A Bloomberg szerint a „gazdasági nacionalizmus” tette ellenállóvá a magyar gazdaságot

Törésteszt

Nagyon jó teszt lesz a német gazdasági lassulás a kelet-európai államoknak. Most derül ki, hogy gazdasági értelemben valóban erősek és önállóak, vagy továbbra is csak külföldi tulajdonban lévő országok, ahogy néhány közgazdász nevezi őket (a magyar gazdaság külföldi tulajdonba kerüléséről és az ennek következtében az országból kiáramló óriási profitokról itt írtunk bővebben, lapunknak a sztárközgazdász, Thomas Piketty is nyilatkozott a témában).

„Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el” – vélekedett a fentiekhez hasonlóan Orbán Viktor vasárnap Dévényben.

Makronóm.Mandiner

A Bloomberg szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a nemzeti gazdaságpolitikát folytató Magyarországnak és Lengyelországnak

és ezáltal rugalmasabbá váltak a tovagyűrűző gazdasági hatások ellen. Ezt Leonid Bershidsky, a Bloomberg elemzője írta, aki más régiós országoknak is a magyar modellt ajánlja. Bershidsky egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy az orbáni gazdaságpolitikáról Trump legfeljebb csak álmodhat.

A Bloomberg elemzője korábbi cikkében az orbáni gazdaságpolitikai modellről nagysikerű könyvet is író György László jelenlegi államtitkárt, a Századvég akkori vezető közgazdászát kérdezte, aki elmondta, hogy a bérek aránya a gazdaságban előállított bruttó hazai termékhez képest 1995 és 2010 között 52-ről 44 százalékra csökkent. Miközben a bérarány egyre alacsonyabbá vált, a

külföldi befektetők szerezték meg a legfontosabb magyar stratégiai iparágakat,

amelyekben nem egyszer jelentős piaci erőre tettek szert – így elérték, hogy miközben egy külföldi gyógyszercég 2010-ben a gyakorlatban 18 százalékos adókulccsal szembesült, a többségében hazai tulajdonú átlagos közepes vállalkozás 52 százalékot adózott (ezt 2010 után jelentősen, folyamatosan csökkenteni kezdte a kormány, így ma az átlagos adóterhelés 36 százalékos). Arról, hogy hogyan csoportosított át a válságot mélyítő külföldi tőketulajdonosoktól a magyar kormány jövedelmeket a magyar családok felé, itt és itt lehet bővebben olvasni. György László egyébként épp tíz nap alatt járja be Amerikát, hogy a magyar gazdaságpolitika motivációit, eredményeit és céljait első kézből ismertesse meg az amerikai elitegyetemek hallgatóságával.

A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Románia részben a német gazdaságnak köszönheti a hihetetlen mértékű gazdasági növekedését. A német vállalatok bekapcsolták ezeket az országokat az exportorientált termelési láncaikba, ez

nagymértékben csökkentette a munkanélküliséget,

valamint elkezdte emelni az elvégzett munka minőségét is.

Az öt ország Németországgal folytatott kereskedelme elérte a 325,3 milliárd eurós értéket 2018-ban, ami 63 százalékkal nagyobb szám, mint a Németország és Kína közötti kereskedelem. A magas szintű integrációnak köszönhetően az említett öt országnak Németország a legnagyobb exportpiaca.

Magyarország és Lengyelország biztonságban

A német gazdaság második negyedéves lassulása a harmadik negyedévben sem változott érdemben (stagnálással épp elkerülte a recessziót), a lassulás pedig továbbgyűrűzhet a kereskedelmi partnerekhez egész Kelet-Európában. Ez a Bloomberg szerint néhány ország esetében már meg is valósult. A lap által bemutatott ipari termelési adatokon látszik, hogy

csak Magyarország, Lengyelország és Szlovákia tudta növelni az ipari termelését

a német ipar gyengélkedése alatt (annak ellenére). A német és a magyar ipar elválásáról megdöbbentő ábrát mutatott a Makronómnak Suppan Gergely is, aki szerint lassan naponta nyitnak új üzemet Magyarországon, ahol valóságos beruházási robbanás történik.

A lap elemzéséből kiderül, hogy mind az öt kelet-európai ország munkaerőhiánnyal küzd az évek óta tartó, folyamatosan alacsony születési ráta és az egyes országokban viszonylag magas kivándorlás miatt (Magyarországon az elvándorlás alacsonynak számít, a magyar dolgozók pedig már elkezdtek hazaköltözni). Az alacsony munkanélküliség ösztönzi a fizetések és a belső kereslet növekedését a régióban, Szlovákia kivételével a kiskereskedelmi forgalom egészséges növekedést mutat.

A belföldi kereslet a leginkább expanzív, azaz költekezőbb költségvetési politikával rendelkező három országban a legmagasabb: Romániában, Magyarországon és Lengyelországban. Az utóbbi két országban a nemzeti kormányok komoly ígéreteket tettek a társadalomnak, mégpedig azt, hogy gyorsabban zárkóznak majd fel a nyugati országokhoz, mint szomszédaik.

A Bloomberg nem is a külkereskedelmi szempontból jól álló, hosszú ideig többleteket felhalmozó Magyarországért és Lengyelországért aggódik, hanem Romániáért, amely nagyon függ az importtól (az életszínvonal növekedése kevésbé a gazdaság saját erejéből történik) és a gyengélkedő szociáldemokrata kormány szinte csak a nagylelkű szociális kiadásoknak köszönhetően képes túlélni (a Bloomberg cikkének publikálása óta meg is bukott a kormány és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt adja a miniszterelnököt Ludovic Orban személyében).

Tudatos politika eredménye

Magyarország, Lengyelország és Csehország a lap szerint tudatos politikával csökkentette a németeknek való kitettség mértékét. 2000-ben a cseh export 42 százaléka Németországba irányult, mára ez a szám 32 százalékra csökkent. Ki kell emelni, hogy Magyarország összesen 10, Lengyelország pedig 7 százalékponttal csökkentette a német export arányát a vizsgált időszakban, azaz

külkereskedelmi szempontból egyre több lábon állnak ezen országok,

egyre inkább diverzifikálódik az export szerkezete.

Lengyelország mára ráadásul több készterméket állít elő, mint közbenső árucikkeket – alkatrészt –, ami a századfordulón még nagyon távoli reménynek tűnt. Ezt jelenti az értékláncokon való felfelé kapaszkodás és az egyre magasabb hozzáadott értékű termelés elérése, amit a lengyelek szintén a magyarhoz hasonló patrióta, a hazai vállalatokat és érdeket előtérbe helyező politikával értek el.

Elemzői tudathasadás

A Bloomberg elemzője szerint a német lassulással szembeni ellenállóképesség kulcsfontosságú elegyéhez a fiskális gazdaságélénkítésre és az export tudatos fejlesztésére, diverzifikációjára van szükség. Azon kelet-európai országokat, amelyek ezt a politikát folytatják, a Bloomberg szerint sokszor populistának nevezik, és a kritikusok

sokszor megkérdőjelezik a „gazdasági nacionalizmus” létjogosultságát is.

Érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy miért kérdőjelezik meg a nyugati kritikusok az otthon már bevált modellek működőképességét, rácsodálkozva, hogy az a fejlődő gazdaságokban is komoly eredményeket hozhat.

A közép-európai országok igyekeznek nem azt tenni, amit nemzetközi szervezetek tanácsolnak nekik, hanem azt, amit a nyugati országok maguk is tettek a felzárkózás érdekében, mielőtt elfelejtették saját gazdasági fejlődéstörténetüket. Erről adott exkluzív, tabudöntögető interjút a Makronómnak a norvég Erik Reinert, aki szerint a felzárkózásnak máig egyetlen ismert útja van, az iparosítás. Ebből a szempontból különösen kedvező, hogy a magyar iparban a high-tech tevékenységek aránya nemzetközi szinten a legmagasabb értékek közé tartozik, így a magyar gazdaság ipari szerkezete messze meghaladja azt a szintet, amit az általános gazdasági fejlettségi szint indokolna.

Annak ellenére, hogy az illiberális politikai eszközök „aláássák az alapvető szabadságjogokat” és „megágyaznak a korrupciónak”, a gazdasági víziójuk működni látszik, addig mindenképp, amíg a munkaerőpiac és az infláció jól alakul – írja a Bloomberg némileg tudathasadásos állapotban, egyszerre emlegetve a növekedést állítólag ellehetetlenítő és akadályozó korrupciót és a térségbeli uniós gazdasági növekedési rekordokat. Erik Reinert lapunknak erről elmondta, hogy

a korrupciónak nevezett jelenség, azaz a piac durva torzításai a nyugati országok gazdasági felzárkózásának voltak az alapvető elemei,

amelyek nem akadályai a növekedésnek, inkább csak velejárói egy adott fejlettségi szintnek.

Romániáról Bershidsky azt írja, hogy az ország csak később csatlakozott az Európai Unióhoz és nem volt ideje megfelelően diverzifikálni az exportját illetve emelni a késztermékeinek számát, ezáltal csökkenteni a kitettségét. Románia mellett Szlovákia is veszélyben van, mivel az ország gazdasága nagymértékben függ a német autóipartól, ráadásul az ország az eurózóna tagja, amely azt jelenti, hogy nem tudja ellenőrizni a monetáris politikát, gazdasági értelemben tehát „fegyvertelen”.

Ha valakitől jó függeni, az Németország

A Bloomberg arra is emlékeztet, hogy a német gazdaságtól függeni azért valamennyire kedvező is, hiszen

kiválóan működő európai exportközpont és motor az ország,

amely a kereskedelmi háború ellenére is egészen jól teljesít.

Vladimir Vano szlovák közgazdász a Makronómnak itt mondta el, hogy a német függőség a leginkább „megtisztelő”, ezzel a régiónk a világ legnagyobb és legsikeresebb exportbajnokának tempóját, minőségi elvárásait képes teljesíteni, ami óriási elismerés, a gazdaságban ezt nevezik világszínvonalnak.

A kelet-európai országoknak azonban jól kell kihasználni a német befektetéseket és arra kell vigyázniuk, hogy a függőség ne váljon egészségtelenné, azaz egyensúlyra kell törekedniük, felhasználva a német tudást és technológiát, de saját javukra kamatoztatva mindazt – zárja elemzését a lap.

Tényleg függetlenedett Magyarország

Novemberi elemzésében a Portfolio is kiemelte, hogy a magyar gazdaság növelte függetlenségét a német gazdasági folyamatoktól.

„Elindultak olyan változások, melyek miatt sokkal erősebben támaszkodik a magyar gazdaság is belső erőforrásaira. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fokozatosan

– emlékeztetett a lap. 

„Ugyanezt láthatjuk a GDP felhasználási oldalán is, ahol a külkereskedelem és így az ipari export helyét vette át a háztartások fogyasztása és a beruházás. Ez pedig azért jó hír, mert a német szolgáltatásoktól sokkal kevésbé függünk, az ING számításai szerint a régió átlagos kitettsége az ipar esetében kétszer akkora, mint a szolgáltatásoknál. Ráadásul a szolgáltatások kereslete sokkal kevésbé ingadozik, mint az ipari termékeké, ezért az esetleges gazdasági visszaeséseket is kevésbé érzik meg” – tették hozzá. 

A belső kereslet egyrészt a teljes foglalkoztatásra törekvő unortodoxnak is nevezett magyar gazdaságpolitika által kiváltott bérnövekedés és fogyasztásbővülés hatása, másrészt „az uniós források felhasználása miatt a beruházások is élénkülnek, és a magánberuházások is magukra találtak.”

Hivatkoznak az ING elemzésére, amely kimondja, hogy „Kelet-Közép-Európa már nem csak egy fogaskerék a német feldolgozóipar kerekében”.

Hozzáteszik, hogy „néhány éve, még a jelenlegi lassulás előtt

emellett a kelet-közép-európai munkaerő még mindig versenyképes. Utóbbiról mi is írtunk korábban: a német autógyártók az olcsóbb munkaerő miatt első körben nem nálunk fogják vissza a termelést, vagyis a relatív pozíciónk még mindig jó.” 

Az egységre jutó munkaerőköltség ugyanis hazánkban régiós szinten is a leginkább versenyképes, miközben a német és a magyar bérszínvonal különbsége a gyors magyar bérnövekedés ellenére is megmaradt. „A javuló magyar termelékenység mellett a forint gyengülése és a kormány beruházásokat ösztönző adókedvezményei is hozzájárultak ehhez” – írta a lap.

Prémiumgyártók, prémiumgazdaság?

A Makronóm a szeptember 19-i Mandiner hetilapban részletesen elemezte a kérdést. Mint akkor írtuk, „nagy különbség, hogy egy visegrádi ország termékeit a német belső piacra vagy a németeken keresztül a világpiacra termeli. A hazánkban előállított járműipari termékeket szakértők szerint nagyrészt épp Németországon belül értékesítik, ami enyhítheti a globális keresletcsökkenés első hullámainak hatását. Azt sem felejthetjük el, hogy bár a túlzott specializáció sérülékenységet jelenthet,

– emelte ki ezzel kapcsolatban Sass Magdolna, az MTA közgazdásza a Financial Timesnak. A lap emlékeztetett, hogy a világ egyik legmodernebb, önvezető autók tesztelésére is alkalmas pályája épp Magyarországon, Zalaegerszegen épült fel az elmúlt években, és idézte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki szerint a magyar kormány a teljes foglalkoztatás elérését követően immár arra fókuszálja erőforrásait, hogy gyártóközpont után fejlesztőközponttá váljon a magyar gazdaság.” Közben a német Frankfurter Allgemeine német forrásokra hivatkozva arról ír, hogy összeszerelő üzemből autóipari innovátorrá vált Magyarország. Érdekes, hogy a Neue Zürcher Zeitung is fontosnak tartotta cikkben elemezni, hogy épp robotforradalom zajlik Közép-Európában.

A magyar gazdaságot Bécsből szemlélő elemző, Richard Grieveson szerint

Számos külföldi cég a bérnövekedés ellenére is marad a régióban, és nem mozdul tovább keletre vagy délre, mert az uniós tagság garanciákat és stabilitást ad, a munkaerő magas színvonalú, az infrastruktúra jó, a régió közel van Németországhoz, ráadásul nagyon komoly elsüllyedt költségekkel kellene számolniuk, hiszen épp a közelmúltban hoztak százmilliárdokat a magyar gazdaságba. Sőt, ha kormányzati támogatást is kaptak a beruházáshoz, akkor azzal kötelezettségek és többéves fenntartási időszak vállalása is együtt járhat – idéztük a magyar gazdaság lehetséges új ipari forradalmáról is nyilatkozó osztrák elemzőt.

„A magyar gazdaság válságállóságát erősítheti, hogy az elmúlt években egyre több magas hozzáadott értékű munkahelyet hoztak létre a befektetők. Magyarországon nemcsak termelést, hanem kutató-fejlesztő, innovációs tevékenységet is sokkal olcsóbb végezni, mint nyugatabbra, a német vállalatok az elmúlt években pedig olyan csúcstechnológiás beruházásokat is hoztak hazánkba, amelyek még az anyaországi termelőkapacitásoknál is magasabb hozzáadott értéket képesek előállítani” – mutattunk rá cikkünkben.

„Ezeknek is köszönhető, hogy a magyar 129-ből a világ 15. legösszetettebb gazdaságának számít, hogy

és hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint ipari szerkezetében sokkal fejlettebb, mint amit a jövedelmi helyzete indokolna. Hazánk a lengyel jövedelmi szinten képes német ipari szerkezetet felmutatni, mivel az ipar által előállított hozzáadott értékben a csúcstechnológiás szektor részaránya a 70 százalékot közelíti, ez Lengyelországban 20 százalék alatt van, és Ausztriában vagy az USA-ban sem éri el a 60 százalékot” – mutattunk rá arra, hogy a Bloomberg észrevételei helyesek, a patrióta, újraiparosítást és teljes foglalkoztatást célzó illetve ehhez hazai és külföldi befektetésekre egyaránt támaszkodó, versenyképes gazdasági-politikai környezetet teremtő politika nagy változásokat indított el a magyar gazdaságban, ami növeli a gazdaság ellenállóképességét. 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.