Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Merci beaucoup! Le Pen asszony most csinálta meg az európai jobboldal szerencséjét

2024. május 23. 05:35

Az AfD totális elszigetelődésével a jobbos erők összefogásának egyik legnagyobb akadálya hárul el.

2024. május 23. 05:35
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Nyitókép: OSCAR DEL POZO / AFP

Tudom, miről szólnak most a hírek: derű költözött az európai fősodor EP-választási kampányába, miután Marine Le Pen de facto kidobta az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból, aminek minden valószínűség szerint pártszakadás lesz a vége. Mármint olyan értelemben, hogy az AfD különösebb járulékos károk nélkül egymagában kiszakad.

Ezt is ajánljuk a témában

Az AfD-vel való kenyértörésre Le Pen – legyünk őszinték – látványosan kereste a sanszot,

s a német jobboldali párt mérhetetlen amatőrizmusa miatt ehhez voltaképpen csak az alkalom gyakori perceinek egyikét kellett megragadnia. Ha jól számolom, ez már a harmadik összezördülésük: először télen rágott be Le Pen az AfD-re, mikor kiderült, hogy a párt az ún. ’remigráció’ nemes jelszava alatt „rosszul integrálódott” migrációs hátterű német állampolgárok kitoloncolását ígérte; aztán már idén áprilisban, amikor az AfD Franciaország egyik tengerentúli területe, Mayotte jogi státuszával látta helyesnek megindokolni a krími népszavazás jogszerűségét; végül most, amikor listavezetőjük, Maximilian Krah a La Repubblicának azt találta nyilatkozni, hogy 

aki SS-egyenruhát viselt, az ettől még nem lesz automatikusan bűnöző”.

Ez az elszólás volt a végső, ennél nagyobb sajtónyilvánosság mellett nehéz szakítani – a francia és a német jobboldal útjai elváltak.

Le Pen csak pozőrködik persze, az AfD-től való elhatárolódás mögötti meggyőződést minimum kiegészíti némi politikai számítás. Egyrészt a francia Nemzeti Tömörülés látványos, tartós és helyes középre húzását mi sem hitelesíthetné jobban, mint egy látványos szakítás azzal a párttal, amit Európában mindenki a jobboldal legkülső szélének tart. Másrészt nagy kockázatot nem vállalnak azzal, hogy belerúgnak az AfD-be –

nem csak a jobboldalon kívül, de azon belül sem szereti őket senki igazán.

Seperc alatt Le Penék mellé állt az ügyben az ID második legnagyobb nemzeti delegációját adó Matteo Salvini-féle Északi Liga, Krah kirúgására vagy a frakció elhagyására szólította fel az AfD-t az ID csúcsjelöltje, a patinás Dán Néppártból származó Anders Vistisen is. Az említésre méltó tagpártok közül egyedül az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) álláspontja kérdéses még, de az sem sokáig; csúcsjelöltjük, Harald Vilimsky régi róka, s maga mondta, hogy tud számolni is. Krah egyébként azóta visszavonult a nyilvános szerepléstől, és az AfD elnökségéből is távozott.

Ezt is ajánljuk a témában

Nem akarok Maximilian Krahról méltánytalan dolgokat írni – három éve interjúztunk, ismerem, ez egy kimagasló intellektusú, hitvalló konzervatív. Aki nem hiszi, szánjon hat és fél órát az életéből arra, ahogyan Krah interjú formájában szíjat hasít a német Gulyás Márton hátából. Mindemellett: három nőtől nyolc gyerek, minden létező volt kolléga utálata,

egy Kínának való kémkedésért letartóztatott EP-asszisztens és egy tökéletesen vállalhatatlan nácimentegetés már elég ahhoz, hogy az ember az európai keresztény konzervativizmus számára inkább legyen tehertétel, mintsem friss erő.

Krah személyében testesíti meg az AfD tragédiáját: minden nagy sorskérdésben jófelé húz, csak éppen sosem bír szűnni körötte a káosz, a rumli és a sok sötét gyanú. 

Ezt is ajánljuk a témában

Tizenegy év után egy párt már nem tudja eldugni szennyesét a lelkes pályakezdő félszeg mosolya mögött. Nincs rendben az, hogy ez a bagázs nagyjából kétévente vált polgárháborús körülmények között pártelnököt,

nincs rendben, hogy egyszerre próbál békebeli ős-CDU lenni Nyugaton, szociális-konzervatív néppárt Szászországban és nettó nácisimogató egyesület Türingiában,

nincs rendben, hogy Tino Chrupalla társelnökük orosz trikolór nyakkendőben ünnepelte a berlini orosz követségen a második világháborús győzelem napját tavaly, nincs rendben, hogy egy német nemzeti párt médiapolitikája Viktor Medvedcsuk-beszédek európai éterben való terjesztéséből áll. És persze az sincs rendben, hogy a valóban komikumba hajló Schuldkult, a Hitlertől Hitlerig tartó történelemoktatás és folyamatos világháborús önostorozás német kultusza ellen az AfD náci szlogeneket és náci gondolatokat rehabilitálva küzdjön. A jénai lakossági fórumon mondhat az ember kamerán kívül hegyeseket; de az európai porondon egy német igenis annak tudatában beszéljen, hogy nyolcvan évvel ezelőtt

egy semmivel nem magyarázható germán elmebaj lángba borította ezt a kontinenst, ellenségeit és szövetségeseit egyaránt a mélybe rántva.

Ez a párt jelen állapotában vállalhatatlan, pont. Nem véletlenül nem vállalta fel a Fidesz sosem. Beszéltek, egyeztettek, mutatkoztak az európai jobboldal aprajával-nagyjával mamutoktól törpékig, a Le Pen-Meloni-Morawiecki szentháromságtól az Észt Konzervatív Néppártig meg a cseh Szabadság és Közvetlen Demokráciáig. Az AfD-vel sosem – mert nem volt rendben. És milyen jól tették. Tényleg nincs.

Az évek óta egyhelyben topogó európai jobboldallal ugyanakkor rég történt olyan jó dolog, mint a Le Pen-AfD-csörte. Az AfD totális elszigetelődésével az európai jobboldal összefogásának egyik legnagyobb akadálya hárul el: az Európai Néppárttól jobbra álló, valóban konzervatív konzervatívok két frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az ID

leginkább az AfD miatt nem tudtak soha érdemben közeledni.

Komoly jobbos kormánypárt – cseh, lengyel, olasz, magyar – ezzel a branccsal nem mutatkozott, miközben Le Penék, Geert Wilders vagy az Osztrák Szabadságpárt, a többi ID-s nem voltak és nem is lehetnek kínosak senkinek.

Ha az európai jobboldalnak – beleértve a Fideszt – esze van, felismeri és kihasználja a kegyelem ritka pillanatát: most, hogy Le Pen asszony elintézte a várva várt összefogás legnagyobb akadályát, eljött a frakciószövetség ideje. Hiába a legnépesebb európai ország második legnagyobb pártja az AfD,

14-16 fősre várt delegációjuk nélkül nagyobb egység tud létrejönni, mint amekkorát velük lehetett volna csinálni bármikor.

Ezt az egységet meg kell csinálni most, amikor végre mozgásba jött az európai politika: Ursula von der Leyen újraválasztásáért vacog, Meloni, Le Pen, Morawiecki és Salvini pedig egyszerre látszanak felfedezni pragmatikus énjüket.

A németek meg majd csak észhez térnek valamikor.

Összesen 138 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-93
2024. június 15. 02:17
🍓 ️ ­­­É­r­t­­é­k­e­l­­d­­­ ­­­a­­ ­­­s­z­­­e­­x­­­i­ ­p­­u­n­­­c­­­i­m­a­­t­ 👉 𝐖­­­𝐖­­­𝐖­­.­­𝐗­­𝟏­𝟖­.­­­𝐅­­𝐔­𝐍
C.Dömötör
2024. május 24. 15:30
Ha így kezdődik az európai jobboldali összefogás, akkor köszöni szépen a baloldal. Le Pen a francia Maloni egy alkalomra várt, ami most megérkezett. Teljesen mindegy, hogy mit válaszolt, amúgy semmi olyat nem mondott amiért szégyenkeznie kellett, már az a tény, hogy válaszolt, elég volt a csapda zárásra. A pártja sem ált ki mellette, ami önmagában is felháborító, s most minden opportunista ellene fordult. Így darabolnak fel egy igazi jobboldali pártot, nem olyan Salvini félét, hanem valódit, és a jobboldali kommentárok ezzel elégedettek. A baloldal röhög a markába, a jobboldal, az állítólagos, pedig nem vesz észre semmit, csak azt, hogy egy ilyen összefogás nem ér semmit. A jobboldal nem tanult semmit az évek során, úgy játsszák ki ahogy akarják. S ezért nem jut egyről kettőre. Sajnálatos, de egyben szégyenteljes.
kiss.istvan770
2024. május 24. 00:29 Szerkesztve
Ez a konzervatív pártoknak előnyére válik. A frakció minden országban több szavazatot fog kapni, mert sok választó tart az AfD-től. Az EP szavazások többségén viszont az AfD velük fog szavazni. (A két hülyét már eltávolította az AFD, de ettől még várható, hogy miattuk kevesebb német szavaz rájuk.) Alice Weidel parlamenti felszólalásaiból sokat végig néztem a youtube-on, soha egyetlen mondata sem volt ami miatt szélsőjobboldalinak lehet minősíteni. A "jelzőlámpa koalíció" ökörségei ellen szólalt fel: 13 atomerőmű bezárása, barnaszenes erőművek, import áram a francia atomerőművekből, azaz a sötétzöld politika, a német gazdaság tönkretétele ellen. Egyébként nem árt tudni, hogy az SS-ben nem csak önkéntesek voltak, hanem oda vezényeltek is, akiknek nem volt bátorsága ellentmondani. A koncentrációs táborokba, kivégzésekre "megbízható" önkénteseket válogattak. Az SS-ben is akadtak akik nem követtek el háborús bűncselekményt, de egy német erről a tényről nem beszélhet büntetlenül.
Ma is bukik a Zorbán...
2024. május 23. 19:11
És még az is van, Matyi fiam, hogy előbb-utóbb hozzád is eljutnak a bolsevisták verőemberei. Amikor -a segítségeddel- már mindenkit leszalámiztak, akkor te leszel ám nekik a kiküszöbölendő pupulista, meg faszista. (Volt azért néhány jó írásod. Az elvtársak pedig nem felejtenek...) Nézzük a másik oldalt. A bolsevistáknál elhatárolódott egyébként bárki is az olyan pszichopata bűnözőktől, potenciális tömeggyilkosoktól, mint a Baerbock? Vagy a Verhofstadt? Hallottál olyat, hogy a felháborodtak azon, hogy az olasz antifa terroristát milyen aljas módon akarják kihozni a börtönből? Vagy bárki is mondta közülük a micronnak, hogy takarodjon a jó kettes számú szülőjébe? Ugye, te sem hallottál ilyeneket? Amit az internáci terroristák művelnek, azok trilliószor nagyobb, ráadásul borzalmas következményekkel járó bűnök, mint amit az AfD-nek felrósz. De semmi visszhang balról. Akkor miért vettek oda ti, hasznos idióták, embereket a vadállatok elé? Kinek képzelitek ti magatokat??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!