell'Economia Trento
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Max Otte, aki 2006-ban megjósolta a gazdasági válságot, kritikusnak látja Németország jelenlegi gazdasági helyzetét. Ráadásul szerinte az országot vezető Friedrich Merz kancellárt egyáltalán nem érdekli, mik a német emberek érdekei.
Japán, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada összetartanak.
A baloldali közgazdász szerint a jelenlegi kedvezményeket ki kellene venni az adórendszerből.
Hatalmas üzletet kötött a Mol: piacvezető lesz Szerbiában, a most megkötött előzetes megállapodás szerint.
Az oktatáspolitikai adatok alapján a tankötelezettség korhatárának csökkentése nem rontotta a középfokú képesítések megszerzésének esélyét.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
