Vértes András a gyors gazdasági növekedésről: Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz

Elismerték, hogy rendre alulbecslik a gazdasági növekedést

Az elmúlt években minden előrejelző mindig alálőtt a valós növekedési adatnak, csak a mérték volt különböző – mondta Palócz Éva. A Tárki vezérigazgatója áttekintette az elmúlt hat év előrejelzéseit, amiből az derült ki, hogy még a legoptimistább előrejelzők is alulbecsülték – még az adott év decemberében is – az adott éves gazdasági növekedést. 

Az elemzői várakozások tavaly decemberben kettő és négy százalék között szóródtak, de még az októberi előrejelzések középértéke is három százalék körül alakult.

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt hat évben még az optimistább előrejelzőket is felülmúlta – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy a januári előrejelzéseket az év folyamán rend szerint fokozatosan javítják az előrejelzők, ahogyan egyre több információ derül ki az éves teljesítményről.

Az idei harmadik negyedéves 5,2 százalékos magyar növekedési adatról elmondta, hogy nagyjából előre látható volt, a mértéke viszont nem. Azt már az év elején látni lehetett, hogy az uniós források és a minimálbér emelése miatti fogyasztásnövekedés lesznek a gazdaság húzóerői.

A termelési oldalon sokan óvatosságra intettek arra hivatkozva, hogy a lassú ipari növekedés mellett nehéz lesz gyors növekedést elérni, de mára ez régimódi szemléletté vált, hiszen már az ipar mellett a szolgáltatások is képesek húzni a gazdaságot Palócz Éva szerint.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató vezetője úgy látta, hogy nincs nagy meglepetés a harmadik negyedéves adatban, mert az elemzőcég is azt jelezte, hogy

„Megnyugtatta” a hallgatóságot, hogy a következő években jelentősen gyengébb növekedésre számíthatunk, ugyanakkor elismerte, hogy korábban a GKI is alulbecsülte a növekedési adatokat.

A gyors magyar gazdasági növekedés szerinte egy egyedülálló magyar gazdaságpolitikai találmánynak köszönhető. Annak, hogy úgy fizetünk ki uniós forrásokat, hogy valójában nem fizetünk ki uniós pénzt. Azaz magyar forrásokból előlegezzük meg a későbbi uniós támogatásokat.

Ezt az unióban egyetlen ország sem csinálta meg, a találmány pedig előrehozta az uniós támogatások beáramlását. Így a jelenlegi hétéves költségvetési időszakra nagyjából a források 60 százalékát fizette ki a kormány, a többi ország 20-25 százalék között van – mondta.

Persze más okai is vannak a növekedésnek, például a választási év, illetve „vásárlóerőben és adóztatásban természetesen olyan lépések történtek, amelyek a gazdaság növekedését okozták” – mondta Vértes.

de Magyarország „túllövi magát”, a potenciális növekedési képesség valójában jóval gyengébb – tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatócsoport-vezetője szerint a beruházások és az építőipar jól teljesített annak ellenére is, hogy korábban is hallottuk az ágazat panaszait a kapacitás- és munkaerőhiányról. A hasonló panaszokat tehát mérsékelten kell komolyan vennünk – mondta el. 

Regős hozzátette, hogy a fogyasztást, a béremelkedést és a költéseket is alulbecsülték, a külkereskedelem kapcsán viszont optimistább volt a Századvég a valósnál. A jó külkereskedelmi egyenleget a szolgáltatásoknak köszönhetjük, amelyekből sokat exportálunk (ilyen a turizmus, az üzleti szolgáltatások vagy a szállítás), míg az áruk esetében már külkereskedelmi deficitünk van.

Az inflációról elmondta, hogy arra elsősorban nem a béremelkedés, hanem az olajárak és az árfolyam hatott.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint a bank elemzői folyamatosan az optimistább elemzők közé tartoztak és régóta számítottak rá, hogy a magyar gazdaság jó növekedésre képes. Most valóban

– mondta. Amíg nincs külső nyomás, addig az elhalasztott fogyasztás és beruházás pótlása tovább hajtja a gazdaságot. Pozitív meglepetés volt az erős állami beruházási aktivitás és negatív volt a magasabb olajárak miatti, a vártnál magasabb infláció.

A külső egyensúly a magas olajárak és a vártnál erősebb beruházási aktivitás miatt a vártnál jobban romlott, hiszen a növekvő beruházások az importot is növelik – mondta.

„Szabad most már kicsit könnyedebben élni”

Palócz Éva vitába szállt Vértes Andrással az uniós pénzekkel kapcsolatban. Szerinte valóban sok kifizetés történt, de az uniós forrásokból nem lesz automatikusan növekedés, mert azt fel is kell használni, azaz beruházás, „kapavágás” és teljesítmény kell hozzá, hogy GDP-növekedéssé alakuljon.

Kockázatot jelenthet szerinte az idei magas bázis, azaz hogy fokozható-e még tovább e gyors növekedés. Ugyanakkor jövőre is négy százalék feletti GDP-bővülés történhet a beruházásoknak és a fogyasztásnak köszönhetően. A bérnövekedés persze nem lehet örökké tíz százalék feletti, ezért lassul majd.

Bár mindez felülnézetből egészséges folyamatnak tűnik, a csődbe menő cégek számára fájdalmas. Annyiban egészséges átalakulás mehet végbe, hogy a munkaerő a magasabb hatékonyságú cégekbe áramolhat át. E folyamatnak a hazai kkv-k lehetnek a vesztesei – tette hozzá.

Palócz szerint a mostani béremelkedés már igazi, valós béremelkedés, míg korábban a minimálbér emelésének hatására elsősorban gazdaságfehéredés történt.

A Tárki vezérigazgatója szerint a hazai lakosság most tényleg elkezdett fogyasztani, de nem csak a korábban elhalasztott fogyasztást pótolják. „Szabad most már kicsit könnyedebben élni” – mutatott rá a dinamikus, továbbra is emelkedő fogyasztási trendre. Szerinte e fogyasztás bővülése akkor is folytatódik majd, ha a bérek kicsit lassabban is nőnek.

A globális és európai kockázatok miatt érdemi lassulás lesz jövőre, így 3,2-3,5 százalékkal nőhet a gazdaság – vette át a szót Vértes András. Úgy vélte, hogy a hosszú távú növekedési tényezőkben nem javítottunk, az oktatásban, az egészségügyben és a digitalizációban „semmi sem történt” Magyarországon az elmúlt években.

Tardos Gergely szerint a ciklus végén vagyunk, a nagyon kedvező külső környezet pedig változhat. Németország megtorpant és széles bázisú lehet a lassulása. A lefelé mutató kockázatok növekednek, bár a monetáris politika csak nagyon fokozatosan szigorít majd, az USA monetáris politikája pedig csak áttételesen hat a magyar gazdaságra.

– utalt Vértes előrejelzésére Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatócsoport-vezetője szerint hosszú távon nagyon kedvező, hogy a magyar gazdaságpolitika sikeresen emelte a foglalkoztatási rátát is, de a jövőben a munka mennyisége mellett a minősége is fontos lesz.

Természetes, hogy a leginkább termelékeny munkaerőt vontuk be a munkapiacra, ez az összetételhatás is magyarázza a termelékenység lassabb növekedését. A multik a jövőben pedig mindinkább rákényszerülnek arra, hogy képezzék a dolgozóikat – tette hozzá

Kockázatot jelenthet ugyanakkor, hogy miközben a magyar gazdaság nagyot nőtt, a harmadik negyedéves GDP-adat Németországban katasztrofális lett. Kérdés, hogy tartós-e a német lassulás, mert az hosszú távon hat majd a magyar gazdaságra is. A brit gazdaság pedig a szolgáltatások kereskedelmében a második legfontosabb partnerünk, így hosszú távon a brexit is lényeges lehet – mondta. 

Béremelések idén is lesznek, a beruházások pedig ha lassulnak is, a jövőben meg kell jelenniük majd az exportban, ami további dinamikus növekedést jelezhet – mutatott rá a kutatásvezető.

Fordítani kell azon, hogy munkával helyettesítjük a tőkét

A béremelkedésről Palócz Éva elmondta, hogy jövőre is az átlagos termelékenységet meghaladó lesz. Vértes András szerint három százalékos reálbérnövekedés várható jövőre, szemben a nyugati egy százalék körülivel, „ennyit pedig Magyarország még kibír”, bár a kkv-szektor már nem bírja sokáig. 

Tardos Gergely egyetértett abban, hogy az elmúlt években nem nőtt jelentősen a termelékenység.

de most gyorsan nőnek a beruházások. Szerinte a foglalkoztatás növekedése 2020-ra megállhat, a bérek és a termelékenység pedig egészen a következő recesszióig növekedhet tovább. Az ágazataink legalábbis 2017-ben erősen jövedelmezőek voltak, így van lehetőségük a béremelések folytatására. Nem igaz, hogy a mostani bérszint érezhető versenyhátrányt okozna az országnak. Eddig a cégek munkával helyettesítették a tőkét, most viszont tőkével kezdik helyettesíteni a munkát – tette hozzá.

Palócz Éva arra mutatott rá, hogy ha a termelékenység a magasabb osztrák vagy cseh szinten lenne, akkor nem létezne magyar munkaerőhiány, mert kevesebb ember is el tudná végezni a feladatokat.

ezért van szükségünk sok emberre a feladatok elvégzéséhez.

Vértes András ehhez azt tette hozzá, hogy óriási állami túlfoglalkoztatottság van még, ezért jelentős leépítésre lenne szükség.

Regős Gábor a bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatoknál a bérarány viszonylag alacsony, így van még tér a béremelésre. A kutatásvezető szerint

Szerinte már nem félünk annyira attól, hogy a multik elviszik a termelést szomszédos országokba a növekvő bérek miatt.

A kis- és középvállalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy szükségük van a piaci kényszerre ahhoz, hogy javítsák a termelékenységüket.

A túl sok mikrovállalat lassítja a növekedést

A hosszú távú növekedés akadályának látta Palócz Éva a üzleti és intézményi környezetet, amelyet a kiszámíthatóság és az átláthatóság hiánya, illetve szerinte a korrupció jellemez. Hosszú távon márpedig e puha tényezők is számítanak meglátása szerint. Szintén fontos a hazai vállalkozási szerkezet rendkívüli elaprózottsága, ami a növekedés akadálya.

Vértes András ezen túl a lojalitásalapú, modernizációt elhanyagoló gazdaság gyengeségéről beszélt és az uniós források jövőbeli nagy csökkenésének veszélyét említette.

Tardos Gergely pedig úgy látta, hogy 2019 után lassulás jöhet és ha a termelékenység nem javul érdemben – amit a népességfogyás súlyosbíthat – akkor hosszú távon a növekedési képesség két százalék alá csökkenhet.

– tette hozzá Regős Gábor a hosszabb távú előrejelzések problémáival kapcsolatban.