A Vénuszt is túléli a NASA számítógépes chipje

Hiába van közelebb a Vénusz a Földhöz, mint a Mars, tudományt és közvéleményt mégis az utóbbi izgatja. Okkal, hiszen naprendszerünkben a Vénusz felszíni hőmérséklete a legmelegebb. Tegyük hozzá a bolygó sűrű, égető atmoszféráját, és rögtön egyértelművé válik, hogy néhány óránál egyetlen számítógép sem bírná tovább.

Egy 1982-es orosz leszállóegység óta senki nem kísérletezett a Vénusszal. Az egység valamivel több mint két óráig bírta.

A NASA tudósai viszont elvileg működőképes megoldással, hűtés és védőburkolat nélkül magas nyomású és hőmérsékletű környezetben tesztelt chippel álltak elő. A Forbes szerint az űrügynökség 2023-ban küldhet terepjárót a Vénuszra. Persze az is kell hozzá, hogy a chip bírja a 400 fok feletti hőmérsékletet, működjön az elektronika.

A Vénusz-chipnek elsőként a hőmérsékletet és a kémiailag reaktív atmoszférát kell kezelnie. A NASA-é a félvezető képességét extrém körülmények között is megőrző szilíciumkarbidból készült. A különféle egzotikus anyagokból álló drótok, vezetékek tűrőképessége szintén kiváló. A Vénusz atmoszférájához hasonló mesterségesen generált közegben tesztelték, és nemcsak bírta, hanem tökéletesen funkcionált is több mint 21 napon keresztül.

A szenzációs eredmény nem jelenti, hogy a chip máris kész a Vénuszra. Például a számítástechnika hőskorát idéző mindössze 24 tranzisztor van benne, de már dolgoznak a 100 tranzisztoros változaton.

Számítógép mellett működő terepjárót is kell tervezniük.