Magyarország a kelet-európai tigrisek között

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki.

A jelek szerint

– olvasható a cikkben.

A szerző ironikusnak nevezte, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert annak nyomán fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ezen tagállamokban ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.

Ezzel nem mindenki ért egyet: Thomas Piketty számításai szerint folyamatosan több profit és tőkejövedelem áramlik ki a visegrádi országokból, mint amennyi uniós forrás beérkezik hozzájuk (Piketty portálunknak is nyilatkozott).

2018-ra várható GDP-növekedés leggyorsabban (3 százalék felett), egyenletesen (2-3 százalék) és a leglassabban növekvő országokra bontva

Mint írták, a magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az Európai Unió fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére azonban több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét országuk jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.

(MTI nyomán)