Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Júliusra vonatkozóan a várakozásokon felül alakult a nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet németországi fogyasztói hangulatindexe.
A júliusra vonatkozó felmérésnek a GfK honlapján csütörtökön publikált eredménye szerint a mutató kilenc ponttal, mínusz 9,6 pontra emelkedett a júniusi mínusz 18,6 pontról, szemben a mínusz 12,0 pontos várakozással.
A hangulatindex összetevői közül egyaránt nagymértékben javultak a fogyasztók jövedelmi várakozásait és költekezési hajlandóságát számszerűsítő mutatók, valamint a konjunkturális kilátások megítélése. Csökkent viszont a megtakarítási hajlandóság, ami szintén pozitív hatással van a fogyasztói hangulatindex alakulására.
A felmérés megállapítása szerint a fogyasztók már kezdenek kikerülni abból a sokkos állapotból, amit a hangulatindex példa nélkül álló áprilisi zuhanása jelzett. A júliusi index emelkedése már a második egymást követő havi javulást tükrözi a fogyasztói hangulatban. A mutató így az áprilisban elért mélypontjához képest már 13 ponttal emelkedett. A júliusi mínusz 9,6 pont azonban még ezzel együtt is a harmadik legalacsonyabb érték az index történetében.
„Valamivel fényesebbé vált az alagút végén a múlt hónapban felderengő fény” – kommentálta a felmérés eredményét Rolf Bürkl, a GfK fogyasztási szakértője. „Ez jórészt mindenképpen a konjunktúracsomag olyan tételeinek is tulajdonítható, mint az áfa határozott idejű csökkentése. Amennyiben ezt a gyártók és a kereskedők valóban tovább is adják a vásárlóknak, az év második felében már megvalósulhatnak az év első felében elhalasztott beszerzések, ami nagyban hozzájárulhat a lakossági fogyasztás idei növekedéséhez” – mutatott rá.
A helyzet azonban ezzel együtt sem könnyű és nem is stabil. A rekordmagas részmunkaidős foglalkoztatás és a munkanélküliek számának növekedése miatt
Németország ugyanis történetének egyik legsúlyosabb recesszióját éli át. A munkahelyvesztéstől és a jövedelemcsökkenéstől való aggodalom komoly erős fékező hatást fejt ki a fogyasztásra.
A fogyasztóknak a konjunktúra alakulásáról alkotott megítélése javult. A vonatkozó mutató 18,9 ponttal emelkedett az előző havihoz képest plusz 8,5 pontra. Vagyis a hosszú távú trendet képviselő nulla fölé, pozitív tartományba. A mostaninál magasabb értéken másfél évvel ezelőtt, 2019 januárjában állt a mutató, 8,6 ponton. A fogyasztók várakozásai szerint
A jövedelmi várakozások mutatója szintén a második alkalommal emelkedett, 12,3 pont után most 6,6 ponttal, de ezzel együtt is még 39 ponttal marad el az egy évvel korábbitól. A jövedemi várakozásokat elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás és a munkahely elvesztésétől való aggodalom terheli.
A költekezési hajlandóság szintén javult, elsősorban a kevésbé borús jövedelmi várakozásoknak köszönhetően. A mutató 13,9 ponttal emelkedett 19,4 pontra, ami így 34 pontos elmaradást jelent az egy évvel korábbitól.
(MTI)