Meglepő eredményekre jutott az ECEPR kutatása, melyben az európai tudásalapú gazdaság helyzetét vizsgálták. Az adatok szerint Magyarország és a közép-kelet-európai régió fejlődik a legdinamikusabban ezen a téren. A Makronóm szemléje.
A kormány álláspontja szerint egy olyan dimenzióváltás zajlott le Magyarországon, hogy ennek fényében már nem megalapozott összeszerelő-üzemnek nevezni a magyar gazdaságot. Ezen érvelés alapja egyfelől az, hogy a Magyarországon gyártósorral bíró külföldi nagyválallalatok lényegesen termelékenyebbek a belföldi tulajdonú vállalatoknál, így komoly hozzáadott értéket képvisel az ilyen gyártósorokon dolgozó magyar munkaerő. Palócz Éva érvelése szerint így a „a külföldi »összeszerelő« cégek jelenléte nélkül mind a termelékenység, mind a GDP és az átlagos bérszínvonal számottevően alacsonyabb lenne a jelenleg mértnél”. Másfelől azt is előszeretettel hangsúlyozza a kormány, hogy
Az érem másik oldala mellett állást foglalók rendszerint arra helyezik a hangsúlyt, hogy a magyar exporton belül uniós összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a hazai hozzáadott érték. Emellett azt is sokszor kiemelik, hogy a magyar gazdaság még mindig nagy mértékben kitett a járműiparnak, azon belül is leginkább a német autóiparnak, mely komoly sebezhetőséget jelenthet. Kritika tárgyát képezi az is, hogy
Az, hogy ebben a közgazdászszakmai vitában melyik oldalnak van igaza, egy sokrétű kérdés, így az erre való válaszkeresést meghagyjuk egy későbbi elemzés témájának. Ugyanakkor egy fontos aspektus ennek kapcsán a digitalizáció kérdése, mely megnyithatja az utat a tudásalapú gazdaság felé. Mindez a magyar gazdaságpolitikában is hangsúlyos pont, mivel a gazdaság-újraindítási akciótervben is külön szerep jut a digitális, csúcstechnológiás iparnak.
Ez ugyanakkor nem magyar sajátosság: az Európai Bizottság is a zöld, digitális gazdaságot jelölte ki a válság utáni időszak legfőbb prioritásaként. A témában eddig kevés számszerű adat állt a közvélemény rendelkezésére, de egy friss kutatás segít átlátni, hogy hogy muzsikál jelenleg Európában a tudásalapú gazdaság.
A tudásalapú gazdaság az európai élmezőnybe repítheti Magyarországot
Az ECEPR nevű think-tank készített nemrég felmérést az úgynevezett brain businessről, melyet magyarra leginkább a tudásalapú gazdaság kifejezésével lehet átültetni. Ebben azt vizsgálták, hogy milyen arányt képviselnek a munkaerőpiacon azok a munkavállalók, akik magas tudásintenzitású szektorokban dolgoznak, s hogy ennek kapcsán milyen trendek figyelhetők meg az elmúlt évtizedben.
A kutatás adati szerint jelenleg ma Magyarországon 1000 munkakorú lakosból 72,1 dolgozik a magas tudásintenzitású szektorokban, mely alapján Magyarország 11. ebben a tekintetben a 31 vizsgált ország közül. Ugyanakkor kiemelendő, hogy
Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott 2014 és 2020 között a tudásalapú munkahelyek koncentrációja, akkor még kiemelkedőbb a magyar eredmény: 35,1 százalékos növekedés figyelhető meg, mely a képzeletbeli dobogó harmadik fokára elegendő. Emellett a magyar főváros kiemelkedő jelentőséggel bír az európai tudásalapú gazdaságban: a vizsgált országok többszáz régiója közül a budapesti a harmadik helyen zárt azáltal, hogy ott 1000 főre 180,3 tudásalapú munkahely jut jelenleg.
Az elemzés kiemeli, hogy
„Európa többi részéhez viszonyítva Magyarország teljesítménye kiemelkedő a high-tech gyártásban”.
Emellett a jelentés szerint a kutatás-fejlesztés terén is majdnem duplaannyi a munkahelyek koncentrációja, mint az európai átlag.
A kutatás szerint azért (is) érdemes a tudásalapú gazdaságba fektetnie egy országnak, mert
Ami a járvány hatásait illeti, Magyarországon 4 500 tudásalapú munkahely szűnt meg 2020-ban. Ugyanakkor ez nem magyar sajátosság, hanem összeurópai tendencia – a vizsgált 31 országban összesen 167 ezer ilyen munkahely szűnt meg tavaly. Így valószínűsíthetően a járvány lecsengésével tovább folytatódhat majd a tudásalapú gazdaság növekedése mind hazánkban, mind a kontinens egészén.
Sokkal nagyobb is lehetett volna a visszaesés?
Ahogy arról korábban hírt adtunk, a járvány által életre hívott bértámogatási program egyik fontos eleme volt a kutatás-fejlesztési bértámogatás is. Erről Bodó Sándor, az ITM államtitkára akkor azt mondta, hogy szerinte „a kormány számára fontos volt a kutatás-fejlesztés innováció területén a versenyszférában dolgozók támogatása, hiszen az ezeken a területeken létrejött munkakörök fogják meghatározni Magyarországot a következő években, évtizedekben.”
A teljes kutatás itt érhető el.
Címlap: Ipari robot az Ipar napjai elnevezésű rendezvényen, a közösen rendezett Nemzetközi ipari szakkiállításon és az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállításán a budapesti Hungexpón 2020. október 19-én. MTI/Kovács Tamás
Sőt egyből kettő is megjelent magyarul! A SETI abban segít, hogy felvegyük a kapcsolatot az űrben lévő élettel, míg az Androméda játékosai az űr sötétjében küzdenek meg az idegenekkel – és egymással.
A Nézőpont Intézet ismét felmérte a nemzetközi sajtómegjelentéseket. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Róna Dániel a Partizánban próbálta relativizálni a dombóvári időközi súlyát, de végül kibökte, mi a helyzet.
„A 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk eldőlni, a tűzzel játszunk” – hangsúlyozták a szakértők.
A portál tényellenőrző elemzésének második részében a Tisza Párt elnökének politikai népszerűségnövelése érdekében tett, ellentmondásos kijelentéseit vizsgálta meg.
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Nehéz éveken van túl Olaf Scholz kancellár. Németország gazdasága történelmi mértékű recesszióban van, szétesett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíció, és év végén még legnagyobb nemzetközi szövetségesét, az USA-t is elveszítette Biden bukásával. Vajon van-e még számára kiút, vagy egy politikai karrier csúfos kudarcának lehetünk épp tanúi?
