Szokatlan, hogy egyetlen személy ellen vessenek ki szankciót.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: az Egyesült Államok korrupcióra hivatkozva szankcionálta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Az amerikai pénzügyminisztérium hivatalos nyilatkozata idézi Bradley T. Smith-t, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkárát, aki kijelentette:
„Az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy felelősségre vonjon olyan személyeket, mint Rogan, akik arra használják fel hivataluk hatalmát, hogy saját magukat és cimboráikat törvénytelenül meggazdagítsák országuk és polgártársaik kárára.”
Az indoklás nem tartalmaz konkrét ügyeket, hanem általános korrupcióról ír, viszont hivatkozik a 2023-as Korrupcióérzékelési Indexre, amelyet az a Transparency International (TI) készített, amely támogatást kap többek között az Egyesült Államok külügyminisztériumához kapcsolódó szervezetektől és Soros Györgytől is.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által hozott szankciós lépés a 13818-as elnöki rendelet alapján történt, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényt implementálja – számolt be a Telex.
Ezt is ajánljuk a témában
A Korrupcióérzékelési Indexet, amire Pressman Rogán tiltólistára helyezése kapcsán hivatkozik, az a Transparency International készítette, amit az amerikai külügy és Soros György is pénzel.
A Magnitsky-törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szankciókat vethessen ki vagy korrupcióra vagy pedig emberi jogok megsértésére hivatkozva. A Human Rights First leírása szerint az amerikai Kongresszus 2012-ben fogadta el az eredeti Magnitsky-törvényt, válaszul Szergej Magnitsky orosz adótanácsadó őrizetben bekövetkezett halálára, aki egy nagyszabású adócsalási összeesküvést leplezett le. A Magnitsky-törvény felhatalmazta az Egyesült Államokat, hogy szankciókat alkalmazzon a Magnitsky brutális fogva tartásában részt vevő oroszokkal és más aktivisták elleni emberi jogi visszaélésekben érintettekkel szemben. Érdekesség, hogy a törvény nem definiálja, hogy pontosan mit ért korrupció alatt.
2017 és 2023 között az Egyesült Államok 650 külföldi személyt szankcionált a törvényre hivatkozva.
Még a hamarosan távozó Pressman is elismerte, hogy Rogán Antal szankcionálása precedens nélküli:
„Nem szokványos, hogy az Egyesült Államok egy hivatalban lévő minisztert szankcionál. Még kevésbé gyakori, hogy ezt egy szövetséges országban teszi.”
Hogy mennyire precedens nélküli az eset azt jól illusztrálja az, hogy milyen társaságba helyezte a magyar minisztert a mindössze két hét múlva távozó Biden adminisztráció.
Általában nagyon komoly indokkal kerülnek fel az emberek a szankciós listára.
Ajmal Rahmani volt afgán parlamenti képviselőt például 2023-ban azért sújtották szankciókkal, mert a vád szerint hűtlenül kezelte a háború sújtotta országa újjáépítésére szánt amerikai kormányzati támogatást, majd Németországban és Dubajban kiterjedt üzleti és ingatlanbirodalmat épített.
Még a Trump adminisztráció ideje alatt sor került egy európai politikus szankcionálására is. 2019 decemberében az USA kormánya pénzmosás, kisajátítás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt szankcionálta Aivars Lembergs lett politikust. Négy, Lembergs tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetet is megjelöltek, köztük a Ventspils Freeport Authorityt, amely egy jelentős nemzetközi kikötőt üzemeltetett.
Az amerikai Pénzügyminisztérium 2021-ben a Globális Magnitsky-törvény alapján szankciókat jelentett be három bolgár személy ellen: Delyan Peevszkij volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov ismert üzletember és Ilko Zhelyazkov volt nemzetbiztonsági tisztviselő szerepeltek a listán. Emellett 64, állítólag velük kapcsolatban álló szervezetet is szankciókkal sújtottak – írta a Radio Free Europe.
Mindegyik fentebb említett ügy jól mutatja, hogy általában ha valakit korrupció miatt szankciós listára tesznek, akkor szankcionálják a bűntársait, valamint az érintett cégeket is.
A Biden adminisztráció korábban nem átallott saját politikai ellenfele ellen használni az Igazságügyi Minisztériumot, valamint a demokrata ügyészeket, így nem meglepő, hogy szankciós eszközöket vet be a magyar kormány ellen. A szankció időpontja is árulkodó, hiszen két hét múlva távozik Joe Biden kormánya, így ez a döntés egyfajta diplomáciai pofonként értelmezhető.
(Photo by Attila KISBENEDEK / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Egy kicsinyes bosszúhadjáratra is jutott ideje a leköszönő amerikai elnöknek.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A volt budapesti amerikai nagykövet nyíltan jelezte, milyen irányt tart kívánatosnak.
Az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete a közösségi oldalán igyekezett szellemesnek tűnni.
Miközben Zelenszkij saját hazájában már választásokat sem hajlandó tartani, addig Magyarországon nyíltan kormányváltást akar.
Hatalmas dicséretben részesült Magyarország karácsonyra.
A mozgatórugókat Brüsszel elvárásaiban, közelebből Ukrajna támogatásában, valamint a multinacionális cégvilág adóinak eltörlése környékén lehet keresni.
„Ugyanaz lesz, ami régen is volt” – mutatott rá a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
„Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal” – fogalmazott Kármán András.
