Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
A tőke ugyan bejött az országba, de csak nagyon kevés magyar vállalkozás lett sikeres, túlnyomó többségük nem fejlődőképes.
„A miniszterelnök programbeszédében bejelentette, hogy javítani kell a versenyképességen, emelni kell a termelékenységet. Mi lehet ennek az útja? Van ebben feladata a kormánynak, vagy maga a gazdaság fogja kikényszeríteni a versenyképesség javulását?
Maga a gazdaság egyedül nem képes a versenyképesség javítására, ha ehhez nem megfelelőek a kormány által teremtett gazdaságpolitikai feltételek. Ezt bizonyítja a rendszerváltás óta eltelt csaknem harminc év. Akkor mindenki azt gondolta, hogy jön a külföldi tőke, emellett kialakul az a magyar tulajdonosi réteg, amely a haszon visszaforgatásával fejleszti a technológiát, invesztál az innovációra. A tőke ugyan bejött az országba, de csak nagyon kevés magyar vállalkozás lett sikeres, túlnyomó többségük nem fejlődőképes, vagy valami miatt nem akar fejlődni.
Emiatt továbbra is komoly gond, hogy a magyar gazdaság erősen duális, amelyben nagyon kevés cég – jellemzően a külföldi multik – termelékenysége üti meg a világszínvonalat, a kisebb magyar vállalkozásoké ettől messze elmarad, középréteg pedig szinte egyáltalán nincs.
A 9 főnél kisebb hazai cégek termelékenysége még a nagyon szerény magyar átlagnak is alig a fele. Ezzel szemben az országban termelő nemzetközi cégek termelékenysége másfélszerese a magyar átlagnak. Ez az arány Európában a legkedvezőtlenebb. Ebben persze benne van az is, hogy a magyarországi multik általában a legtermelékenyebb technológiát alkalmazzák. Az állam dolga tehát az, hogy a gazdaságpolitikai feltételek alakításakor vegye figyelembe ezt az erős dualitást, azaz azt, hogy az egyes kormányzati lépések milyen hatással vannak az egyes vállalatcsoportokra.
Az átlag figyelésével nem lehet sokra menni, mert ahol az átlag van, ott gyakorlatilag nincsen senki, csak a két szélen. (...)
Képesek-e a magyar vállalkozások beleilleszkedni az egyre inkább Ipar 4.0 követelményeit megkövetelő gyártási folyamatba? Különösen fontos kérdés ez a magyarországi autógyárak beszállítói esetében.
A magyar cégek nem versenytársai az autógyárak részegység-beszállítóinak, mint például a fékrendszereket szállító Knorr-Bremse vagy az elektronikai egységeket gyártó Bosch. Ezek a vállalkozások ugyanolyan óriás cégek, mint az autógyárak, mindössze annyi a különbség, hogy nem kész autókat, hanem részegységeket gyártanak. A magyar beszállítók apró műanyag- és öntvény-alkatrészeket szállítanak az autógyárak számára. A multiknak egyébként sokkal egyszerűbb lenne, ha a környéken termelő magyar cégek lennének nagy számban a beszállítóik, de az általuk támasztott magas minőségi követelményeknek sajnos nagyon kevés magyar cég tud megfelelni.
A munkaerőhiány miatt is már évek óta dinamikusan emelkednek a bérek. Meddig folytatható ez a növekedés?
Amíg lesz elég olyan cég, amelyik képes és hajlandó bért emelni, s ezzel bérversenyt támasztani a többi céggel szemben. A Magyarországon működő cégek nagy részének még mindig komoly tartalékai vannak, soknak viszont már egyáltalán nincs.
Jelenleg komoly átrendeződés zajlik a magyar gazdaságban. A munkaerő oda áramlik, ahol meg tudják fizetni a magasabb béreket, amely cégek erre nem képesek, azok kihullanak a rostán.”