Két szerző betáplált ötezer regényt a számítógépbe, megtanították „olvasni”, majd meghatározták azt a közel háromezer tulajdonságot, amely esélyessé tesz egy könyvet a bestsellerré válásra. Egy másik cég a Google- és Amazon-keresések alapján írat olyan ismeretterjesztő köteteket, amelyek nem léteznek, de igény lenne rájuk. Jó lesz nekünk, ha csak olyan dolgokat adnak ki, amit egyébként is szívesen olvasnánk?
Különböző algoritmusokon és big data-elemzésen alapuló technikák követelnek helyet maguknak a könyviparban – írja a Wired. A cikk apropóját Jodie Archer és Matthew L. Jockers ebben a hónapban megjelenő új könyve, a The Bestseller Code adta: a szerzők ötezer regényt vizsgáltak algoritmusokkal az elmúlt harminc évből, hogy meghatározzák, mi teszi bestsellerré a bestsellereket. Közel háromezer ilyen jellemzőt találtak, ezek közül a cikk is felsorol néhányat: fiatal, erős hősnő, aki egyben kívülálló; semmi szex, csak „emberi közelség”; a „szüksége van” ige gyakori használata; sok rövidítés, kevés felkiáltójel; és inkább kutyák szerepeltetése, mint macskáké.
Manapság az olvasói magatartást is lehet vizsgálni
A könyvkiadásban sokáig nehéz volt az olvasói magatartást vizsgálni, a digitális olvasással azonban egyre könnyebbé válik a dolog, de ezek az adatok, amelyekkel az Apple vagy az Amazon rendelkezik, nem hozzáférhetőek a kiadók számára. A cikk szerint jelenleg rengeteg startup foglalkozik hasonló témákkal, miközben a nagy kiadók is elkezdtek adatfeldolgozással, big dataval foglalkozó kollégákat felvenni. A startupok közül a londoni Jellybooks például online fókuszcsoportokkal vizsgálja az olvasási szokásokat, gyakran még megjelenés előtt, ahogy például a filmiparban szokás.
A berlini Inkitt felületére például bárki feltöltheti a regényét, majd a felhasználók olvasási szokásait algoritmusok vizsgálják meg. A legjobban teljesítő könyveket aztán a cég rendes irodalmi ügynökként képviseli. Az alapító Ali Albazaz szerint ezzel tulajdonképpen demokratizálják a könyvkiadást: jelenleg 80 ezer regényt félmillió felhasználó olvas felületükön, és az egyik itt indult young adult fantasyt, Erin Swan Bright Star című könyvét ki is fogja adni a Tor Books jövő nyáron. Egy harmadik megközelítést képvisel a kaliforniai Callisto Media: az éppen aktuálisan pörgő kereséseket vizsgálva olyan non-fiction (tényirodalmi, ismeretterjesztő, stb.) témákat keresnek, amelyekre az adatok szerint lenne igény, majd szerződtetnek valakit, hogy írja meg a kötetet.
Szép új világ?
A Wired cikke persze felhívja a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy csak bestsellereket vagy olyan műveket akarunk olvasni, amelyekre egyébként is kíváncsiak voltunk. Egy sor irodalmi díjra jelölt könyv; vagy a múltban nagy hatást alkotás nem fogyott jól a könyvesboltokban. Ráadásul a hatás hosszú távon hasonló lehet, mint a Facebook algoritmusa esetében, ami konkrétan olyan tartalmakat tesz csak a felhasználó elé, ami nem vezeti ki őket a komfortzónájukból.
„Vannak könyvek, amelyek nem kerülnek fel a bestseller-listákra – ilyen a legtöbb könyv –, de mégis hatalmas hatásuk van. Megváltoztatják a történelem- vagy természettudományokat; hatásuk van a politikára vagy a kísérletező jellegük inspirál más írókat” – nyilatkozta egy irodalmi ügynök a lapnak. A cikk elején említett The Bestseller Code szerzői szerint nem homogenizálni akarják a piacot, vagy elvenni a szerkesztők munkáját, mindössze abban akarnak segítséget nyújtani, hogy a szerkesztőknek könnyebb legyen felismerni, mi lehet sikeres.
Az ő algoritmusuk által kiválasztott legjobb könyv egyébként Dave Eggers alkotása volt, A Kör (kritikánk itt) – ami tényleg bestseller lett, de ironikus módon egyébként éppen a közösségi médiával, az állandó megfigyeléssel és a big dataval kapcsolatos félelmekről szól.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Pulse-Fi névre keresztelt technológia érintésmentes, gyors és olcsó alternatívát kínálhat az egészségügyi monitorozásban.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
„A tehetség isteni áldás, de…”
A vállalat közleményében ugyanakkor ismertette, hogy már látszik az alagút vége: úton van az első új Mercedes-busz.
Hasonló mértékű rendfenntartói készültségre legutóbb a három évvel ezelőtti NATO-csúcs idején volt példa.
