Közgazdászok: a szakképzés sokkal jobban megérheti, mint a diplomagyár

2017. december 19. 23:28

A 2008-as válság hatására a dolgozó szegények reáljövedelmei több országban drasztikusan csökkentek. Bár a gyártási szektorban átlagosan csökken a munkahelyek száma, mégsem jó válasz az új kihívásokra, ha mindenkit a diplomát adó képzésekbe terelünk. A jól célzott szakképzési programok jobb hosszú távú beruházást jelentenek a dolgozók készségeibe – vélik a Voxeu szerzői.

2017. december 19. 23:28
null

Amikor a szakképzés a jó befektetés 

A szerzők rámutatnak, hogy a dolgozó szegények jövedelmei és a rendelkezésükre álló szakképzési lehetőségek között erős pozitív kapcsolat áll fenn.

Szerintük semmiképp sem megoldás a jövedelmi problémákra, hogy még több diákot irányítunk a diplomát adó felsőoktatási intézményekbe.

Sőt, rámutatnak, hogy az eredmény az lehet, hogy a magán- és a közszféra túlzott mértékű beruházásokat hajt végre a diplomaszerzésbe, annak ellenére, hogy ennek megfigyelhető hozama csekélynek bizonyulhat.

A közgazdászok számításokat végeztek 21 ország 2003 és 2013 közötti adataira, hogy megvizsgálják az egyenlőtlenségek és a szakképzés kapcsolatát. Legfontosabb eredményük, hogy amint az ipari szektor egyre fontosabbá válik egy gazdaságban, azaz a jövedelem egyre nagyobb részét adja, úgy válik a szakképzés mindinkább a képzetlen dolgozók hasznára, így pedig csökkenthetők a társadalmi jövedelemegyenlőtlenségek is.

Ha tehát a gyártási szektor súlya növekszik a gazdaságban, akkor a diákok szakképzéshez való javuló hozzáférése az egyenlőtlenségek csökkenésével társul. A szerzők fő üzenete az, hogy

ha a gyártási szektor egy gazdaságban növeli súlyát és fontosságát, akkor ezt a folyamatot a szakképzés kiterjesztésével érdemes a szakpolitikának kiegészítenie, ha igazán csökkenteni kívánja az egyenlőtlenségeket. 

A német ipar jobban teljesít, mint az amerikai

A német ipar 1997 óta sokkal jobban teljesít, mint az amerikai, legalábbis tartósan a gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 23 százalékát hozza létre. Az Egyesült Államokban viszont ez az arány folyamatosan csökkent az évek alatt.

A gyártási szektor hozzáadott értéke a GDP-ben

A német ipar magasabb teljesítményének oka – amelyet számos más mérőszám is megmutat – az elemzés készítői szerint az oktatásban is keresendő. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a lakosság mekkora százaléka rendelkezik különböző iskolázottsági szintekkel a két országban. A felső középfokú végzettségi szintben, ahová a szakképzés is tartozik, óriási különbséget látunk: a német lakosság körében 15 százalékponttal többen rendelkeznek ilyen végzettséggel.

Végül pedig azt látjuk, hogy az USA-ban sokkal több diplomást találunk, mint Németországban. Eközben az egyenlőtlenségek is sokkal magasabbak az USA-ban, az ipar pedig nem teljesít túl jól, legalábbis egyes régiókban különösen válságos helyzetet idézett elő a hanyatlása.

Képzettség: Németország és az USA (a lakosság százaléka, átlagosan 2011-2015 között)

A siker titka a szakképzés

A cikk szerzői szerint a szakképzés rendszere és gyakorlata Németországban sokkal fejlettebb. Németország már a középfokú képzés kezdetén azonosítani kezdi azokat a diákokat, akik az akadémiai pályán nehézségekbe ütköznek, és akiknek valószínűleg más pálya lenne testhezálló. Emellett számos mechanizmus létezik, amely e diákokat segíti. Az Egyesült Államokban azonban e megközelítés nem terjedt el, így itt a középfokú szint után sok esetben csak a magánszektor által szervezett formában léteznek szakképzések. Eközben a legtöbben diplomát igyekeznek szerezni, még akkor is, ha ez óriási eladósodáshoz vezet.

A kutatók szerint a lakosság végzettségét az Egyesült Államokban is a reálgazdaság igényeihez lenne érdemes igazítani.

 

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2018. április 27. 09:21
Egyszer eljött a pillanat, amikor jóval a magyar kormány után, a "szakma" is rájött, hogy a társadalom réteges. És minden rétegre egyaránt szükség van, mert anélkül életképtelen. És, ha valaki a saját szakmáját mesteri módon műveli, az éppolyan megbecsült tagja, mint aki szellemi foglalkozásban kiváló. Tehát az a beteg állapot, hogy "diplomagyárakban" futószalagon gyártják a soha semmire nem alkalmas tudással rendelkezőket nem a társadalmi fejlődés, hanem zsákutca. Agrárszakember, iparos, képzett kereskedő nélkül nem működik az ország. (És ennek pénzben is meg kell mutatkoznia, minahogy most is megmutatkozik. Az igazi hiányszakmák művelői szépen kereste, keresnek.)
balbako_
2018. április 27. 09:21
Ez így nem igaz!
Wazav
2018. január 30. 14:57
Az indulás óta ezt erőltetik :D amúgy az a fura, hogy György László is problémának látja ezt, nem értem, miért akarja tovább erősíteni az összeszerelőország létünket
Skankhunt42
2018. január 09. 16:28
"És, ha valaki a saját szakmáját mesteri módon műveli, az éppolyan megbecsült tagja, mint aki szellemi foglalkozásban kiváló. Tehát az a beteg állapot, hogy "diplomagyárakban" futószalagon gyártják a soha semmire nem alkalmas tudással rendelkezőket nem a társadalmi fejlődés, hanem zsákutca. " Amíg a mester töredékét kapja mint a diplomás életképtelen, nem is beszélve a munkaidôben befektetett effektív munkáról addig akinek van pénze- sôt akinek nincs is - az diplomát akar hogy ne kelljen az íróasztal mögül felkellnie az élete hátralevô részében!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!