Itt egy mutató, amiben Magyarország lehagyta az osztrákokat, Budapest pedig beelőzte Párizst

A kormány álláspontja szerint egy olyan dimenzióváltás zajlott le Magyarországon, hogy ennek fényében már nem megalapozott összeszerelő-üzemnek nevezni a magyar gazdaságot. Ezen érvelés alapja egyfelől az, hogy a Magyarországon gyártósorral bíró külföldi nagyválallalatok lényegesen termelékenyebbek a belföldi tulajdonú vállalatoknál, így komoly hozzáadott értéket képvisel az ilyen gyártósorokon dolgozó magyar munkaerő. Palócz Éva érvelése szerint így a „a külföldi »összeszerelő« cégek jelenléte nélkül mind a termelékenység, mind a GDP és az átlagos bérszínvonal számottevően alacsonyabb lenne a jelenleg mértnél”. Másfelől azt is előszeretettel hangsúlyozza a kormány, hogy

Az érem másik oldala mellett állást foglalók rendszerint arra helyezik a hangsúlyt, hogy a magyar exporton belül uniós összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a hazai hozzáadott érték. Emellett azt is sokszor kiemelik, hogy a magyar gazdaság még mindig nagy mértékben kitett a járműiparnak, azon belül is leginkább a német autóiparnak, mely komoly sebezhetőséget jelenthet. Kritika tárgyát képezi az is, hogy

Az, hogy ebben a közgazdászszakmai vitában melyik oldalnak van igaza, egy sokrétű kérdés, így az erre való válaszkeresést meghagyjuk egy későbbi elemzés témájának. Ugyanakkor egy fontos aspektus ennek kapcsán a digitalizáció kérdése, mely megnyithatja az utat a tudásalapú gazdaság felé. Mindez a magyar gazdaságpolitikában is hangsúlyos pont, mivel a gazdaság-újraindítási akciótervben is külön szerep jut a digitális, csúcstechnológiás iparnak.

Ez ugyanakkor nem magyar sajátosság: az Európai Bizottság is a zöld, digitális gazdaságot jelölte ki a válság utáni időszak legfőbb prioritásaként. A témában eddig kevés számszerű adat állt a közvélemény rendelkezésére, de egy friss kutatás segít átlátni, hogy hogy muzsikál jelenleg Európában a tudásalapú gazdaság.

A tudásalapú gazdaság az európai élmezőnybe repítheti Magyarországot

Az ECEPR nevű think-tank készített nemrég felmérést az úgynevezett brain businessről, melyet magyarra leginkább a tudásalapú gazdaság kifejezésével lehet átültetni. Ebben azt vizsgálták, hogy milyen arányt képviselnek a munkaerőpiacon azok a munkavállalók, akik magas tudásintenzitású szektorokban dolgoznak, s hogy ennek kapcsán milyen trendek figyelhetők meg az elmúlt évtizedben.

A kutatás adati szerint jelenleg ma Magyarországon 1000 munkakorú lakosból 72,1 dolgozik a magas tudásintenzitású szektorokban, mely alapján Magyarország 11. ebben a tekintetben a 31 vizsgált ország közül. Ugyanakkor kiemelendő, hogy

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott 2014 és 2020 között a tudásalapú munkahelyek koncentrációja, akkor még kiemelkedőbb a magyar eredmény: 35,1 százalékos növekedés figyelhető meg, mely a képzeletbeli dobogó harmadik fokára elegendő. Emellett a magyar főváros kiemelkedő jelentőséggel bír az európai tudásalapú gazdaságban: a vizsgált országok többszáz régiója közül a budapesti a harmadik helyen zárt azáltal, hogy ott 1000 főre 180,3 tudásalapú munkahely jut jelenleg.

Az elemzés kiemeli, hogy

Emellett a jelentés szerint a kutatás-fejlesztés terén is majdnem duplaannyi a munkahelyek koncentrációja, mint az európai átlag.

A kutatás szerint azért (is) érdemes a tudásalapú gazdaságba fektetnie egy országnak, mert

Ami a járvány hatásait illeti, Magyarországon 4 500 tudásalapú munkahely szűnt meg 2020-ban. Ugyanakkor ez nem magyar sajátosság, hanem összeurópai tendencia – a vizsgált 31 országban összesen 167 ezer ilyen munkahely szűnt meg tavaly. Így valószínűsíthetően a járvány lecsengésével tovább folytatódhat majd a tudásalapú gazdaság növekedése mind hazánkban, mind a kontinens egészén.

A teljes kutatás itt érhető el.

Címlap: Ipari robot az Ipar napjai elnevezésű rendezvényen, a közösen rendezett Nemzetközi ipari szakkiállításon és az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállításán a budapesti Hungexpón 2020. október 19-én. MTI/Kovács Tamás