Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Nyitókép forrása: Böjtös Gábor
A prágai Comic-Con kapcsán említésre került már Anthony Daniels, aki C-3PO-t formálta meg a Star Wars-filmekben, valamint Robert Patrick is, aki a T-1000-es terminátorként írta bele magát a filmtörténelembe. Nem mellesleg olyan képregényes legendával is találkoztunk, aki a Transmetropolitan című képregény rajzolta.
Most azonban visszatérünk a mozgóképhez, azon belül a TV-zés hőskorához, mikor egy egész nemzet nézte esténként a Ewingok történetét, a Dallast, melyből Bobby, avagy Patrick Duffy is tiszteletét tette a prágai eseményen, ahol egy zárt sajtókonferencián válaszolt a felmerülő kérdésekre.
A nagy létszám miatt sajnos nem jutottam szóhoz, pedig bekészítettem pár kérdést a Scherer Péterrel közös hazai forgatásról. Talán majd legközelebb.
Ezt is ajánljuk a témában
Olyan, mint itthon, csak nagyban. Cosplay, sztárok, képregényesek és mindenféle látnivaló Prágában, ahol még mindig az óváros a legszebb városrész. Beszámoló a prágai Comic-Con-ról.
Mik az első benyomásaid a városról (Prágáról – a szerk.)?
Ez az első alkalmam Prágában. A kérdés pedig mindig vicces számomra az első napomon, mert
amit eddig Prágából láttam, az egy reptér, egy autó és a párnám.
Mert az egy nagyon hosszú repülőút, ahogy New Yorkból Heathrow-n keresztül (Egyesült Királyság – a szerk.) ideértem, emiatt aztán holnap lesz egy olyan napom, amikor körül tudok nézni Prágában. De tudom, hogy szeretni fogom, mert mindenki, akinek mondtam az Államokban, hogy jövök, az úgy reagált, hogy „úristen, Prágába mész!!”, és van egy listám is, hogy mit szeretnék látni. Szóval fel vagyok készülve egy nagyszerű élményre.
Ezt is ajánljuk a témában
Ő nemcsak élő szövet, de likvid anyag a fémvázon, ráadásul nagy motoros, és mélyen vallásos is. A Terminátor 2 egyik sztárjának nemcsak mindenről van véleménye, de el is mondja azt.
Milyen érzés, hogy leginkább csak TV-szerepléseid voltak?
Itt leginkább az ismertség kérdéses. Egy jó komédiát nem biztos, hogy mindenhol lefordítanak, nemzetközileg elérhetővé tesznek, míg egy dráma, amit mindenhol elérhetsz, sokkal egységesebb. Így például engem sokkal többen ismerhetnek Bobbyként, mint Frank Lambertként (az Egyről a kettőre sorozatból – a szerk.). De visszatérve arra a gondolatra, hogy mozi és televízió… igen, én nem vagyok ismert a moziból. Őszintén, a karrierem során két filmet készítettem, minimális érdeklődés mellett. De majdnem 600 epizódon vagyok túl a TV-ben, szóval telítettem a piacot az arcommal.
Ezt is ajánljuk a témában
Visszatérünk a prágai Comic-Conhoz, ahol nemcsak filmesekkel, de egy közkedvelt képregényessel is interjúztunk: porondon a Transmetropolitan és a The Boys grafikusa!
A legtöbb filmes színész, ha évi két filmet vállal el, az egy jó kis karrier. Az elkészítésük több időt vesz igénybe, ezért a rajongóknak várniuk kell, hogy a kedvenc sztárjuknak mi lesz a következő szerepe. Viszont annak csak mondjuk, csütörtökig kell várnia, aki meg akarja tudni, hogy mit teszek legközelebb. Nekem az nem pálya, hogy egész estét filmeket készítsek, mások pedig arra várjanak, hogy milyen szerepben tűnök fel. De ez soha nem zavart engem. A munkám mindig fenntartotta az érdeklődésem, méghozzá minden egyes munkám. Én egyébként ács vagyok, úgy nőttem fel, hogy ez a mesterségem. Ugyanannyi boldogságot és örömet okoz a televíziós szereplésem, mint amit ácsként éltem meg. És még mindig csinálok ács munkákat a ház körül, ha szükség van rá, mert ez elégedettséggel tölt el.
Ha esetleg filmes munka jön, én készen állok rá. Ha csörög a telefonom, szívesen mondok igent, és csak utána kérdezem, hogy ki keres. Ha pedig filmes munkát kapok, elvállalom, de nem tördelem a kezem amiatt, hogy mikor kapom a következő szerepem.”
Ha visszanézel a karrieredre, mit élveztél a legjobban?
Ha visszanézek, azt kell mondjam, hogy hihetetlen nagy szerencsém volt, hogy a show-k, amikben szerepeltem, ilyen hosszú ideig futottak. Ha belegondolsz, 50 éven keresztül mindössze három munkám volt. Ami egy fantasztikus átlag. A Dallas 16 éven át futott, az Egyről a kettőre 7 éven át, az Ember az Atlantiszról két évig, a Gazdagok és szépek 5 évig, emiatt ez nagyon következetes volt számomra.
Amit pedig a legjobban szerettem, az a karrierváltás néhány rövid pillanata, mikor az Egyesül Királyságban színpadra léphettem, színházban a filmmel szemben. Először 2000-ben.
1976 óta dolgozom az iparban, de 2000-ben találkoztam azzal a rendezővel, aki megváltoztatta a hozzáállásomat a szakmámmal szemben.
Ez mindenképpen figyelemre méltó volt számomra akkor, mikor azt gondoltam, hogy már mindent tudok. A második szintén az Egyesült Királyságban volt, szintén a színpadon, ezt a munkát tavaly év végén fejeztem be. Ez pedig azért olyan emlékezetes, mert 12-en voltunk a színpadon. És az elképesztő, amikor minden támogatás, minden érzés 12 embertől érkezik, a törzsedtől, a családodtól, hogy jobban érezd magad.
Minden egyes ember vigyázott a másikra, hogy jól érezze magát, ami nagyon ritka. A filmes szakmában nagyszerű emberekkel dolgoztam. De ezek a nagyszerű emberek az élet minden területéről jöttek (megvoltak a különbségek – a szerk.). De ez az utolsó színpadi élmény számomra igazi különlegességgé vált. Ha életem végére érek, erre a két speciális esetre fogok leginkább emlékezni.
Természetesen Bobbyért és Frank Lambertért is hálás leszek, ahogy mindenért, amit a jövőben teszek. Hálás vagyok azért is, hogy itt lehetek. Hiszen valaki felhívott és megkérdezte, volna-e kedvem Prágába jönni.
Ez valami csodálatos. Valaki felhívott, és azt mondta, hogy 'ott találkozunk, intézzük a géped, nem kell neked foglalkoznod vele'. Ez az élet a legelképesztőbb élet a világon, és nagyon értékelem minden egyes részletét. Ezért nehéz bármit is kiemelni a teljes egészből.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
Kautzky Armand azt is elárulta, hogy miként lett James Bond magyar hangja.
Megkeresett a múlt héten a Népszava. Interjút kértek tőlem vágatlanul.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Nancy Mace képviselő már be is nyújtott egy javaslatot, hogy kizárja a biológiai férfiakat a női mosdóból.
