A Tőkeportál Magyarországon elsőként lépett a részvénycélú közösségi finanszírozás jogilag eleinte gyengén szabályozott piacára. Egyre több vállalkozás fordul a közösségi finanszírozás irányába annak érdekében, hogy fejlesszék vagy éppen megmentsék vállalkozásukat a koronavírus negatív hatásaitól. A Makronóm interjúja Nádasdy Katával, a Tőkeportál Zrt. Marketing és Kommunikációs vezetőjével.
Honnan jött a Tőkeportal létrehozásának ötlete?
A Dolphio Technologies projektjeként induló Tőkeportál a legjobb nyolc között végzett az MKB Bank által meghirdetett Fintech startup versenyen, akkor, amikor a Fintechlab indult. A projektet az MKB inkubációs program keretein belül, kockázati tőke bevonásával fejleszthette tovább az akkor megalakuló Tőkeportál csapata.
Mivel foglalkoztak korábban?
A csapat korábban főleg az IT szektorban, gépi látás és mesterséges intelligencia alapú projekteken dolgozott, Szeles Nóra közgazdász és a Tőkeportál vezetője, sok éves tőzsdei tapasztalattal bíró szakember álmodta meg a részvénycélú közösségi finanszírozás platformot. Azt szeretnénk elérni, hogy
Nagy kockázatvállalás volt?
Mindenképp, mivel korábban a hasonló kezdeményezésekbe
Amerikában, Nyugat- és Észak-Európában a közösségi finanszírozás az USA-ban 2012-ben elfogadott JOBS Act – az első közösségi finanszírozást definiáló jogszabály – óta sikeresen működik. Az internet penetráció, a web 2.0 2008-2009-ben felgyorsította és globalizálta a platform-alapú befektetéseket. Nekünk nagyon jól jött, hogy az Európai Unióban is figyelmet kapott az alternatív, azaz a bankrendszeren kívüli finanszírozás és a fintech szektor. Uniós és tagállami szinten is 2018 tavaszától már ismert volt az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókat szabályozó rendelet, az ECSPR. Ez a jól átgondolt, rendkívül széles szakmai konszenzuson alapuló szabályozás adta a lendületet, de
Mi is az a közösségi finanszírozás?
A közösségi finanszírozás mindig is létezett. Ebben az esetben emberek, a közösség adja a tőkét vagy a támogatást, valamilyen meghatározott célra.
Ma közösségi finanszírozással általában a bankhitelre nem alkalmas, korai fázisú, és biztosíték nélküli vállalkozások keresnek tőkét. A befektetésért cserébe a befektető pedig elsőbbségi részvényt kap.
Mivel jobb, mint egy kockázatitőke-alap vagy bankhitel?
Nem mondanám, hogy jobb vagy rosszabb, mint az említett kockázati tőke vagy bankhitel, inkább kiegészíti azokat. Azonosítás után befektetőként
A vállalkozásoknak is egy szabadabb, egyszerűbb tőkeszerzési forma, mivel a 60 napos kampány alatt az is kiderül, hogy életképes-e a vállalkozás, az üzleti terv.
Milyen hatása van egy cég életében a közösségi finanszírozásnak?
Részvénycélú közösségi finanszírozási kampányt ma Magyarországon csak egy adott cégformában, zártkörű részvénytársaságként indíthat egy vállalkozás. A Zrt. bocsáthatja ki a részvényeket, amelyeket a befektetésért cserébe kaphat a befektető. Szerencsére Zrt-t alapítani gyors, egyszerű és alacsony költségű.
Először is nagyon komoly inkubációs kampány-felülvizsgálati folyamat támogatja a vállalkozás üzleti terveinek elkészítését a cégértékelésben. Ez több hétig, akár hónapokig is eltarthat, mivel a Tőkeportálon tényleg csak az indíthat kampányt, akit mi tüzetesen átvilágítunk. Ezután megkezdődik a felkészülés a kommunikációs szakaszra, ahol ugyancsak szorosan együtt dolgozunk a csapatokkal. Ekkor indul el a Zrt. megalapítása is. Ez azért is fontos, mert a kampány alatt gyűjtött pénz egy letéti számlára kerül, amihez majd csak akkor fér hozzá a kampánygazda, ha a sikeres kampány után befejeződött a részvények keletkeztetése.
Mekkora tőkéhez lehet jutni ezzel Magyarországon?
Szintén európai jogszabály, a Prospektus-rendelet szerint jelenleg 1 millió euró tőkét, azaz nagyjából 360 millió forintot lehet a szabályozás szerint részvénycélú közösségi finanszírozási kampányban gyűjteni.
de volt 15 millió forintot elérő vállalkozás is. A közösségi finanszírozási jogszabályt (ECSP) novembertől kell a tagállamoknak alkalmaznia, amely az 1 milliós limitet 5 millióra emeli.
Elég gyakran előfordul, hogy amint egy magyar cég egy kreatív ötletre építve nagyobb ugrás kapujába lépne, jön egy külföldi befektető és felvásárolja. Ez a magyar gazdaság fejlődését is akadályozza. Erről mit gondol?
Sok ilyet láttunk már mi is. Nem gondolom, hogy ez szükségszerűen akadályozza a magyar gazdaság fejlődését, inkább
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem találtak ezek a vállalkozások olyan befektetési formát, ami az ilyen akvizíciónak alternatívája lehetett volna. A múlt időt azért tartom fontosnak kiemelni, mert hiszek benne, hogy a közösségi finanszírozás egy ilyen alternatíva.
Nagyobb, nemzetgazdasági problémák megoldására is alkalmas lehet a közösségi finanszírozás? Válsághelyzetben használják az emberek?
Ha nagyobb nemzetgazdasági problémának tekinthetjük például egy ikonikus épület váratlan megsemmisülését, akkor igen. A párizsi Notre-Dame-tűz és a rákövetkező időszak példátlan, világméretű összefogása egy klasszikus közösségi finanszírozást valósított meg.
A válsághelyzetben pedig fantasztikus volt látni a 2020 óta a koronavírus kapcsán tett rengeteg felajánlást, támogatást, amit mi magunk is figyelemmel kísérünk a Felajánlásmérőnkön. Csak itthon már több mint 16 milliárd forint értékben érkeztek tárgyi és pénzbeli felajánlások minden szektorból.
Önök hogyan tudják felvenni a versenyt a külföldi nagyokkal?
Ez egy nehéz, és nagyon rögös út. Emlékszem, amikor 4 éve elkezdtem dolgozni a projekten és végig próbáltam az összes akkor fellelhető közösségi finanszírozási portált. Rengeteg funkcióval, tartalommal, sok korábbi sikeres kampánnyal, másodlagos kereskedelmi lehetőséggel találkoztam, ha pedig magyarul beütöttem a keresőbe, hogy „közösségi finanszírozás”, akkor kijött néhány cikk és sok-sok irreleváns találat.
Innen indultunk és most van egy már több sikeres kampányt bonyolító platformunk, több ezer felhasználónk, és ha a közösségi finanszírozást beütöm abba a bizonyos keresőbe, már nem kell vadásznom.
Külföldi startupok is érdeklődnek a Tőkeportál szolgáltatásai iránt? Hány partnerük van jelenleg?
Már amikor öt éve elindultunk, mint startup, akkor is nagyon fontos volt számunkra, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a piaci szereplőkkel. Évek óta tagjai vagyunk a European Crowdfunding Networknek és nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a nem távoli jövőben a külföldi startupok kampányai elérhetőek legyenek a Tőkeportálon és a hazai startupok kampányai is a nemzetközi platformokon. Öt partnerrel dolgozunk most szorosan együtt, Európa több országából.
Bármelyik cég indíthat crowdfunding kampányt vagy ellenőrzik őket először?
Ez nem azonnali folyamat. Minden vállalkozást ellenőrzünk, aki kampányt indít a Tőkeportálon.
Mitől lett annyira trendi a startupok világa?
Mert érdekes, izgalmas, színes, minket is ez motivál. Nap mint nap találkozunk újabb és újabb ötletekkel.
Ebből szeretnénk startup-árközponttá fejlődni, ahol megmutatkozik, hogy egy jól bemutatott vállalkozás milyen cégértéken mennyi tőkét tud bevonni. Ezt nem utolsósorban kiváló kommunikációval és felhasználói-élmény révén kívánjuk elérni, messzemenőleg figyelembevéve a jogszabályokat.
Nem szeretnék közhelyeket sorolni, így inkább azt mondom, amit én szeretek benne. Olyan sok, a maga területén kiemelkedő emberrel és ötlettel találkoztam az elmúlt években a startup világban, hogy felsorolni is nehéz. Inspirálnak, motiválnak a személyiségükkel, a céljaikkal. Nem is olyan rég egy ismerősöm, akivel másfél éve egy startup versenyen osztoztunk egy taxin, posztolt a LinkedIn-en, hogy egy év alatt a cégük megtöbbszörözte az ügyfélszámát és a bevételét is, én pedig olyan büszke voltam rá.
Mivel tud egy startup kiemelkedni a tömegből? A nemzetközi terjeszkedés elengedhetetlen?
Mivel kommunikációs és marketing vonalat képviselek, így egyértelműen azt mondom, hogy ez most a legfontosabb. Szinte minden online történik, hatalmas a zaj. Kell a jó ötlet, az elhivatott csapat és a jól felépített és tudatos kommunikáció. A nemzetközi terjeszkedés egyfajta mérföldkő inkább.
Vannak nálunk sokkal sokkal nagyobb piacok, amelyeken megjelenni egyértelműen sokkal nagyobb bevételi lehetőséget is feltételez. Más projektjeim kapcsán én is több országban vezettem piacra magyar környezetben elfogadott ötleteket sikerrel, de voltak olyan országok, ahol nagyobb volt a költség, mint a bevétel. Összegezve:
Budapestet nagyon aktív startup jelenlét jellemzi. Ennek mi lehet az oka?
Szerintem nagyon fontos kiemelni a közösség szerepét ebben. Ahogy én látom,
vagy egyetemről, vagy valakin keresztül, de nagyon gyorsan lehet kapcsolatokat építeni. Korábban több évnyi külföldi, akár multi környezetből hazaköltözve választották ezt az utat és kezdték el megosztani a tapasztalataikat, mások a pénzügyi szektorban dolgoztak itthon és közösen elkezdték építeni a magyar startup ököszisztémát. Aztán néhány éve már rengeteg intézményi inkubáció, mentorprogram is segíti az új startupokat.
A koronavírus miatt kialakult helyzet átalakította a startupok piacát?
Tisztítja. Ahogy már említettem,
Bárki számára biztosítja a lehetőséget, akár befektetni szeretne, akár tőkét keres, azonban hatalmas szűrő is. A közösség hamar eldönti, hogy mire ad pénzt és mi bukik el.
Persze, utóbbit sem szabad mellőzni, de az, hogy itt azt kérdezhet a befektető, amit akar, és vissza is vonhatja befektetési szándékát, az valódi biztosíték befektetői és fogyasztóvédelmi szempontból is.
Milyen hatással volt a koronavírus a Tőkeportál működésére?
Nem volt könnyű. Épphogy elindultunk ténylegesen a sokéves előkészítés után, amikor egyszercsak beütött a koronavírus. Nem volt kérdés, hogy vagy nagyon gyorsan reagálunk és előtérbe helyezzük az online jelenlétet és életben maradunk, vagy leáll a projekt. Az első három hónap nagyon kemény volt, rengeteget dolgoztunk. Mostanra azt gondolom megléptük, láthatóak maradtunk, nem vesztünk el, sőt
Mik a jövőbeni tervek a Tőkeportállal?
Az ECSP utat nyit a piacfejlesztésnek, a határon átnyúló tranzakcióknak, és további piacokra való belépésnek. Ahogy már említettem, nem kérdés a nemzetközi jelenlét, a külföldi partnerekkel való együttműködés és ki merem jelenteni, hogy a nemzetközi startupok megjelenése a Tőkeportálon már csak idő kérdése.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Dunavarsányban építi meg első közép-kelet-európai üzemét Dél-Korea vezető élelmiszeripari vállalata.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Januártól új lakhatási támogatás segíti a fiatalokat, amelyet albérleti díjra, vagy lakáshitel-törlesztésre fordíthatnak. Mutatjuk, melyik éri meg jobban.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
