Két szerző betáplált ötezer regényt a számítógépbe, megtanították „olvasni”, majd meghatározták azt a közel háromezer tulajdonságot, amely esélyessé tesz egy könyvet a bestsellerré válásra. Egy másik cég a Google- és Amazon-keresések alapján írat olyan ismeretterjesztő köteteket, amelyek nem léteznek, de igény lenne rájuk. Jó lesz nekünk, ha csak olyan dolgokat adnak ki, amit egyébként is szívesen olvasnánk?
Különböző algoritmusokon és big data-elemzésen alapuló technikák követelnek helyet maguknak a könyviparban – írja a Wired. A cikk apropóját Jodie Archer és Matthew L. Jockers ebben a hónapban megjelenő új könyve, a The Bestseller Code adta: a szerzők ötezer regényt vizsgáltak algoritmusokkal az elmúlt harminc évből, hogy meghatározzák, mi teszi bestsellerré a bestsellereket. Közel háromezer ilyen jellemzőt találtak, ezek közül a cikk is felsorol néhányat: fiatal, erős hősnő, aki egyben kívülálló; semmi szex, csak „emberi közelség”; a „szüksége van” ige gyakori használata; sok rövidítés, kevés felkiáltójel; és inkább kutyák szerepeltetése, mint macskáké.
Manapság az olvasói magatartást is lehet vizsgálni
A könyvkiadásban sokáig nehéz volt az olvasói magatartást vizsgálni, a digitális olvasással azonban egyre könnyebbé válik a dolog, de ezek az adatok, amelyekkel az Apple vagy az Amazon rendelkezik, nem hozzáférhetőek a kiadók számára. A cikk szerint jelenleg rengeteg startup foglalkozik hasonló témákkal, miközben a nagy kiadók is elkezdtek adatfeldolgozással, big dataval foglalkozó kollégákat felvenni. A startupok közül a londoni Jellybooks például online fókuszcsoportokkal vizsgálja az olvasási szokásokat, gyakran még megjelenés előtt, ahogy például a filmiparban szokás.
A berlini Inkitt felületére például bárki feltöltheti a regényét, majd a felhasználók olvasási szokásait algoritmusok vizsgálják meg. A legjobban teljesítő könyveket aztán a cég rendes irodalmi ügynökként képviseli. Az alapító Ali Albazaz szerint ezzel tulajdonképpen demokratizálják a könyvkiadást: jelenleg 80 ezer regényt félmillió felhasználó olvas felületükön, és az egyik itt indult young adult fantasyt, Erin Swan Bright Star című könyvét ki is fogja adni a Tor Books jövő nyáron. Egy harmadik megközelítést képvisel a kaliforniai Callisto Media: az éppen aktuálisan pörgő kereséseket vizsgálva olyan non-fiction (tényirodalmi, ismeretterjesztő, stb.) témákat keresnek, amelyekre az adatok szerint lenne igény, majd szerződtetnek valakit, hogy írja meg a kötetet.
Szép új világ?
A Wired cikke persze felhívja a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy csak bestsellereket vagy olyan műveket akarunk olvasni, amelyekre egyébként is kíváncsiak voltunk. Egy sor irodalmi díjra jelölt könyv; vagy a múltban nagy hatást alkotás nem fogyott jól a könyvesboltokban. Ráadásul a hatás hosszú távon hasonló lehet, mint a Facebook algoritmusa esetében, ami konkrétan olyan tartalmakat tesz csak a felhasználó elé, ami nem vezeti ki őket a komfortzónájukból.
„Vannak könyvek, amelyek nem kerülnek fel a bestseller-listákra – ilyen a legtöbb könyv –, de mégis hatalmas hatásuk van. Megváltoztatják a történelem- vagy természettudományokat; hatásuk van a politikára vagy a kísérletező jellegük inspirál más írókat” – nyilatkozta egy irodalmi ügynök a lapnak. A cikk elején említett The Bestseller Code szerzői szerint nem homogenizálni akarják a piacot, vagy elvenni a szerkesztők munkáját, mindössze abban akarnak segítséget nyújtani, hogy a szerkesztőknek könnyebb legyen felismerni, mi lehet sikeres.
Az ő algoritmusuk által kiválasztott legjobb könyv egyébként Dave Eggers alkotása volt, A Kör (kritikánk itt) – ami tényleg bestseller lett, de ironikus módon egyébként éppen a közösségi médiával, az állandó megfigyeléssel és a big dataval kapcsolatos félelmekről szól.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
A Véletlenül írtam egy könyvet című új magyar családi mozi a megszokottól merőben eltérő módon és a Bauhaust megidéző látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről.
Az MSZP, az ISZOMM, az Esély Közösség, valamint a Szocialisták és Demokraták különös esete egymással és a mai magyar valósággal.
Maximilian Andronnikov szerint Oroszország legyengült, így megnyílt a lehetősége Putyin megbuktatásának.
