A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A Juno, a NASA űrtankja 5 év után elérte a Jupitert és sikeresen pályára állt kedden – számolt be a BBC. A tudósok a bolygó belsejének feltérképezését és kialakulásának megismerését várják az űrszonda által közölt adatoktól.
A Juno öt évvel ezelőtt indult el a Földről és kedden sikeresen manőverezett a Jupiter gravitációs mezőjébe – írta meg a BBC. A fékezőrakéta a tervek szerint működött és az irányítóközpontban kitörő tapsviharral fogadták a hírt.Habár a mérnökök tartottak attól, hogy nem lesz minden zökkenőmentes, a NASA műholdja kiállta a megpróbáltatásokat. Ilyen közel még nem merészkedett űrszonda a Jupiterhez, aminek a sugárzási övei veszélyeztetik az elektronikus eszközöket. A titániummal védett Juno azonban egy igazi nehézpáncélosként zökkenőmentesen vette a pályára állást.
A szonda célja a bolygó belsejét mélyebben feltérképezni. A tudósok úgy gondolják, hogy a bolygó kémiai és szerkezeti felépítése segíthet megérteni a gázóriás 4,5 milliárd évvel ezelőtti születését. A műholdra még további kihívások várnak, mivel Októberben még közelebbi pályára fog állni. Jelenleg egy olyan elipszis-pályán van, ami 53 nap alatt kerüli meg a bolygót, ez az őszi, újabb manőver után 14 napra fog csökkenni.
Az űrszonda arra a régi vitára is választ adhat, hogy a bolygónak vajon van-e tömör magja vagy a középpontig gáz halmazállapotó, habár sokkal sűrűbb formában. A Juno a Nagy Vörös Folt – a Jupiter felszínén tomboló, a Föld méreténél kétszer nagyobb ősi vihar – tanulmányozásában is segíthet. A műholdat a küldetése végén belekormányozzák a Jupiterbe, hogy véletlenül se fertőzze meg a Jupiter holdjait, például az Európát, melyeken a mikrobiális élet feltételei adottak lehetnek.