Az elmúlt három évben 1200 milliárd forintnyi, elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházás érkezett az országba, ami hatezer új munkahelyet teremtett – kommentálta György László államtitkár azon friss, kedvező adatokat, amelyek szerint tavaly novemberben is növekedni tudott a magyar ipar.
A legjobb védekezés a támadás
Elsősorban a jármű- és a villamosberendezések gyártása húzta az ipart, amelyek összekapcsolódnak – emlékeztetett György László, hozzátéve, hogy a kritikusok által gyakran hangoztatott érv – miszerint túl nagy a járműgyártás aránya a magyar gazdaságban, ráadásul az a 20. század iparága – nincs így.
Az elmúlt három évben ugyanis 1200 milliárd forintnyi, elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházás érkezett az országba, ami hatezer új munkahelyet teremtett. Elkezdtek termőre fordulni a jövő iparágában végrehajtott kapacitásfejlesztő beruházások.
György László szerint védekezve támadunk és keressük a réseket, az áttörés lehetőségét a világpiacokon, mert a megtakarítások a világban jelentős mértékben növekedtek. Csak Németországban 100 milliárd euró megtakarítás keletkezett a korlátozásoknak is köszönhetően, amit várhatóan idén költenek majd el a családok.
Nagy élénkülés következhet tehát a globális keresletben, amire a magyar gazdaságnak is fel kell készülnie. A magyar családok nettó pénzügyi megtakarításai is növekedtek a válság alatt, így a válsághelyzetet követően az lesz a kérdés, kinek van elegendő gyártókapacitása. Márpedig Magyarország épp azt célozza, hogy beruházásösztönzéssel készüljenek fel a hazai cégek erre a helyzetre – ezért szánt a magyar kormány több mint ezermilliárd forintot a beruházások támogatására 2020 márciusa óta.
György László szerint decemberben a KSH statisztikái alapján újra több mint 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon. A magyarok összefogásának köszönhetően a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több munkahelyet sikerült teremteni, mint amennyit a vírus tönkretett,
Számos multinacionális cég ráadásul arról számolt be, hogy a magyarországi volt az egyetlen olyan gyáregységük, ahol nem kellett leállítaniuk a termelést – utalt az államtitkár a célzott, okos járványügyi védekezési stratégiára, amely engedte, hogy a gazdaság működjön, miközben az egészséget is védte. A jövőbeli beruházási döntéseknél ez is szempont lesz majd György László szerint, így folytatódhat a munkahelyteremtés.
A részletek: így talált magára az ipar
Az ipari termelés volumene tavaly novemberben 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 1,6 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt, erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,7 százalékkal emelkedett. Az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 37, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 62 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 80 százalékkal visszaesett, közölte a KSH.
A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal a villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően, jegyezte meg a jelentés.
Négyhavi csökkenés után 7,3 százalékkal nőtt a gépek, gépi berendezések gyártása, főleg a legnagyobb súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő növekedése folytán.
Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, elsősorban a bőr és bőrtermék gyártásának visszaesése miatt.
Az ipari export volumene 8,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,3, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,1 százalékkal emelkedett az előző év novemberéhez képest. A villamosberendezések exportja 41,1 százalékkal nőtt negyedik hónapja folytatva a kétszámjegyű növekedést és megduplázva az előző havi 19,3 százalékot. A vegyipar kivitele 11,5 százalékkal, a gumiparé 5,0 százalékkal nőtt, a gyógyszerkivitel viszont 6,6 százalékkal csökkent. Az élelmiszerkivitel négy hónap emelkedés után másodszor maradt el az egy évvel korábbitól, bár csupán 0,7 százalékkal.
A forint euróárfolyama tavaly novemberben 7,8 százalékkal gyengébb volt az egy évvel korábbinál, a dollárral szemben viszont csak 0,7 százalékkal esett.
Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal nőtt. Míg a feldolgozóipar eladásai 3,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos hónapjához képest az energiaiparé 14,4 százalékkal nőtt, mivel az átlaghőmérséklet 3,5 Celsius fokkal alacsonyabb volt a 2019 novemberinél. A gyógyszeripar belföldi eladásai 32,0 százalékkal megugrottak tavaly novemberben. A járműipar belföldi eladásai 5,2 százalékkal csökkent a számítástechnikai és elektronikai gyártóké viszont 10,1 százalékkal nőtt. A gépipar belföldi értékesítése 3,5 százalékkal esett vissza az előző havi 7,0 százalék után a villamosberendezéseké viszont 4,7 százalékkal nőtt az előző havi 23,3 százalékos zuhanást követően.
A tartós fogyasztási cikkeket gyártók belföldi eladásai 13,8 százalékkal nőttek, a beruházási javakat gyártóké 8,9 százalékkal csökkent 2019 novemberéhez képest.
Az új exportrendelések 10,4 százalékkal, a belföldiek 7,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel az összes exportmegrendelés 6,5 százalékkal a belföldi rendelésállomány 6,1 százalékkal haladta meg a 2019 novemberit, az összes megrendelés így 6,5 százalékkal nőtt, amivel negyedik hónapja stabilan tartja a 6,0 százalék feletti növekedést.
(MTI, Makronóm, címlapkép: Vogt Gergely)
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Az egyszámjegyű infláció elérése kapcsán György László kormánybiztos hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban adott magyarázatot, miképp is sikerült ez a fegyvertény, és mi a kormány célja a továbbiakban. A rövid felelet minderre a növekedés, amelynek egyik előfeltétele a hitelezés beindítása, amihez gyorsan csökkenő kamatokra van szükség.
Végre van két friss Nobel-díjasunk, akiknek a példája azt mutatja, igenis el lehet jutni lépésről lépésre a legmagasabb csúcsokra is.
Infláció, geopolitikai kihívások, akkugyárak. György László kormánybiztossal az MCC Feszten beszélgettünk. Videó.
Technikai recesszió van, válság nincs, csak ebben értettek egyet a felek, minden másban parázs vita alakult ki.
Kína 44 csúcstechnológiai területből 37-ben már lehagyta az Egyesült Államokat. Mi következik ebből Magyarország számára?
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
