Tavaly novemberben az építőipari termelés 5,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 7,7, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az októberihez mérten 12,1 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése, június óta minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben 27,3 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 4,7 százalékkal, az egyéb építmények építésében 1,4, a speciális szaképítésben 7,9 százalékkal bővült a termelés 2020 novemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 87,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 35,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az építőipari vállalkozások 2020. november végi szerződésállományának volumene 2,7 százalékkal magasabb volt a 2019. november véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 53,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 15,0 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
Tavaly az év első tizenegy hónapjában az építőipari termelés 9,9 százalékkal mérséklődött éves összevetésben.
Az építőipar termelési értéke 3796,7 milliárd forintot tett ki 2020 első tizenegy hónapjában, amelyből 2132,2 milliárd forint az épületekben, 1664,4 milliárd forint pedig az egyéb építményekben öltött testet.
(MTI)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
