Az örök világosság fényeskedjék neki – Ferenc pápára emlékezünk

A későbbi Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Argentínában, Buenos Airesben. Jorge olasz bevándorlók gyermeke volt, sokak szerint ez később meghatározta álláspontját a 21. század egyik legfontosabb globális kérdésével, a migrációval kapcsolatban.

1958-ban belépett a szemináriumba és megkezdte a jezsuitáknál noviciátusát. Az utóbbi hetekben sokat lehetett arról olvasni, hogy a Szentatyának egy fiatalkori betegségből következően gyenge a tüdeje. Az említett betegséget ebben az időszakban kapta el Bergoglio, egy történet szerint életét a bátor szerzetesnővér, Cornelia Carnaglio mentette meg, aki merészen tanácsot adott kezelőorvosának, hogy milyen dózisú antibiotikummal gyógyítsa ki a tüdőgyulladásból.

Begogliot 1969-ben szentelték pappá. 1973-ban kinevezték az argentin jezsuita provincia élére. 1992-ben püspökké szentelték, majd 1998. február 28-án kinevezték Buenos Aires érsekévé, Argentína prímásává. A 2001. február 21-én II. János Pál bíborossá kreálta. XVI. Benedek pápa lemondása után 2013. március 13-án a konklávéra összegyűlt bíborosok megválasztották Bergoglio bíborost Péter 265. utódának, aki pápaként a Ferenc nevet vette fel.

Új stílus és hangnem – kritikusok és támogatók

Ferenc pápa pontifikátusának kezdetétől igyekezett új hangon szólni a világhoz és a Katolikus Egyház híveihez. Ennek az új stílusnak hamar akadtak kritikusai és elkötelezett támogatói egyaránt. 

Sokak szerint Ferenc nagyfokú szociális érzékenységét annak köszönhette, hogy Latin-Amerikában rengeteg nyomorral és szegénységgel találkozott, és az onnan származó felszabadítási teológia is hatott nézeteire. A felszabadítási teológia radikálisabb válfajait Ferenc elődje, XVI. Benedek, még pápává választása előtt, egy 1984-es esszéjében olyan marxista gyökerű teológiának nevezte, amely teljesen kifordítja önmagából az Egyház kétezer éves hitét.

Az, hogy Ferenc igyekezett a hívek és a világ figyelmét a szegények szenvedéseire irányítani, persze még önmagában nem jelent automatikusan marxizmst. 

2023 decemberében nagy vitákat okozott, hogy Ferenc a Fiducia supplicans című dokumentumban jóváhagyta az azonos nemű személyekből álló párok megáldását. A dokumentum értelmén azóta is sokan vitatkoznak: egyesek azt mondják, ez nem jelenti azt, hogy a a pap magát a kapcsolatot áldja meg, csupán a személyeket, míg mások éppen a Fiducia supplicansra hivatkozva igyekeznek alátámasztani azon nézetüket, hogy az Egyház úgymond „legalizálta” a homoszexuális párkapcsolatokat.

Mindenesetre óriási túlzás lenne Ferenc pápát LMBTQ-aktivistaként jellemezni, hiszen 

Ferenc pápa és a magyarok

Az argentin pápa

Először a már említett Csíksomlyón, 2019 pünkösdje előtt. A helyszín hagyományosan a katolikus székelyek és csángók búcsújáró helye, de az utóbbi évtizedekben össznemzeti kegyhellyé vált. Ferenc pápa a csíksomlyói nyeregben tartott szentmiséjének homíliájában 

„A múlt bonyolult és szomorú történéseit nem kell elfelejteni vagy letagadni, de akadályát sem képezhetik az óhajtott testvéri együttélésnek, sem azt gátló ürügyet nem jelenthetnek!” – fogalmazott.

Akkoriban sokan abban reménykedtek, hogy a pápa erdélyi látogatása elősegítheti a csángók nyelvhasználati jogainak érvényesülését az egyházi szertartások terén, a csángók ugyanis az utóbbi évekig csak román nyelvű misét hallgathattak. Az elmúlt időszakban javult a helyzetük, de az áttörés még mindig nem történt meg: jelenleg havonta egyszer lehet magyar misét tartani összesen két, csángók lakta településen, azokat is egy időben.

Ferenc Csíksomlyó után még kétszer találkozott a magyarokkal Budapesten. Először a 2021-ben megtartott Eucharisztikus világkongresszuson, majd két évvel később országlátogatás keretében újra a magyar fővárosba jött.

Az örök világosság fényeskedjék neki!

Nyitókép: Alberto PIZZOLI / AFP