A 2010 utáni kormányzat felülvizsgálta a megkérdőjelezhetően rokkantnyugdíjas ellátásokat, feltételekhez kötötte a családi pótlékot, emelte a minimálbéreket, és elindította a közmunka programot, hogy az emberek segélyek helyett munkából éljenek. Az intézkedések eredményeként nőtt a munkára fogható emberek köre; jól látszik az igazgató ábráján, hogy 2010 és 2018 között több mint tíz százalékpontot ugrott a magyar aktivitási ráta. Forrás: Eurostat.
Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.