Befejezi a China Miéville itthon kissé hányattatott sorsú Bas-Lag-trilógiáját a Galaktika a harmadik, Vastanács című kötettel. Emellett jubileumi antológia, négy magyar szerző friss könyve, Zsoldos Péter-újrakiadás, Jo Walton-regény és egy Heinlein-novelláskötet szerepel többek között a kiadó tavaszi terveiben.
Annyi mindent jelentett be tavaszi terveiről a Galaktika, hogy azt sem tudjuk, mivel kezdjük. Jubileumi antológiát mutat be a kiadó az űrkiállításon; Zsoldos Péter életműve új köntösben érkezik a polcokra; a Könyvefesztiválra pedig érkezik négy magyar szerző könyve. És ez még csak a tavasz!
Ami mindenképpen remek hír, hogy érkezik a kiadónál China Miéville Bas-Lag-trilógiájának harmadik darabja, a Vastanács. Portálunk indulásakor mi is panaszkodtunk egy sort China Miéville itthon félbehagyott életműve miatt: a Bas-Lag-trilógia első darabját, a Perdido pályaudvar, végállomást az Ulpius adta ki 2004-ben; folytatását, az Armadát a Galaktika 2008-ban; majd a szerző jogai az Agave Könyvekhez kerültek, ahol 2013-ban és 2014-ben három másik kötet jelent meg tőle. A Galaktika tehát nyolc év után fejezi be a lazán kapcsolódó trilógiát.
Ezen kívül jubileumi kötettel készül a kiadó, hiszen itt a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat 300. darabja: a GFK 300. című antológiában külföldi és magyar szerzők novellái kapnak helyet, a kötet bemutatója pedig a Gateway to Space kiállításon lesz március 9-én. Aztán új kötösben jelenik meg áprilisban Zsoldos Péter A Viking visszatér című regénye, ami csak az első darab lesz a magyar sci-fi-író életművének újrakiadásában.
A Galaktikánál jelenik meg még Jo Walton 2011-es regénye, az Among Others. Ezt írja róla a kiadó: „a Mások között tulajdonképpen a sci-fihez és a fantasyhez írt szerelmes levél, melynek alaphelyzete sokak számára a Harry Pottert idézheti, azt leszámítva, hogy itt szó sincsen varázslóakadémiáról, helyette inkább egy lelkes SF-rajongó csöppen a fantasy világába”. Érkezik egy Heinlein-novelláskötet, valamint folytatódik Jack McDevitt Priscilla Hutchins- (vagy más néven Akadémia-) sorozata.
Ezen felül pedig, mint már beszámoltunk róla, a Könyvfesztiválra négy magyar könyv jelenik meg a kiadónál. Az egyszerűség kedvéért idemásoljuk, amit a kiadó közölt most ezekről a kötetekről: Vékony Krisztián regényének (Sors-algoritmus) központi kérdése az, hogy mi van, ha létezik egy végtelenül átgondolt, precíz matematikai képlet, mely pontosan determinálja az eljövendő világ képét. Molnár Csaba (A széttört idő legendája) egy időutazós sci-fivel mutatkozik be.
Ronil Caine Lilian című regényében egy japán cég titkos szolgáltatásának köszönhetően lehetővé válik lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Michael Walden regénye (Eshtar) pedig egy több idősíkon játszódó SF-fantasy, ami téren és időn átívelő konfliktust dolgoz fel az emberek és titokzatos ellenségeik között.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
E mesepszichológiai kötet talán jelenthet egy lépést a világ „visszavarázsosítása” és lelki jóllétünk felé. Szilvay Gergely írása.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
