Az Európai Unió keleti tagországai nélkül alig lenne növekedés az unióban. A helyzetet a térség országai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülés tekintetében – írta szerdán a Politico.
A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki.
A jelek szerint
– olvasható a cikkben.
A szerző ironikusnak nevezte, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert annak nyomán fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ezen tagállamokban ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.
Ezzel nem mindenki ért egyet: Thomas Piketty számításai szerint folyamatosan több profit és tőkejövedelem áramlik ki a visegrádi országokból, mint amennyi uniós forrás beérkezik hozzájuk (Piketty portálunknak is nyilatkozott).
2018-ra várható GDP-növekedés leggyorsabban (3 százalék felett), egyenletesen (2-3 százalék) és a leglassabban növekvő országokra bontva
Mint írták, a magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az Európai Unió fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére azonban több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét országuk jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.
(MTI nyomán)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
