Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által az építőipar számára kidolgozott ajánlások akár 20-40 százalékkal is javíthatják az építőiparban működő kis- és közepes vállalkozások (kkv) termelékenységét, és megoldást jelenthetnek a kapacitáshiányra is – mondta György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára július 4-én Budapesten, sajtótájékoztatón.
Így léphetnek előre az építőipari kis- és középvállalkozások
Az államtitkár szerint a szektor problémáit minél előbb kezelni kell, mert 2017 és 2022 között több mint 20 ezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházás vár megvalósításra Magyarországon. Ebből 15 ezer milliárd forint értékű fejlesztést a kormány kezdeményez – tette hozzá.
György László úgy vélte, hogy a szektor jelenlegi kapacitásait figyelembe véve a beruházások megvalósításához még körülbelül 4000 milliárd forint hiányzik. Az építőipar kapacitáshiányának kezelésére a szaktárca az innovatív megoldások alkalmazását szorgalmazza, ennek szellemében dolgozta ki javaslatait – mondta el az államtitkár.
A minisztérium ajánlásai közül kiemelte az építőiparra jellemző elaprózódott cégstruktúra megszüntetését. A kormány azt szeretné elérni – magyarázta –, hogy a 4, 6 vagy 8 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások helyett 10, de inkább 20 dolgozót foglalkoztató cégek jöjjenek létre. Azzal érvelt, hogy csak nagyobb cégek tudnak félkész, kész elemek mozgatására alkalmas eszközökbe beruházni. Szólt arról is, hogy az építőipar kisebb szereplőinek meg kell tanulniuk a nagyoktól a beruházás menedzsmentet.
Fontosnak nevezte, hogy a kkv-k már a tervezésnél is modern eljárásokat és eszközöket használjanak. Ezáltal az államtitkár szerint mintegy 20 százalékkal csökkenthetők a munkaerőköltségek. Emlékeztetett a Varga Mihály pénzügyminiszter és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) között 2017-ben született megállapodásra, amelynek értelmében a kormány 2020-ig összesen 20 milliárd forinttal támogatja a magyar építőipari vállalatok termelékenységének, hatékonyságának növekedését.
György László hangoztatta, a kormány a magyar vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni, ezért olyan megoldások alkalmazására ösztönzi a cégeket, amelyek növelik a termelékenységüket, felszámolják kapacitáskorlátaikat, és hozzájárulnak az ágazatban dolgozók bérének az emelkedéséhez.
Már diplomás mérnökökből is hiány van
A sajtótájékoztatót követően tartották az ÉVOSZ kibővített elnökségi ülését, amelyen György László is részt vett. Az ülésen a szakszövetség tagjai arra hívták fel az államtitkár figyelmét, hogy a munkaerőhiány a közeljövőben már nem csak a szakmunkásokra, hanem a diplomás mérnökökre is kiterjed. György László szerint a munkaerőhiány az országot sújtó demográfiai problémából ered. A jelenlegi kormány számára ezért a legfontosabb a demográfiai kérdés megoldása – mondta.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke az ülésen arról számolt be, hogy levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez az építőipari cégek eszközbeszerzését támogató, 20 milliárd forint keretösszegű pályázat felgyorsítása miatt. Az ÉVOSZ és Varga Mihály által tavaly novemberben aláírt megállapodás értelmében a kormány három lépésben biztosítja a 20 milliárd forintot (2018-ban 8 milliárd forint, 2019 és 2020-ban pedig 6-6 milliárd forint) az építőipari cégek hatékonyságának növelésére.
Az ÉVOSZ az elnök elmondása szerint szeretné elérni, hogy a kormány már az idén tegye lehetővé, hogy a cégek a teljes 20 milliárd forintos keretre nyújthassanak be eszközbeszerzési pályázatokat. A kérést azzal támasztják alá, hogy már eddig 136 pályázat érkezett be mintegy 13 milliárd forint értékben.
(MTI; Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
