Európa közös haderőt építene, a legfontosabb szövetséges viszont ütőkártyákat tart a kezében. Törököt fogtunk, de elereszt vajon?
Turbulens időket élünk. Elon Musk hatalmas felháborodást keltett az X-en (Twitteren) közzétett üzenetével, amelyben felvetette, hogy Amerika akár ki is léphet a NATO-ból. Eközben Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta a katonai segélyeket Ukrajna számára, csak hogy aztán újra küldeni kezdje azokat, természetesen egy tűzszünet fejében. Bár az elemzők egyelőre nem tartják reális forgatókönyvnek Amerika teljes kivonulásának lehetőségéről az öreg kontinensről, az Európai Unió már aktívan tervezi egy önálló védelmi szövetség létrehozását. Donald Tusk nyilatkozata szerint ebben a projektben komoly szerepet szánnak Törökországnak, Recep Tayyip Erdoğan török elnök pedig nyitottnak látszik, de csak feltételekkel.
Elemzők szerint Törökország kulcsfontosságú partnerként merülhet fel az európai önálló véderő illetve az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás izmosításra terén.
Egy a Reuternsek nyilatkozó diplomata szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök a háború során eddig ügyesen egyensúlyozott Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, így logikus lépésnek tűnik, hogy bevonják az európai biztonsági rendszerbe, és közben kiugrasszák a nyulat a bokorból: azaz Törökország most már ne egyensúlyozzon a nagyhatalmak között, tegye le a voksát.
A gondolat önmagában teljesen logikus. Törökország rendelkezik az európai NATO-tagállamok legnagyobb szárazföldi haderejével, amely közel 400 ezer katonát számlál, a tartalékosokkal együtt pedig ez a szám kétszeresére nő. Több mint 2000 harckocsival rendelkezik, ami az európai NATO-tagállamok harckocsiállományának közel felét teszi ki, míg haditengerészete stratégiai ellenőrzést gyakorol a Fekete-tengeri hajózási útvonalak felett. Mivel Európa jelenleg egy 20–30 ezer fős ukrajnai biztonsági erő felállításával küzd, Törökország az egyetlen ország, amely képes ezt rövid távon hatékonyan kiegészíteni – írják elemzők.
Az elmúlt években Törökország saját gyártású vadászgépeket, harckocsikat és hadihajókat fejlesztett ki,
miközben támadó drónokat értékesít világszerte, többek között Ukrajnának is. Az ország védelmi ipari exportja 2024-ben elérte a 7,1 milliárd dollárt. Egy neve elhallgatását kérő török tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy jelenleg nincs egyértelmű terv az új európai biztonsági struktúráról vagy Törökország lehetséges hozzájárulásáról, de bizonyos lépések elősegíthetnék az együttműködést. „Ahelyett, hogy Törökországot egyfajta »à la carte« módon vonnák be az európai projektekbe, logikusabb lenne egy átfogóbb partnerségi rendszer kiépítése. Például elkezdhetnék bevonni Törökországot egy európai békekeret programba” – mondta a tisztviselő a Reutersnek.
De a terv tartogat buktatókat is.
Az egyik fő aggodalom Törökország várható követelései, amelyekkel az európai védelemhez való csatlakozásért cserébe állhatna elő.
Ankara valószínűleg olyan engedményeket szeretne, mint a török állampolgárok vízummentes utazása a schengeni övezetben vagy a vámunió felülvizsgálata. Noha ezek diplomáciai tárgyalások útján kezelhetők, elemzők egyetértenek, hogy problémák Törökország világnézetéből, geopolitikai helyzetéből és önálló útkereséséből is fakadhatnak.
Az ország vezetése nem tekinti magát sem nyugati, sem keleti hatalomnak, hanem független kül- és biztonságpolitikát folytat, amivel nincs is gond, de lehet, hogy nem pont ezt várják tőlük az EU-s bürokraták. Valószínű, hogy a törökök most sem teljes gőzzel ugranának az EU karjaiba, hanem keményed alkudnának, és közben laza kapcsolatokat akarnának továbbra is pl. Kínával.
Nyilván az sem megnyugtató, hogy Irán október 7-e utáni meggyengülésével egyes elemzések szerint Törökország az iszlám világban is vezető szerepre tör.
A Hamász egyre gyakoribb vendég Ankarában, és Izrael nemrég bejelentette, hogy a felkészül egy jövőbeni katonai konfliktusra is Törökországgal.
Ráadásul Törökország régóta szemet vetett Ciprus egészére, ami egy újabb EU- és NATO-taggal, Görögországgal helyezi szembe az országot. Mit lépne az EU egy török-görög vagy egy török-izraeli konfliktus esetén, ráadásul úgy, hogy a törökök adnák a leendő védelmi szövetség legerősebb komponensét? Ez komoly zsarolási potenciál lenne a török elnök kezében, aki ráadásul már bizonyította a migrációs válság idején, hogy örömmel szorítja sarokba az EU-t.
További kihívást jelent Törökország sajátos hozzáállása Oroszországhoz.
Bár Ankara és Moszkva egymásnak feszült Líbiában, Szíriában és Hegyi-Karabahban is, sikerült ezeket a nézeteltéréseket különválasztaniuk, és ott együttműködniük, ahol érdekeik találkoztak.
Ankara ugyanis az ukrajnai háború kezdete óta nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, és továbbra is erős kapcsolatokat ápol az orosz energiapiaccal, a turizmussal és a kereskedelemmel. „A legfontosabb kérdés, amely Törökország előtt áll, az Oroszországgal való kapcsolatok kérdése, mivel Európa biztonsági stratégiájának alapja az, hogy Oroszországot fenyegetésként kezeli” – írja a Reuters elemzése.
Ugyanakkor Törökország katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, és határozottan kiállt annak területi integritása és szuverenitása mellett. A háború első heteiben béketárgyalásokat szervezett, és felajánlotta, hogy a jövőben is közvetítőként léphet fel, miközben a Fekete-tenger biztonságát garantáló megállapodás újjáélesztésén dolgozott. Azonban beszédes, hogy a nemrég kirobbant Trump–Zelenszkij incidens után például Törökország nem foglalt állást, míg a legtöbb európai vezető kiállt Ukrajna mellett.
Felmerül a kérdés a kölcsönös elkötelezettség kapcsán is.
Vajon szavahihetőnek bizonyul-e Erdoğan, avagy az EU vezetői feltehetik a kérdést: “Törököt fogtam, elereszt?” Komolyra fordítva a szót, vajon Törökország kész lenne megvédeni a balti államokat vagy Lengyelországot egy orosz fenyegetés esetén? Továbbá az európai országok hajlandók lennének Ankara védelmére egy válság esetén, hajlandóak lesznek francia katonák meghalni Erdoğanért? A múltbeli események finoman szólva is más irányba mutatnak. Amikor Szíria 2012-ben lelőtt egy török vadászgépet, illetve amikor Törökország 2015-ben lelőtt egy orosz harci repülőt, Európa higgadtságra intett, egyébként meg sem moccant, ami persze érthető is volt abban a helyzetben.
Ráadásul Törökország több konfliktusövezet közvetlen közelében helyezkedik el, gyakran agresszív külpolitikát folytat, ami újabb aggályokat vet fel. Jelenlegi ambíciói a Közel-Keletre, Afrikára és a Kaukázusra összpontosulnak, és lehet, hogy elvárná Európa katonai támogatását is. Fel van erre készülve az EU? – teszi fel a kérdést Hasim Tekines elemző. Trump sokat beszélt Zelenszkijnek arról, hogy “nincsenek lapjai” – most pedig Erdoğan mutathatja meg rövidesen, hogy milyen lapokat tart a kezében.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ma pedig azt mondja, hogy ő nem tud lemondani a mentelmi jogáról, mert arról az csak európai parlament dönthet, ő nem, akkor mikor hazudott?
Még a saját telefonjainkon sem lesznek biztonságban személyes dolgaink.
Bármire kész az ukrán elnök, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
A légi szuverenitás védelmére hivatkozva csúcsra járatnák a drónipart, felhasználva Ukrajna technológiai tudását.
A „szakértő” szerint „minél feszültebbé válnak Magyarország és Ukrajna kapcsolatai a következő fél évben, annál jobb Orbán Viktornak.”
Ez már nem fér bele a humorba a médiajogász szerint sem.
A magyargyűlölő német zöldpárti képviselő posztja jól mutatja, hogyan működik Brüsszel kettős mércéje.
