Guggoló szlávok, tuningolt kettes Golfok és a „big biznis”, ami mindent megér, na meg mi, magyarok

Ismerős a kőkemény tekintetű, baltával faragott arcú alak – ellenzős sapka, susogós melegítő, Adidas márkájú vagy éppen makkos cipővel? Nálunk ez elég lenne ahhoz, hogy nyóckeri kismaffiózó legyen valaki, de a szláv országoknál több kell a sztereotipikus, posztszovjet, kelet-európai szettnél: fontos a testtartás is, a szabályos guggoló póz; plusz az egyik kézben sokszor cigaretta, a másikban alkohol. A háttérben panelrengeteg, kosz, galambok – meg is érkeztünk. Ez a guggoló szláv, a Squatting Slav, Kelet-Európa kisgengsztere, aki pár éve mémek formájában támadt fel és hódította meg az utóbbi években az internetet.

Az internetes mémek nagy részének az a sajátossága, hogy anonim szerzők készítik – igaz ez a Squatting Slav mémekre is – azonban Matei Tabacu kihasználta a mémpiaci rést. A szemfüles és élelmes fiatalember létrehozta saját Facebook-oldalát, a Squatting Slavs in Tracksuits (vagyis kb. „guggoló szlávok melegítőben”) című mémoldalát, ahová saját, kapott és „közbeszerzett” alkotásokat tölt fel, s amelynek követőtábora mára 1,2 milliósra duzzadt. Közben webshop is nőtt az oldal mellé, mindenféle szlávos ruházati és egyéb termékkel, egyszóval: beindult a dolog. Az oldal pörög, tele „jellegzetes” kelet-európai helyzetekkel a főtéren történő disznóvágástól a Lamborghini csomagtartóján történő, bicskával való falatozáson át a rettenetes állapotú utakig és furcsa építészeti megoldásokig.

Tabacu néhány interjút is adott, a Bored Pandának például úgy fogalmazott, „nagyon egységes közösség vagyunk, amely szigorúan ragaszkodik mindazon szokásokhoz és hagyományokhoz, amelyek szlávokká tesznek bennünket”. A Hirado.hu-nak pedig a magyar követőket méltatta, noha, mint bevallotta, nincs semmi kötődése hazánkhoz: „Az elmúlt három évben elképesztő mennyiségű magyar rajongója lett az oldalnak, főként Budapestről. Nem tudom, hogy találtak rá az oldalra, de naponta kapok képeket, ezzel is magyarázható, hogy megnőtt a magyar vonatkozású tartalom száma”.

A kezdetekről a Mandiner kérdésére úgy fogalmazott: mindig is vonzotta a „szláv kultúra” minden formája „a hagyományoktól, szokásoktól, ételektől az életmódig, és minden szláv ország lenyűgöző tája”, amikor 2015-ben létrehozta a Squatting Slav in Tracksuits oldalt, még nem talált hasonlót a Facebookon. „ez volt a fő oka annak, hogy létrehoztam a többit is, mint például a »Scenic Depictions Of Slavic Life«, »Babushka«, »Lada Life«.” – sorolja. 

Egyébként csaknem másfél millió követőnél járt, amikor a Facebook algoritmus letekerte az oldalt. „feltöltöttünk egy autóról készült fotót, sajnos nem vettük észre, hogy egy náci jelképet ábrázoló matrica volt rajta, ezért korlátozták az elérésünket” – mondta. „Sajnos az oldal stílusa miatt, és mert egyesek nem értik, hogy ezeknek az oldalaknak a célja szigorúan a humor, idővel bizonyos korlátozásokat kaptam”.

A Hirado.hu-nak azt is mondta: „Mi, mint szláv nép karöltve azokkal az országokkal, mint például Magyarország és Románia stb., amelyek a kommunizmus hatásának kitettek voltak, más nemzetekhez képest rendkívül fejlett humorérzékkel bírunk. Ez a tulajdonság generációkon keresztül öröklődött. Közös sorsunk, történelmünk a rossz dolgokon is megtanított minket nevetni. Talán ez is lehet az oka annak, hogy olyan gyorsan nőtt az oldal követőbázisa”.

Egyébként a „big biznis” mém is neki köszönhető: egyik nap kapott egy képet egy Lamborghiniről, egy burekkel a légterelő szárnyán, és azt írta rá, hogy „big biznis here”. Kitette az oldalra, majd özönleni kezdtek a hasonló képek hozzá, s megszületett a műfaj.

Mint a Mandinernek elmondja, a követői „a világ minden tájáról érkeznek, beleértve a tengerentúlt is. A sorrend egyébként követők száma tekintetében: USA, Egyesült Királyság, Csehország, Ausztrália, Magyarország, Szerbia. Az átlagéletkor 25-34 év”.

De Tabacu úgy véli, a mindennapi élet illeti a legtöbb posztját: „csak ki kell menned az utcára, és közvetlenül magad előtt látod a mémeket. Kezdetben csak én készítettem mémeket az oldalra, de mostanra rengeteget kapok is, amelyek közül néhány zseniális”. Az egyik kedvence a „guess the country” – vagyis a „találd ki melyik ország?” – itt ugye a követők tippelhetnek, honnan származik egy-egy fotó; a másik, amikor hírességekre hasonlító külsejű, láthatóan kelet-európai személyeket posztolnak olyan szövegekkel, mint pl. „Hugh Laurie egy hét Balkán után”.

Mindezt alapvetően a saját örömére, hobbiként, bár a webshopból van némi bevétele is – a saját kedvence egyébként egy – a szláv népeknél jellemző faliszőnyeget mintázó – egérpad. „Egyszer két óra munka egy nap, máskor tizenhat, ahogy kijön, de szeretem csinálni” – vallja.

Elsősorban a humort tartja mindebben a legfontosabbnak. „Ennek a közösségnek az a célja, hogy a szláv országok mindennapjain röhögjünk, hiszen mi vagyunk a legjobbak abban, hogy fényt derítsünk a bajokra. Ha például anyám csinál valami vicceset a konyhában, akkor lefilmezem és felteszem az oldalra. Ennek az oldalnak az a célja, ahogy már korábban is mondtam, hogy bárhol, bármin, bárkin nevessünk, anélkül, hogy ezt bárki személyesnek venné és felháborodna rajta” – fogalmaz.

Vannak azért kevésbé humoros témák is, jelesül amikor két szláv nép – az orosz és az ukrán – éppen pusztító háborút vívnak. „A háború kitörése után a közösség kettészakadt. Sajnos már nem posztolok sok ilyen témájú mémet, mert az emberek felháborodnak, és azzal vádolnak, hogy egyik vagy másik oldalt támogatom, pedig soha semmilyen módon nem foglalkoztam politikával”.