Algoritmusok követelnek maguknak helyet a könyvkiadásban

Különböző algoritmusokon és big data-elemzésen alapuló technikák követelnek helyet maguknak a könyviparban – írja a Wired. A cikk apropóját Jodie Archer és Matthew L. Jockers ebben a hónapban megjelenő új könyve, a The Bestseller Code adta: a szerzők ötezer regényt vizsgáltak algoritmusokkal az elmúlt harminc évből, hogy meghatározzák, mi teszi bestsellerré a bestsellereket. Közel háromezer ilyen jellemzőt találtak, ezek közül a cikk is felsorol néhányat: fiatal, erős hősnő, aki egyben kívülálló; semmi szex, csak „emberi közelség”; a „szüksége van” ige gyakori használata; sok rövidítés, kevés felkiáltójel; és inkább kutyák szerepeltetése, mint macskáké.

Manapság az olvasói magatartást is lehet vizsgálni

A könyvkiadásban sokáig nehéz volt az olvasói magatartást vizsgálni, a digitális olvasással azonban egyre könnyebbé válik a dolog, de ezek az adatok, amelyekkel az Apple vagy az Amazon rendelkezik, nem hozzáférhetőek a kiadók számára. A cikk szerint jelenleg rengeteg startup foglalkozik hasonló témákkal, miközben a nagy kiadók is elkezdtek adatfeldolgozással, big dataval foglalkozó kollégákat felvenni. A startupok közül a londoni Jellybooks például online fókuszcsoportokkal vizsgálja az olvasási szokásokat, gyakran még megjelenés előtt, ahogy például a filmiparban szokás.

A berlini Inkitt felületére például bárki feltöltheti a regényét, majd a felhasználók olvasási szokásait algoritmusok vizsgálják meg. A legjobban teljesítő könyveket aztán a cég rendes irodalmi ügynökként képviseli. Az alapító Ali Albazaz szerint ezzel tulajdonképpen demokratizálják a könyvkiadást: jelenleg 80 ezer regényt félmillió felhasználó olvas felületükön, és az egyik itt indult young adult fantasyt, Erin Swan Bright Star című könyvét ki is fogja adni a Tor Books jövő nyáron. Egy harmadik megközelítést képvisel a kaliforniai Callisto Media: az éppen aktuálisan pörgő kereséseket vizsgálva olyan non-fiction (tényirodalmi, ismeretterjesztő, stb.) témákat keresnek, amelyekre az adatok szerint lenne igény, majd szerződtetnek valakit, hogy írja meg a kötetet.

Szép új világ?

A Wired cikke persze felhívja a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy csak bestsellereket vagy olyan műveket akarunk olvasni, amelyekre egyébként is kíváncsiak voltunk. Egy sor irodalmi díjra jelölt könyv; vagy a múltban nagy hatást alkotás nem fogyott jól a könyvesboltokban. Ráadásul a hatás hosszú távon hasonló lehet, mint a Facebook algoritmusa esetében, ami konkrétan olyan tartalmakat tesz csak a felhasználó elé, ami nem vezeti ki őket a komfortzónájukból.

„Vannak könyvek, amelyek nem kerülnek fel a bestseller-listákra – ilyen a legtöbb könyv –, de mégis hatalmas hatásuk van. Megváltoztatják a történelem- vagy természettudományokat; hatásuk van a politikára vagy a kísérletező jellegük inspirál más írókat” – nyilatkozta egy irodalmi ügynök a lapnak. A cikk elején említett The Bestseller Code szerzői szerint nem homogenizálni akarják a piacot, vagy elvenni a szerkesztők munkáját, mindössze abban akarnak segítséget nyújtani, hogy a szerkesztőknek könnyebb legyen felismerni, mi lehet sikeres.

Az ő algoritmusuk által kiválasztott legjobb könyv egyébként Dave Eggers alkotása volt, A Kör (kritikánk itt) – ami tényleg bestseller lett, de ironikus módon egyébként éppen a közösségi médiával, az állandó megfigyeléssel és a big dataval kapcsolatos félelmekről szól.