„Már nem számolom, hogy hányszor kérdezték meg tőlem újságírók: »Miért kellene bármit elhinnünk önnek, amikor tévedett azzal kapcsolatban is, hogy __?« Sajnos sok lehetőség van a hiányzó rész kitöltésére és a közgazdaságtan néhány kritikája megalapozott. Mégis, ahogy fontos nem túlbecsülni, amire a közgazdaságtan képes, az is fontos, hogy ne becsüljük alul azt. A közgazdaságtan távol áll az egzakt tudománytól. Ki várná olyan globális események sikeres előrejelzését, amelyek körülbelül ötmilliárd munkaképes korú ember egyéni cselekvésein múlnak, nem említve a természeti és az emberek által okozott katasztrófákat? Másrészt a közgazdaságtan eszközöket nyújt ahhoz, hogy megértsük, és bizonyos mértékig formáljuk ezeket az eseményeket. Bár a közgazdaságtan kevesebb, mint egy tudomány, másképp nézve több is annál. Lehet, hogy a közgazdászok átka, hogy vizsgálataikat nem egyszerűsíthetik le technikai rutingyakorlatokra – mint például a fogorvoslásban, Keynes példájával élve. De ez teszi rendkívül érdekessé a közgazdaságtant, és teremt teret a folyamatos fejlődésre.”