El akarnak küldeni bennünket az asztaltól

„Teljesen természetes, hogy a politikában vitatkozunk arról, hogy melyek a legfontosabb, védendő értékek. Sőt, a politika – a szó eredeti jelentését tekintve – épp erről szól: a közéletet érintő jelenségekről és ügyekről, azok megvitatásáról. Nincs ez másként a mindennapokban sem: az ebédlőasztalnál is szoktunk barátokkal, családtagokkal vitatkozni, sokszor még olyankor is, amikor alapvetően egyetértünk, de eltérő tapasztalatainkból, tájékozottságunkból, élethelyzetünkből adódóan másképpen látunk egy-egy eseményt. Például, bár mindannyiunknak fontos a személyes biztonságunk, ettől még eltérően vélekedhetünk (és vélekedünk is) a bécsi zsinagóga elleni robbantásos merényletről. Tiltsa be, tiltsa ki, ne engedje be, engedje be, de tanítsa meg, értesse meg vele! Van, akinek a személyes szabadsága, van akinek a biztonsága fontosabb, van akit az igazságtalanságok és az egyenlőtlenségek zavarnak leginkább. Ez így rendben is volna.

Az viszont nincs rendben, amikor európai barátaink az asztalnál ránk akarják kényszeríteni a politikai véleményüket csak azért, mert úgy gondolják, hogy az ő igazuk igazabb a mienknél, úgy érzik, erkölcsileg fölöttünk állnak, náluk van a bölcsek köve, a »történelmi igazság«. Ráadásul ezt a politikai véleményt és akaratot olyan megragadhatatlan, a brüsszeliták kénye-kedve szerint értelmezhető fogalmak mögé akarják elrejteni, mint a »rule of law«. Miközben a déli tagállamok az ebédre, a gazdasági mentőcsomagra várnak, hogy túléljék a koronavírus miatti hosszú böjtöt, addig politikai ellenfeleink eldöntötték, hogy addig nem hozzák ki az előételt senkinek, amíg ránk – magyarokra és lengyelekre – nem kényszerítik a politikai véleményüket. El akarnak küldeni bennünket az asztaltól, mert az Európa jövőjét alapvetően befolyásoló ügyekben, mint például a migráció, más álláspontot  képviselünk és őket ez zavarja. Mindezt úgy, hogy az ebédmenühöz mi is befizettük a ránk eső részt. Erről szól a mostani vétó: tiszteletben tartva és betartva az Európai Unió szabályait nem hagyhatjuk, hogy a magyarokat érintő alapvető kérdésekben mások hozzanak a fejünk fölött döntést.”