Gazdaságtörténete eddigi legnagyobb csomagját jelentette be Japán, hogy megfékezze a koronavírus világjárvány által okozott válság hatásait. Az ösztönző csomagnak az egyik részét arra szánja a japán kormány, hogy „eltávolítsa” vállalatait Kínából. Ezen lépés fokozhatja a két ország fokozódó elhidegülését, aláásva Abe Sinzó miniszterelnök próbálkozásait a kapcsolatok helyreállítására.
Exit
Japán gazdaságélénkítő csomagjának mérete eléri a 992 milliárd dolláros értéket, amely a nemzet éves gazdasági teljesítményének 20 százalékának felel meg. A mentőcsomag mérete jól példázza a politikai döntéshozók által várt károk mértékét – írja a Bloomberg.
A csomag érdekessége, hogy arra is ösztönzi az ország vállalatait, hogy hagyják el Kínát.
Március negyedikén jelent meg az ENSZ publikációja, amely a járvány világgazdaságra gyakorolt hatásait mutatja be. A jelentés kitért Kína kiemelkedő gazdasági szerepére, mint globális termékgyártó és exportőr, valamint közbenső inputok szállítója, ugyanis a globális kereskedelemben e terület 20 százalékát fedi le az ázsiai óriás.
A növekvő kínai gazdasági súly hatását kezdte érzékelni Japán is, amely Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. Februárban viszont a Kínából származó import szinte a felére esett vissza, mivel a járvány miatt bezárták a gyárakat Kínában és ez megfosztotta a japán gyártókat a szükséges alkatrészektől, alapanyagoktól. Az ENSZ jelentésében megjelent táblázatból is kiderül, hogy Japán ebben a tekintetben az egyik legjobban érintett gazdaság.
Az állam újraszövi a termelési láncokat
A japán kormány most 2,2 milliárd dollárt különít el annak érdekében, hogy elősegítse a termelés elmozdítását Kínából, mivel a koronavírus egyébként is megszakította a fő kereskedelmi partnerek közötti ellátási láncokat.
A japán kormány rájött arra, hogy a vállalatok gazdasági érdekei miatt túlzottan függővé vált Kínától. Nincsenek ezzel egyedül, Amerika is most ismerte fel, hogy üzleti érdekből még a gazdasági függetlenségét is kiszervezte.
A japán költségvetésből kiderül, hogy a kormány 220 milliárd jennel támogatja a Japánba visszatérő vállalatokat és 23,5 milliárd jennel azokat, amelyek a termelést más országokba szeretnék költöztetni. Utóbbi azért lényeges, mert számos vállalat versenyképességét akadályozhatja a hazatelepülés, így számukra a régión belüli széttelepülés lehet a megoldás.
Persze nem csak japán, hanem az amerikai, de még a kínai vállalkozók is otthagyják most Kínát – írja a Forbes. A portál kiemeli, hogy milliókat bocsátottak el Kínában az elmúlt két hónapban, amely következtében a munkaerő egy része Vietnámba költözött.
A támogatások ellenére a távozás nem olyan egyszerű. Shinichi Seki, a Japán Kutatóintézet közgazdásza szerint is változás várható, mivel már több Kínában gyártó japán vállalat fontolgatja a költözést. A japán közgazdász azonban azt is hozzátette, hogy az olyan vállalatok, mint például a gépjárműgyártók, amelyek a kínai belföldi piacra gyártanak, valószínűleg továbbra is a helyükön maradnak. Hasonlóan érvelt Patrick Van den Bossche, a Kerney gyártási tanácsadó cég munkatársa is, aki szerint vannak olyan iparágak, mint például az elektronika, amelynek átköltöztetése sok időt igényelne.
A vállalatok távozása lehetőségeket teremthet más országoknak, hogy bevonzzák ezeket.
Változó kapcsolatok
A mostani lépés átalakíthatja a japán cégek gyártási bázisát, mivel a japán kormány jövőbeli beruházásokkal foglalkozó testülete a múlt hónapban megvitatta
a magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártásának Japánba való visszatelepítését.
Japán lépése alááshatja Abe Sinzó miniszterelnök évek óta tett erőfeszítéseit a Kínával fenntartott kapcsolatok helyreállítására.
Hszi Csin-ping kínai elnök a hónap elején Japánba látogatott volna, viszont a járvány rohamos terjedése miatt lemondták a találkozót és nem is jelöltek ki új időpontot.
A járvány kitörésének kezdeti szakaszai látszólag még felmelegítették a két ország közötti gyakran hideg kapcsolatot, ugyanis Japán maszkok és védőeszközök formájában nyújtott segítséget Kínának.
Japánban azonban sokan hajlamosak Kínát hibáztatni a járvány korai szakaszának helytelen kezelése miatt,
és Abe elnököt azért, hogy nem tiltotta ki hamarabb a kínai látogatókat.
A két ország között régebbi viták sem tisztázottak, ilyen például a 2012-2013-as eredetű, a Kelet-kínai-tenger szigeteivel kapcsolatos területi vita, amely majdnem katonai összecsapással végződött. A kínai hajók a jelenlegi válság ideje alatt is járőröznek a japán által felügyelt szigetek körül, miközben a szigetország azt állítja, hogy négy kínai hajó áprilisban belépett az ország vizeire.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
