Lehet még emelni a béreket, mert a képzettségünk már nyugati szintű

Kordás László hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nincs és nem is lehet pontos képük a gazdaság helyzetéről, hiszen 2015 óta a kormány korlátozza az alapvető adatok hozzáférhetőségét. Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága is. A szakszervezetek azonban azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért – fogalmazott. 

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke is úgy véli, hogy hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás, ezért a szakszervezet konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével – tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után fontos kérdésekben nincs társadalmi megegyezés, a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha, mint mondta, épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.

Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute, ETUI) munkatársa úgy értékelte, hogy

a bérek jelentősen elmaradnak a termelékenység szintjétől, a cégek termelékenysége között hatalmas különbség van az országon belül is, a munkakörülmények sok helyen rosszak. 

Galgóczi egy korábbi konferencián azt is szemléltette, hogy jelentős tér van a további béremelésekre, hiszen a termelékenység alakulását szinte egy közép-európai országban sem követte a reálbérek emelkedése 2008 és 2015 között. Ez abban is látszik, hogy a térségben a bérarány, a dolgozók részesedése az általuk és a tőke által közösen megtermelt jövedelemből alacsonyabb mint az eurózóna átlaga. A munka-tőke erőviszonyokat mutató bérhányad Magyarországon és Lengyelországban is sokat zuhant: hazánkban tíz százalékpontot esett, Szlovákiában pedig tartósan a legalacsonyabb az egész unióban. Szerinte fel kell tenni a kérdést és komoly vitákra is szükség van arról, hogy létezett-e alacsony-bér versenyképességi modell és ez tudatos stratégia volt-e – mondta 2017-ben a FES konferenciáján, amelyről a Makronóm itt tudósított.

Reálbérek és termelékenység Közép-Kelet-Európában és Németországban (2008-2015)​

A magyar mutatók a térségen belül is kedvezőtlenek, a 2009 és 2018 közötti időszak egészét tekintve a magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak – tette hozzá Galgóczi. Véleménye szerint Magyarország lassan már Romániával, és hamarosan Bulgáriával sem tud versenyezni, az elvándorlásban is csak papíron nem áll rosszul.

A Bérfelzárkózás Magyarországon című rendezvényt meghirdető Friedrich Ebert Alapítvány a Weimari köztársaság szociáldemokrata elnökének nevét viseli, és pártközeli szervezetként mutatja be magát magát. Magyarországon 1990-ben jelent meg.

(MTI, Makronóm)