Amikor a gyorsan növekvő aktivitási rátánk szóba kerül, sokan közmunkát kiáltanak, de a közmunka a rátából csupán 1-2 százalékpontot tesz ki, tehát szinte elhanyagolható – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett. Szót ejtett a hazai részmunkaidős foglalkoztatás helyzetéről, az adóterheink alakulásáról és a belföldi kis- közép- és nagyvállalatok fejlődéséről is.
„Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja” – értékeli a jelenlegi kormányzat foglalkoztatáspolitikáját Palócz Éva. Az Eurostat aktivitási rátáját vetítette fel, melyen jól látszik, hogy Magyarországon nőtt az aktivitási ráta a leggyorsabban, ha Máltát nem vesszük számításba (Málta egy „külön kategória” a vezérigazgató szerint, ezért nem érdemes figyelembe venni).
A 2010 utáni kormányzat felülvizsgálta a megkérdőjelezhetően rokkantnyugdíjas ellátásokat, feltételekhez kötötte a családi pótlékot, emelte a minimálbéreket, és elindította a közmunka programot, hogy az emberek segélyek helyett munkából éljenek. Az intézkedések eredményeként nőtt a munkára fogható emberek köre; jól látszik az igazgató ábráján, hogy 2010 és 2018 között több mint tíz százalékpontot ugrott a magyar aktivitási ráta. Forrás: Eurostat.
Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.
Az igazgató szerint hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van. Kiemelte, hogy
nem csak a versenyszférában, de a kormányzati szektorban is meg lehetne oldani a részmunkaidős foglalkoztatást, sőt az otthoni munkát is.
A család az első
A kormányzat politikájában kiemelkedő szerepet kaptak a családok; uniós viszonylatban nálunk terheli az egyik legalacsonyabb adóteher azokat a kétgyermekes családokat, ahol csak az egyik szülő dolgozik. Ebben a hatodik legjobb helyen állunk, amint az az ábra harmadik oszlopában látható. Tehát míg az egyedülállók adóztatása magasabb, ahogy valaki gyermeket vállal, adózási szempontból a legkedvezőbb országok adóterheivel szembesül itthon is.
Az ábra a munkát terhelő adóéket mutatja a különböző kereseti szinteken. Az átlagbér 67 százalékát kereső szingliket nálunk viszonylag magas relatív adóelvonás terheli. Az átlagkeresettel rendelkező egyedülállókat a cseh szinthez hasonlóan, a hatodik legnagyobb adó terheli. A többgyermekes magyar családok viszont jelentős adókedvezményben részesülnek. Érdekesség, hogy több nyugati ország is hasonló elveket követ, Ausztria például szinte mindegyik ábrán Magyarország mellett található. Forrás: OECD
A belföldi kis- közép és főleg nagy hazai vállalatok helyzete
A Kopint-Tárki minden évben elemzi az országban működő vállalatok helyzetét. A munka-termelékenység és a bérköltség változását vizsgálják úgy a hazai, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. Az igazgató a 2010-es elemzést vetette össze a 2017-es eredményekkel, majd levonta a tanulságot, miszerint az elmúlt nyolc évben nőtt a hazai vállalatok termelékenysége és a bérköltsége (a baloldali ábrához képest a jobboldali ábrán már feljebb mozdultak), a közép és nagyvállalatok pedig meghaladják az átlagot.
Az ábrán a B előjel a belföldi vállalatokat jelöli, míg a K előjel a külföldieket. Az ábra bal alsó részében az átlagnál alacsonyabb termelékenységű és bérköltségű vállalatok láthatók, a jobb felső sarokban pedig az átlagnál magasabb bérköltségű és termelékenységű cégek találhatóak. 2010-ben a belföldi tulajdonú vállalatok a nagyvállalatok kivételével átlag alatti, addig az összes külföldi cég átlag feletti szintet ért el bérben és termelékenységben is. 2017-re javult a helyzet, a közép- és nagyvállalataink már be tudtak törni az átlagot meghaladók mezőnyébe.
Azonban az igazgató hangsúlyozta, hogy a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal. „Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem tudja tartani a lépést, az zárja be a boltot. Szerintem ez helytelen, a kormánynak meg kell próbálnia segítő kezet nyújtani, például kedvezmények vagy tanácsadás formájában”, amire Palócz szerint a magyar mikrovállalatoknak nagy szükségük van.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A magyar miniszterelnök arra is ígéretet tett, hogy európai szinten az egyik legalacsonyabb lesz a korrupció Magyarországon a kormányzati ciklusa végére.
Egyes szervezetek szerint a tájékozatlanság miatt több milliárd forintnyi támogatás „ragadhat bent” az államkasszában.
Brüsszel adóreformot követel Kijevtől a 90 milliárd eurós hitelért cserébe.
Különben a tagállamokkal fizettetik ki a növekvő kiadásokat.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
De mindenkit segítenek a gépjárműadó április 15-én esedékes befizetésében.
A cél, hogy stabil tulajdonost találjanak a Videoton FC-nek.
Ha egy törvényt direkt Orbán Viktorra szabnak, akkor nevezzék annak, ami valójában: lex Orbán.
