Magyar vezető Kalotaszeg szívében

Kalotaszeg központjának, Bánffyhunyadnak gazdag a történelme: a római időkben és a honfoglalás után is lakott település Zsigmond király korában már mezőváros volt, ahol nagyvásárokat tartottak, majd ötszáz évig a Bánffy család birtoka volt. A múlt század elején lendületes fejlődés kezdődött a településen, amelyet derékba tört Trianon. A holokauszt, majd a zsidó elvándorlás elvitte a magyar ajkú többség egy tetemes részét, a kommunista impérium idején a gyárépítések nyomán érkező román tömegek pedig kisebbségbe nyomták vissza a magyarságot.

A történet a szokásos: a városképet átszabták a blokkházakkal, majd jött a rendszerváltozás utáni lepusztulás és elvándorlás. A régi Nagy utca, amely sokáig a magyar elité volt, szintén beleolvadt ebbe a komposztba, a város közepén diszkontáruház épült, a ronda román kaszárnya pusztul. Bánffyhunyadot manapság a legtöbben a helyi romák által épített, keleties stílusú paloták – erdélyi szlengben a cigány és a pagoda szavak összerántásával: „cigodák” – okán ismerik. A Magyarbikallal együtt nyolcezer-párszáz fősre olvadt városnak egyedi látképet adnak a furcsa építmények. 

Mindezek miatt érdekes, hogy az 1944-es román megszállás óta először vezeti magyar ember a várost. Dézsi Norbert a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől úgy került a cserépkályhás dolgozószoba foteljébe, mint Pilátus a krédóba.

A csaknem két évtizede regnáló Moroșan azzal indokolta távozását, hogy a voksok alig harmadával nyerte el székét, és nem szeretné széles felhatalmazás nélkül végigvinni a megszorításokat. Tehát jobbnak látta lepasszolni a helyettesének.