Szerintem jobban járnátok, ha csak hét százalékkal nőnétek ebben az évben, mintha tízzel vagy tizenöttel próbálkoztok – mondta Vértes András az Építésgazdaság lehetőségei című konferencián szerdán Budapesten. Hozzátette, hogy elemzőcége, a GKI épp ennyit, hét százalékos növekedést jósol az építőiparnak az idei évre.
A Vértes által szorgalmazott lassulás egy „levezetése lehetne egy nagyon erőteljes fellendülésnek, amit az elmúlt években láttunk” és stabilizálná a piaci helyzetet számos területen.
Vértes szerint az is jobb lenne, ha az állam kicsit kevesebb új beruházást indítana el és a piac hozna több beruházást. Úgy vélte, hogy a magyar állam részben kiszorítja a magánszférát a beruházási piacról.
Az általános gazdasági helyzetről elmondta, hogy Magyarország ma a valós, potenciális növekedési képessége felett teljesít. „Nem veletek van baj, hanem makrogazdasági problémánk van” – mondta az építőipar képviselőinek Vértes.
Magyarországon a potenciális növekedés – „ami magától kijön a gazdaságból” – 2,5-3 százalékos az elemző szerint. Ezzel szemben tavaly 5 százalékkal és előtte is 3,5-4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, messze a potenciális növekedés fölött.
Figyelmeztetett, hogy a termelékenység és a versenyképesség ugyanakkor nem javult, emiatt
A túlfűtött gazdaság pedig „húz magával mindent”, például a tíz százalék körüli bérnövekedést, amit az elmúlt három évben is láttunk.
Ha a gazdasági növekedés a potenciális fölötti és a bérek is tíz százalék körül növekednek, az „hosszú távon egész egyszerűen lehetetlen” – mondta el, hozzátéve, hogy ezt legfeljebb „egy-két évig lehet csinálni”.
Vértes szerint inflációs veszély van a magyar gazdaságban, ami egyelőre nem okoz egyensúlyi problémákat,
– figyelmeztetett a korábban sok esetben példaként hivatkozott román gazdaságra az elemző.
Romániában nagyon súlyosan vissza kellett fogni a növekedést, hogy ne alakuljon ki inflációs helyzet. Az elmúlt 20 évben Magyarországnak is mindig egyensúlytalan helyzete volt – tette hozzá.
Most nem vagyunk veszélyes helyzetben, de a folyó fizetési mérlegünk az elmúlt időszakban mindig nagyon magas volt, a jelentős többletünk pedig most leesett 0,6 százalékra. Ráadásul az egyelőre kedvező egyensúlyi helyzetünk mögött is az uniós támogatások beáramlása áll Vértes szerint.
„Tudom, hogy nehezen megérthető, de óvatosabban kell mozognunk” – zárta előadását a GKI elnöke, aki korábban a magyar gazdaság vártnál gyorsabb növekedését a Jóistennek tulajdonította.
(Fotó: Szalai Ádám)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
